Elöljáróban szeretnénk leszögezi, hogy a hibridek, mint élő szervezetek megjelenési formában, életmegnyilvánulásban, a környezethez való alkalmazkodásban végtelen változatosságot mutathatnak. Ezeknek a megjelenéseknek, megnyilvánulásoknak a helyes és egységes elbírálása széles körű genetikai, morfológiai, élettani, kórtani felkészültséget, szakmai tájékozottságot követel meg tőlünk a Syngentától, hogy ténylegesen kielégítő, és megnyugtató válaszokat adhassunk termelőinknek.

Közvetlen érintettségünknél, és piaci súlyunknál is fogva kötelességünknek érezzük, hogy az idei napraforgó elágazódásokat az egyedi, termelői vizsgálatokon túlmenően, transzparensen a szakmai lapokban is közzétegyük annak érdekében, hogy a felmerült problémákat a helyes következtetések és konkrét megoldási javaslatok megfogalmazásával a helyükön lehessen kezelni.

Az elmúlt években (2006, 2010) már találkozhattunk napraforgó elágazódásokkal. Ezekben az években rengeteg szakmai konzultáció és terepi bejárás mellett, számos vizsgálatot is végeztünk, hogy a problémák valós okait találjuk meg, ne pedig csak vakon pufogtassuk az alátámasztás nélküli teóriákat. Állításainknak komoly súlya volt szakmai berkekben és a piacon egyaránt, s végsősoron hibridjeink üzemi teljesítménye, köztermesztében való további elterjedése igazolta, igazolja állításaink helyességét. Az elágazódások okaként minden esetben hormonális változásokat kiváltó környezet okozta stresszhatások álltak. Ezek a stresszhatások a következők lehetnek: alacsony hőmérséklet a virágdifferenciálódás időszakában, túl sok nedvesség a tenyészidőszak kezdeti szakaszában, s ezzel összefüggésben a gyomirtás fitotoxikussága. Emellett meszes, dús szilíciumtartalmú, vagy egyes mikroelemekben szegény talajok szintén elősegítik az elágazást.
Minden kétséget kizáróan ebben az évben, hasonlóan a 2006. évhez, a tenyészőcsúcs differenciálódásának időszakában (május második felében) fellépő hidegstressz, hűvös, csapadékos időjárás a felelős. Hosszabb időszakon belül (10-14 nap) a napi középhőmérséklet 10 °C  körül alakult mindkét évben. Ebben az időszakban az akkor 6-7 levélpárban lévő állományok mutatják, mutatták az elágazást. A május 2. dekádjában a harmadik pár levél állapotában (a vacok kialakulásának kezdetén) lévő növényeknél nem tapasztalható az elágazás. Bizonyságul számos olyan, egy hibriddel bevetett üzemi tábla van idén, ahol a korábban kelt növényegyedek elágaznak, a későbbiek nem. 
A hidegstressz nem egyforma állapotban érte a növényállományt annak heterogenitásából kifolyólag.

A hormonális változások hátterében a csúcsrügy differenciálódásának idejében fellépő, illetőleg annak későbbi fejlődését negatívan befolyásoló ökológiai feltételek állnak. Amíg a csúcsrügy ideálisan tud differenciálódni és fejlődni, addig normális az auxin transzport a növényi szervezeten belül, és az oldalrügyek nem hajtanak ki. Amennyiben a virág differenciálódásának időszakában a hajtáscsúcsot nagyon erős stressz éri, a levélhónalji rügyek azonnal aktivizálodnak és megjelennek a napraforgón az oldalhajtások.

Előfordulhat azonban az is, hogy nem a tenyészőcsúcs sérülése váltja ki az oldalelágazásokat, hanem  a növény gyökérzetében zajló folyamatok fordulnak kedvezőtlen irányba, a levegőtlen talaj vagy gyomirtószer okozta enyhe fitotoxicitás következtében, amely szintén odáig vezethet, hogy felborul a növény hormonháztartása ezzel elindítva a levélhónaljból az elágazásokat.

 

Különböző genotípusok természetesen nem egyformán reagálnak a stresszhatásokra, ezzel magyarázható, hogy az elágazódások egyes hibridekben látványosabban megtalálhatóak.
A legfonotsabb kérdésre, hogy jelent-e terméskiesést az elágazódás, 2006-ban széleskörű, a termelők jelenletében lefolytatott termésméréseket végeztünk. A mintavételi metodika az alábbiak szerint alakult: komplett sorokból 100 méter hosszan, folytatólagosan az elágazó és nem elágazó tányérokat külön-külön szedtük. Azonos mennyiségű elágazó és nem elágazó tövek tányérjai kisparcellás kombájnnal lettek kicsépelve, a magsúly és szemnedvesség tartalom a kombájn automata mérőrendszerének segítségével lett megállapítva a termelők jelenlétében. Hét helyszín átlagában a különbség +10,3% volt az elágazó javára.

2010-ben ismét találkozhattunk elágazodó napraforgókkal. A Syngenta piacvezető hibridje az NK Neoma több helyen, köztük a kisparcellás kísérletekben is elágazott, mégis az állami kísérletekben szignifikáns különbséggel nyerte a kategóriáját.



Az elmúlt évek köztermesztési tapasztalatai, és számos egyedi produkciómérési vizsgálat alapján az elágazások terméscsökkentő hatása nem nyert bizonyítást. Érdemes megjegyezni, hogy a 2010-ben elágazást mutató NK Neoma vetőmagtételeinek referencia mintáiból a következő szezonban (2011) kitermesztett növényállományok semmilyen elágazást nem mutattak, az előző év 15-20 vagy akár 30%-os elágazódásával szemben. Mindez csak újfent azt bizonyítja, hogy nem vetőmagelőállítási problémával állunk szemben, hanem környezeti stresszhatás váltotta ki az elágazódást.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy ismert jelenséggel állunk szemben, amely az extrém környezeti feltételek következtében (2013-ban hideg, csapadékos május) a napraforgó hormonháztartásában okoz változásokat, melyre az adaptívabb, túlélésre törekvő hibridek hónaljhajtások képzésével reagálnak. A jelenségnek gazdasági vonatkozása nincs, a korábbi évek tapasztalatai és mérési eredményei alapján felelősen kijelenthetjük, hogy nincs termésvesztés.

Vajda Bea - olajos növények termékmendzser,
Bíró János - marketing vezető,
Syngenta

 

 

Bővebben a Syngenta honlapján >>>