Az őszi búza 2013. évi betakarítási eredménye 97%-os betakarított területre vonatkozóan 4,66 t/ha.  Ezen adatok alapján, a termés mennyisége nem mondható rossznak, hiszen az utóbbi húsz év harmadik legmagasabb eredménye, de a minőségről ez nem mondható el.  A termesztési tapasztalatok összegzése, azok értékelése folyamatban van.  Az mindenesetre megállapítható, hogy a környezetükhöz viszonyítva a magasabb terméseket, és jobb minőséget azok a termelők érték el, akik a termesztést olyan szemlélettel végezték, hogy a meghatározó tényezők mindegyikét a lehetőségeikhez optimalizálták. Ráfordításaikat azonos szinten – fajtára, táblára lebontva alkalmazták, gazdálkodásukban nem volt „gyenge láncszem” a tényezők mindegyike egyenlő szinten felelt meg a gazdálkodási színvonalnak az adott területen.
Betakarítás után, most, amikor még frissen élnek bennünk a termelési ciklus eseményei elemezzük azt, keressük meg a „gyenge láncszemet”, tárjuk fel a tartalékokat, a hiányosságokat, a hibákat. Az idei év külön elemzést igényel a minőséget befolyásoló tényezőket illetően. Az elemzést ne összegezve, globálisan végezzük, hanem táblákra lebontva, csak így tudjuk felismerni azokat a tényezőket, melyek megléte vagy hiánya hatással volt gazdálkodásunkra. Igaz a mezőgazdaságban minden év más és más, igaz, hogy utólag már könnyű okosnak lenni, de az előző évek tapasztalatai segíthetnek bennünket abban, hogy a következő év előkészítésénél, megtervezésénél mire kell fokozottabban figyelni.
A megyei eredményeket vizsgálva, de nem minősítve (1. táblázat), megállapíthatjuk, hogy a múlt évihez viszonyítva kisebb a szórás.

1. táblázat



A későbbi betakarítások mennyiségi eredménye a 97%-os betakarítási adatokhoz viszonyítva lényegesen nem változik. Nógrádban jelentős, közel 50%-os növekedés tapasztalható az előző évhez viszonyítva.

Természetesen a termésátlag alakulást jelentős mértékben meghatározzák a termőhelyi tulajdonságok és az éghajlati tényezők. Ebben az évben az első félévi csapadék mennyisége (1. ábra) elegendő volt az őszi vetéseknek, még ha az eloszlásával térségenként voltak is problémák.


1. ábra

A tavaszi időszakban nagyobb gondot okozott a hőmérséklet (2. ábra) és a kialakult hó helyzet, ami a fejtrágyázást is nehezítette, késleltette.

2. ábra

Míg márciusban a hideg, addig áprilisban már a meleg nehezítette egyrészt a kalászdifferenciálódást másrészt a megtermékenyülést. Összességében mind ezek a tényezők közrejátszottak, hogy a minőség nem egészen az elvárások szerint alakult.
Hosszabb távon vizsgálva az országos eredményeket nem kapunk kedvező képet hazánk búzatermesztéséről (3.  ábra) annak ellenére, hogy az utóbbi húsz év harmadik legmagasabb termésátlagát értük el.
A szántóföldi növénytermesztésen belül jelenleg az őszi búzatermesztés tekinthető a legalacsonyabb színvonalon termesztett növénynek. A többi nö­vénytől eltérően sajnos nem csak az éven­kénti ingadozások mértéke nőtt, ha­nem a termésátlag és annak trendje is csökkenő tendenciát mutat, ami nem írható csupán az időjárás kedvező vagy kedvezőtlen hatására. A búzánál is van genetikai, technikai és technológiai előrehaladás, de ezek nem jelennek meg a hazai búzatermesztés eredményeiben.


3. ábra
*2013. évi nem végleges adat

A búza termésátlagokat vizsgálva felmerülnek a kérdések:

  • mi eredményezte az 1990 -es évekig a gyors ütemű növekedést (az akkori termesztési feltételekkel)?
  • mi okozza, okozta a búzatermesztésben ezt a majd egy tonnányi átlag csökkenést?
  • a nagy termésingadozást?
  • mi az, amit másképpen csinálunk?
  • hol van a genetikai?
  • hol a technikai előre haladás?
  • csak az időjárás rovására írható a visszaesés?
  • a mindenkori kormány a támogatásokon kívül adott e szakmai segítséget?
  • elegendő e csak a talaj, éghajlat, agro­technika vizsgálata a termésre ható tényezők közül, vagy vizsgálni kellene egyéb tényezők hatásait is?

A kérdések megválaszolása messze meghaladná a cikk terjedelmét, de abban így is biztosak lehetünk, hogy kell tenni valamit a termés növelése és az ingadozás csökkentése érdekében.
A genetikát illetően örvendetes a hibridbúzák mind szélesebb körben való termesztése. Remélni lehet, hogy hasonlóan, mint a repcénél, a termesztési technológia vonatkozásában jelentős szemléletváltásra kerül sor. A repce esetében is nem elsősorban, vagy nem csak a genetikai potenciálban látom az előre lépést, hanem a hibridek termesztésével együtt ajánlott termesztési technológiaváltásban (csíraszám, vetési idő, vetésmélység és nem utolsó sorban a tápanyag ellátás).  
A kockázati tényezők közül a tápanyag ellátást emelem ki, három ok miatt:

  • búza termesztés leggyengébb láncszemének tartom, figyelembe véve az egyéb agrotechnikai tényezőket (genetika, növényvédelem, gépesítés…)
  • jelentős hatással van a termés mennyiségére és minőségére
  • az anyagköltség legnagyobb hányadát kitevő rész

Ezek után nézzük mire is van szüksége a búzának?

2. táblázat (Szirts V. 1984)

A termés mennyiségét és alapvetően a minőségét is a kijuttatott alaptrágya mennyiségével és megfelelő hatóanyag arányával tudjuk jelentősen befolyásolni. Fontos, hogy a talajvizsgálat alapján javasolt szükséges foszfor és kálium mennyiséget őszi alaptrágyázással biztosítsuk a növények számára. A még megfelelő minőség elérése érdekében azokon a területeken, ahol nincs pénzügyi fedezet az ajánlott adagok kijuttatására, ott – bár csökkentett adagban, de – a javasolt tápelem arányokat megtartva juttassunk ki műtrágyát. A jól megválasztott hatóanyag arányokkal jelentősen befolyásolhatjuk a várható terméstöbbletet, vagyis a jövedelmünket (3. táblázat).

3. táblázat. Műtrágyák hatása a dikultúrában termesztett őszi búza termésére
Az OMTK eredményei Debreczeni és Dvoracsek (1994) közlése nyomán



Csak nitrogénnel nem lehet eredményes búzatermesztést folytatni. Ezt igazolja szegedi kutatók több éves vizsgálata is (4. táblázat). Véleményük és tapasztalatuk szerint elengedhetetlen a foszfor és kálium hatóanyag kijuttatása.

4. táblázat. Műtrágyázás hatása az őszi búza szemtermésére és minőségére
tartamkísérletben (Fülöpszállás, 3 fajta és 2 év átlaga 2004–2005.) Petróczi-Gyuris



A táblázatban jól látható, hogy a nitrogén egyoldalú emelésével csak a minőséget tudjuk javítani, de a termés mennyiségét nem növeljük.  Az egyre élesedő versenyhelyzetben csak az a termelő lehet sikeres, aki optimalizálja a ráfordításokat az elérhető legnagyobb jövedelem elérése érdekében. Tehát elemezzük táblára lebontva a termelési ciklus eseményeit és a tervezésnél vegyük figyelembe, hogy a tábláink eltérő terméspotenciállal, a termesztett fajták eltérő igénnyel rendelkeznek (Antonius), ami abban nyilvánul meg, hogy a letakarított termés mennyisége és minősége is eltérő. Ezért hiba tábláinkat nem differenciáltan, hanem sok esetben egységesen kezelni úgy a vetőmag normában, mint a növényvédelemben és leginkább a tápanyag-ellátásban.
A tápanyag ellátás területén lehet látszólag a legkönnyebben „spórolni”, takarékoskodni, de sajnos közvetlenül nem érezzük a negatív hatását. Csak irigykedünk esetenként szomszédunk jobb eredményén. Nem számolunk az elmaradt jövedelem többlettel. Az egyes tápelemek nem helyettesítik egymást. Tehát hibás az az elgondolás, hogy nem adunk foszfort és káliumot, majd egy kicsit több nitrogénnel pótoljuk.
Fontosnak tartom a költség szemléletű gazdálkodás helyett a jövedelem szemléletű gyakorlat alkalmazását. Ha állóeszköz fejlesztésre áldoztunk, és nem is keveset, gondoskodnunk kell a megfelelő forgóeszköz ellátásról is, hogy a beruházásunk hatékonyan működjön, és mielőbb megtérüljön.
Az okszerű, harmonikus alapműtrágyázás a sikeres búzatermesztés alapja, tehát kellő alapossággal, megfontoltsággal tervezzünk.

Milyen műtrágyát használjunk?

Mono műtrágyák: ezek egyik hátránya a több menetes kijuttatás. Az pedig idő, pénz, energia. Egy műtrágya szórás költsége a szántóföldön mintegy 2500–3000 Ft/ha ez a jelenlegi műtrágya árakon számolva mintegy 8–10 kg hatóanyag ára, melyet csak úgy elfüstölünk a levegőbe.  Nem beszélve a környezetvédelemről és a kétszeri taposás okozta talajkárosodásról. Tehát érdemes számolni, kalkulálni, hogyan járunk jobban, ha plusz 3000 Ft/ha többletköltséggel mono műtrágyát vagy pedig összetett, komplex műtrágyát használunk.

Kevert műtrágyák: A mono műtrágyák használatánál adott a keverés lehetősége, az összes hátrányával együtt, úgy mint a keverés pontatlansága,  a szegregáció,  MAP–Káli keverékkel nem tudjuk biztosítani a szükséges nitrogén mennyiséget a MAP tág NP aránya miatt, ezért  az kiegészítésre szorul.

Komplex műtrágyák: Azok a komplex műtrágyák a legalkalmasabbak, melyek széles nitrogén-, foszfor-, káli arányokkal beszerezhetőek az adott tábla igényének megfelelően. Egyre több a mikroelemekkel is kiegészített készítmény, melyek további lehetőséget adnak a jövedelmező termesztéshez.
Alaptrágyázásra ajánlhatóak a Yara­MilaTM termékcsalád tagjai, melyek a különböző talajtípusokon, különböző tápanyag ellátottsági szinteken és eltérő elővetemények esetén is optimális választási lehetőséget adnak az őszi búza harmonikus tápanyag ellátásához (5. táblázat).

5. táblázat. YaraMila TM összetételek,
hatóanyag arányok


A YaraMilaTM termékcsalád a fő tápelemeken kívül jelentős mértékben tartalmaz mezo, és mikroelemeket is.
Külön kiemelem a nagyobb szártömegű elővetemények után a magas nitrogén tartalmú YaraMila 16-27-7 és jó foszfor ellátottságú területeken a YaraMila 22-14-7 műtrágyákat.
Használatukkal biztosítható egyrészt az őszi szükséglet, másrészt a télvégi, kora tavaszi igény, ami alapot ad a bokrosodáshoz, a kalászorsó differenciálódáshoz kedvezőtlen időjárási körülmények között. Hangsúlyozom ismét az őszi nitrogén ellátottság fontosságát. Nem tápanyag megvonással, hanem egyéb agrotechnikai eljárásokkal (vetési idő, vetőmag norma, vetési mélység...) kell és lehet az optimális télbemenő állapotot biztosítani.
A mikroelemek szerepe nem kisebb jelentőségű, mint a fő tápelemeké, sőt egyre inkább növekszik, egyrészt mert a talajaink ellátottsága nem kielégítő, másrészt a növekvő termésátlagokkal a növények igénye is nő a mikroelemek vonatkozásában is. Ellátásuk folyamatos rendszerben ajánlott, melynek lényege, hogy ne a már hiányt szenvedett növényállományt kezeljük, hanem előzzük meg annak kialakulását. Igaz a mikroelemek a lombozaton keresztül is biztosíthatóak a növény szükségletét megközelítően kielégítő nagyságrendben, de ez nem pótolja teljesen a talajon keresztüli ellátást.
Éppen ezért javasolt olyan alaptrágyák használata, amelyek mikroelemeket is tartalmaznak.
Részben az alaptrágyákkal, részben az őszi növényvédelmi munkákkal egybe kötve kijuttatott lombtrágyákkal biztosíthatjuk a növények fiatalkori mikroelem igényét, megelőzve a hiány kialakulását.

Lombtrágyázás: Talán időszerűtlennek tűnik az őszi időszakban lombtrágyázásról beszélni.
Felvetődhet, hogy a lombtrágyák túl buja fejlődést okoznak, különösen, ha kedvező az időjárás, vagy ha jól fejlett a növényzet, akkor meg felesleges egyébként is.
A cikk terjedelme nem ad lehetőséget az alapos cáfolásra, de fogadjuk el, hogy a növényeknek, hasonlóan a fő tápelemekhez a mikroelemekre is szükségük van már a korai fejlődési időszakban. Ezt a jelentkező igényt ki kell elégíteni.
Korainak tűnik a téma felvetése, de nem szerencsés, ha tábla szélén állva döntjük el, hogy lombtrágyázni kell. Ugyan úgy, mint ahogyan növényvédő szer beszerzést is alapos döntés előkészítés után vásároljuk meg a lombtrágyázás hatékonysága is csak akkor kielégítő, ha nem azt vásároljuk ami éppen raktárkészleten van. Tehát tervszerűen, tudatosan kell a beszerzéseket végezni.
A növények tápanyag ellátásában a műtrágyázásnak csak kiegészítő szerepe van, hiszen a növények a szükséges mennyiség jelentős részét a talaj tápanyag készletéből fedezik.  A talaj természetes tápanyag szolgáltató képessége nagymértékben függ annak mindenkori állapotától. Az idei év rendkívüli időjárása jelentősen rontotta a talaj fizikai és biológiai tulajdonságait. Minden technológiai elemet okszerűen hadrendbe kell állítani a megfelelő talajállapot elérésére. Szükséges ez a termésstabilitás megteremtése érdekében, mivel egyrészt a stagnáló, vagy csökkenő műtrágya felhasználás miatt egyre nagyobb mértékben kell a tápanyag ellátást a talaj természetes tápanyag szolgáltató képességére alapozni, másrészt okszerű talajhasználattal a műtrágyázási költség egyébként is csökkenthető.   

Összefoglalva: A mindennapi gondok, problémák mellet ajánlatos az őszi búza tápanyag ellátásának kérdésével már most alaposan foglalkozni, nem túlhangsúlyozva annak szerepét és jelentőségét. De vegyük figyelembe, hogy nem csak a repce sorsa dől el már ősszel, hanem a búzáé is. A műtrágya ellátásban hiány nem valószínűsíthető, sőt a kínálat egyre inkább bővül. Jó választás, jó döntés csak megfelelő előkészítés után hozható. Ennek alapja az időben megkért szaktanács, a kellően előkészített, táblára lebontott hatóanyag mennyiség megállapítása. Ezek ismeretében pedig az igényeket optimálisan kielégítő műtrágya megválasztása és a legkedvezőbb beszerzési források megkeresése.

Dr. Térmeg János
szaktanácsadó