A varjú azon állatok egyike, amelyhez több mítosz és babona is kapcsolódik. A sokszor nagy tömegekben megjelenő madárhoz Kínában például a kegyetlenséget és a gonoszságot kötik, míg a keresztényeknél a magány és a Sátán szimbóluma, addig japánoknál szent állatként tisztelik. Számos kultúrában kötik/kötötték össze a halállal és az eltávozó lelkekkel, aminek feltehetően az az oka, hogy a csatamezőkön vagy a temetőkben gyakran lehetett ezekkel a madarakkal találkozni.
A varjú azon állatok egyike, amelyhez több mítosz és babona is kapcsolódik – fotó: pixabay.com
Félre a babonákkal! Ismerd meg közelebbről ezeket az értelmes madarakat!
A varjak a verébalakúak rendjébe, a varjúfélék családjába, a varjú (Corvus) nemzetségbe tartoznak, elterjedtek, Észak- és Közép- Amerikában, Eurázsiában, Észak-Afrikában, az Antillák szigetein és a Csendes-Óceán egyes szigetein egyaránt.
A varjúfélék családjába több mint százhúszfaj tartozik, a Corvus nemzetségbe pedig több mint negyven. A legtöbb varjú színe egységesen fekete, de léteznek olyan fajok is, amelyek világos vagy fehér jegyekkel, nyakfolttal rendelkeznek (pajzsos varjú vagy a nyakörves varjú), illetve fekete-szürke színváltozatú fajok is fellelhetőek (indiai varjú vagy a hazánkban is honos dolmányos varjú).
Magyarországon megtalálható a vetési varjú, a kormos varjú és a dolmányos varjú, de láttak már rendkívül ritka havasi varjút is 1928-ban. Szintán a hazai varjúfélék családjába tartozik a szarka és a szajkó, valamint szintén Corvus nemzetségű a holló és a csóka is.
.jpg)
A varjúfélék családjába több mint százhúszfaj tartozik – fotó: pixabay.com
A vetési varjú (Corvus frugilegus)
A testhossza nagyjából 45 centiméter, a szárnyfesztávolsága 80–100 centiméter, a testtömege 300-340 gramm. A színe koromfekete, míg az idősebb példányok csőrének töve szürke, addig a fiatal egyedeké fekete.
Élőhelyét az alföldi területek pusztái jelentik. Főleg akár több százas kolóniában fészkel mezőgazdasági területeken. A fészkét gallyakból építi, amelybe a fiókák kirepülése után az erdei fülesbagoly, a védett vörös vércse és a fokozottan védett kék vércse is előszeretettel költözik be. A vetési varjú is védett státuszt élvez – a természetvédelmi értéke 50.000 forint. A 3–6 tojásból álló fészekaljon a tojó ül, eközben a hím eteti őt. 16–18 nap múlva kelnek ki a fiókák, majd 28–30 nap elteltével repülnek hagyják el a fészket.
A vetési varjú étrendje változatos alapját a gyíkok, apró rágcsálók, talajszinten mozgó rovarok adják, de megeszi az érett gyümölcsöket, vagy a diót is. Nagy létszámú jelenlétével jelentős kárt tehet a haszonnövények – a búza, kukorica – vetőmagjaiban is.
A kormos varjú (Corvus corone)
Testhossza 45–47 centiméter, a szárnyfesztávolsága 93–104 centiméter, testtömege 370–650 gramm. Színe koromfekete (a csőre töve is). Magányosan fészkel a gallyakból készült, nagy méretű fészkében, amit igen magasra építi, fasorokban, ligetekben, erdőszélen. A fészek belsejét sárral kitapasztja, és kibéleli puha anyagokkal is.
A 4–6 tojásból álló fészekaljon a tojó ül, miközben a hím eteti. A fiókák 18–20 nap alatt kelnek ki, majd nagyjából egy hónapos korukban hagyják el a fészket, de a szülőkkel még jó darabig együtt maradnak.
Étrendje elsősorban állati eredetű: puhatestűeket, rovarokat, elhullott állatokat, kisebb gerinceseket fogyaszt, de nem veti meg a gabonát sem. Védett, a természetvédelmi értéke 25.000 forint.
A dolmányos varjú az életmódjában eredményesen alkalmazkodott az emberi környezethez – fotó: pixabay.com
A dolmányos (Corvus cornix) vagy szürke varjú
A kormos varjúnak nagyon közeli rokonfaja, nagyon sokáig tekintették a kormos varjú egyik alfajának, majd csak 2002-ben nyilvánították önálló fajnak. Mérete 44–52 centiméter, a szárnyfesztávolsága 84–100 centiméter, a súlya 540–600 gramm. A teste szürke, a feje, a torka, a szárnyai, a farktolla és a combjai feketék, a csőre vastag és fekete.
Életmódjában eredményesen alkalmazkodott az emberi környezethez, de a mezőgazdasági területeken is szívesen tartózkodik. A városokba beköltözve kihasználja az emberi életmód nyújtotta lehetőségeket: előszeretettel dézsmálja meg a kukák tartalmát.
Étrendjében az állati eredetű ételek dominálnak: rovarokat, kisebb gerinceseket, puhatestűeket és elhullott állatokat is fogyaszt. Kifosztja más, akár védett madarak fészkét is, ami miatt szabályozni kell a populációjának a nagyságát. Szaporodása megegyezik a kormos varjú szaporodásával.
Hazánkban igen gyakori madár, vadászható vadfaj, vadászati idénye július 1-től február utolsó napjáig tart.
A varjú intelligenciája
A varjú rendkívül okos állat, intelligenciaszintje megegyezik egy 5–7 éves gyermekével. A madarak átlagon felüli képességeiről, értelméről és gondolkodásáról a tudósok számos kísérlettel győződtek és győződnek meg a mai napig. A varjak:
- értik az ok-okozati összefüggéseket,
- képesek előre tervezni,
- gondolkodásuk analitikus
- eszközöket használnak, de nem csak egyet-egyet, hanem arra is képesek, hogy adott sorrendben egymás után többet is alkalmazzanak, valamint ezeket emlékezetből is összeállítsák
- kitűnő a memóriájuk, amit az élelem elrejtéséhez is használnak, akár kétszáz különböző rejtekhelyet is gond nélkül megjegyeznek, mi több – arra is emlékeznek, hogy melyik helyen pontosan mit hagytak.
- képesek megkülönböztetni az emberi arcokat,
- meg tudják becsülni, hogy mekkora egy adott tárgy súlya
A varjú eszközhasználata
A varjú hangja
A varjú a legnagyobb énekesmadárnak számít, hangja a jól ismert, összekeverhetetlen károgás. Az emberi fülnek igen kellemetlen a rekedt, érdes károgása, pláne, ha egyszerre többedmagával teszi azt.
