A másodvetések nagyon fontos szerepet játszhatnak a főnövények termesztésének sikerében is, és azt alapvetően befolyásolják – olvashatjuk az agrarheute.com-on.

A másodvetések általában – a talajtakarás és a terület gyomosodásának fékezése mellett – a takarmánykiegészítést is jól szolgálhatják, ami különösen értékes volt a 2018/19. évi gyenge takarmánytermés esetében. Azonban gondosan be kell illeszteni az ilyen növényeket a vetésforgóba.

Facélia vesésforgóban

A facélia és a homokzab ültethető vetésforgóban a repcével – Fotó: pixabay.com

Ha például egy vetésforgóban repce szerepel, akkor oda keresztesvirágú növény másodvetésként nem illeszthető be, mivel egy ilyen megoldás növelné a fajspecifikus kártevők és kórokozók, többek között a verticillium, a szklerotinia, valamint a gyökércsomósodást kiváltó clubroot (német nevén Kohlhernie) veszélyét. Ugyanakkor a homokzab és a facélia a repce szempontjából semlegesnek tekinthető.

A kukoricát tartalmazó vetésforgóban gyakorlatilag nincs olyan kultúra, amely növényvédelmi szempontból másodvetésként nem illeszthető be, a fehér-mustár esetében azonban korai és hosszú virágzású fajtákat kell beválasztani, a lehető legnagyobb biomassza elérése érdekében.

Még szabadabban lehet beválogatni a másodvetésnek szánt kultúrákat a tisztán gabonaféléket tartalmazó vetésforgóba.

Külön kategóriába sorolandók a fűféléket és a növényi keverékeket tartalmazó vetésforgók, ahol a komponensek vetési és érési idejének megfelelő összehangolására kell figyelni.