A csökkenő búza- és repcetermő területek ismeretében és a vetőmagforgalom adatai alapján arra lehet számítania tavaszi vetéseknél, hogy idén a gazdálkodók növelik a kukoricatermő területeik nagyságát, a szójánál pedig kifejezetten nagymértékű lesz a bővülés – írja a vg.hu.
.jpg)
A kukorica vetésterülete minimálisan növekedhet – fotó: pixabay.com
A terménypiaci árak alacsony szintje negatívan hatást gyakorolt a termelési kedvre
"Az idei tavaszi vetési szezonban a szokásosnál később indult a vetőmagok értékesítése" – mondta el a vg.hu-nak a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) ügyvezető igazgatója, Polgár Gábor, hozzátéve, hogy ez jelentős változást jelent, mert a korábbi években az volt a jellemző, hogy egyre korábbra indult a szezon, és a cégek között abban volt verseny, hogy ki hirdet hamarabb árat.
A tavalyi évben a tavaszi vetési szezonra szóló igények minimálisra csökkentek, aminek több oka is van. Egyrészt a terménypiaci árak alacsony szintje negatívan hatott a piacra, az ebből származó bevételcsökkenés és a termelők elbizonytalanodása abban, hogy milyen növényt érdemes tervezniük a vetésforgóba szintén hozzájárult a kialakult helyzethez.
A termelői döntéseket az is jócskán késleltette, hogy a támogatási rendszerben bizonytalan volt az ugaroltatás lehetősége, és szempont volt az őszi vetések alakulása is. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a szántóföldi növénytermesztők komoly likviditási problémákkal küzdenek.
Egyre többen vetnek szóját – fotó: pixabay.com
Növekedhet a kukorica vetésterülete
"Az őszi búza vetésterületének nagyságáról még most sincsenek pontos adatok, az azonban bizonyos, hogy az őszi búza termőterülete csökkent az előző szezonhoz képest. A VSZT-hez érkező információk alapján az is kijelenthető, hogy a repce területe is tovább csökkent. Közben pedig nyomás van a gazdálkodókon, hogy valamit azért termelni kell" – fogalmazott Polgár Gábor.
A vetőmag-forgalmazóktól gyűjtött adatok szerint viszont a kukorica vetésterülete minimálisan növekedhet, de ennek a mértéke még nem ismert.
A napraforgó területének alakulása szintén bizonytalan, ez főként a feldolgozóipari igények függvényében fog alakulni – a VSZT szerint minimális csökkenés várható. Az árak visszaestek, hiába volt tavaly a napraforgóban és kukoricában is rekordhoz közeli termés, a nagy mennyiség csak növelte az értékesítési nehézségeket.
A cirok vetése is kiváló alternatíva lehet – fotó: pixabay.com
Főleg a takarmánynövényeket fedezik fel újra
A szója iránt eközben megnövekedett az igény, korán indult a szaporítóanyag értékesítése, majd gyorsan le is zárult, mert sok forgalmazónál hamar elfogyott a vetőmag.
Ez azért történhetett meg, mert az ilyen, hirtelen fellépő nagy igényekre meglehetősen nehéz felkészülni. A szója népszerűségének növekedésében szerepet játszik az alacsony gabonaárak mellett az is, hogy azok az öntözhető területtel rendelkező zöldborsó- és csemegekukorica-termelők, akik kiszorultak a termeltetésből, olyan intenzív, nagy bevételt hozó növényt kerestek, amelyik meghálálja az öntözést. A szója pedig ezek közzé tartozik.
Az is tapasztalható, hogy megnőtt az igény az olyan növénykultúrák vetőmagjai iránt is, amelyeket régebben termeltek, de egy jó ideje már kikoptak a vetésforgóból. Ilyen a cirok, a szegletes lednek és a bükkönyfélék. Ezek a takarmánynövények még inkább előtérbe kerülhetnek, mert benne vannak az agrár-környezetgazdálkodási programban és termesztésükért támogatás jár.
