A talaj legfőbb tulajdonsága a termékenysége, ami attól függ, hogy el tudja-e látni a termesztett növényt tápanyaggal, vízzel és levegővel, illetve képes-e megfelelő fizikai, kémiai és biológiai feltételeket létrehozni azok számára. Íme, egy kis összefoglaló, milyen talajjavító módszereket alkalmazhatunk a kertünkben.
Zöldtrágyanövények
Ha kíméletes és ökológiai termelési módszerekben gondolkodunk, akkor ajánlott kipróbálni a zöldtrágyázást. Ez azt jelenti, hogy kifejezetten arra a célra vetünk erre alkalmas lágyszárú növényt, hogy azt később bimbós vagy legkésőbb virágzó állapotban a talajba forgassunk, ezzel fokozva a talaj termékenységét, mert a talajba forgatott zöldtrágyanövények elősegítik a morzsalékos talajszerkezet kialakulását, csökkentik a talajkötöttséget, gyarapszik általa a talaj szervesanyag-tartalma, illetve mérséklik a tápanyagok kimosódását a művelt talajrétegből.
Erre a célra különösen alkalmas növények a csillagfürt, a fehér somkóró, a bíborhere, a zöldrozs, az olajretek, a fehér mustár és a facélia. Egyes növények nematicid, azaz fonálféregölő hatással is rendelkeznek. Ilyenek a facélia, az olajretek és a mustár, így ezek növényvédelmi szempontból is igen hasznosak lehetnek számunka. Emellett a megfelelő állománysűrűséggel vetett zöldtrágyanövények gyomelnyomó hatásuk révén segítik kertünk gyommentesen tartását is.
Olajretek és fehér mustár keverékének használata zöldtrágyanövényként segíthet a talaj termékenységének fenntartásában – A szerző felvétele
Nitrogénmegkötő és -tároló növények
A pillangós virágú növények és némely fűfélék, illetve keresztesvirágúak egyik hasznos tulajdonsága, hogy felveszik a talajban maradó nitrogént, és megakadályozzák annak elszivárgását. Így az általuk megkötött nitrogént a soron következő termesztett növény is hasznosítani tudja majd.
Nitrogénkötő növényekként alkalmazhatóak a takarmányborsó, a vöröshere, a tehénborsó, a réti here, az orvosi somkóró és a szöszös bükköny.
Nitrogéntároló növényekként pedig a daikon retek, a tarlórépa, a szudánifű és az olaszperje is kitűnő. Ezeknek a növényeknek az együttes hasznosítása a talaj építése, a talajszerkezet javítása, a talajélet fokozása mellett a tápanyag-gazdálkodásra is kedvező hatással van.
A borsó nitrogénmegkötő növény, ezért termesztése nem csak fogyasztási céllal javasolt a kiskerteseknek – A szerző felvétele
Komposzt
A komposzt olyan talajjavító hatású készítmény, amely lebomló szerves anyagokból készült, általában kerti hulladékokból. Több jótékony hatása ismert, mint a jó nedvességmegtartó képesség, olyan közeget biztosít, melyben a gyökerek könnyen fejlődnek, és rengeteg olyan tápanyagot tartalmaz, mely szükséges a növények fejlődéséhez.
Az érett komposzt kijuttatására szolgáló ideális időszak március közepétől április közepéig tart. Mielőtt azonban kiszórnánk, gondosan távolítsuk el a gyomokat, és lazítsuk fel a talaj felszínét, majd oszlassuk el egyenletesen és dolgozzuk bele a földfelszínbe.
Csalán trágyalé
Kiváló bio-talajjavító módszer továbbá a csalán trágyalé. Mivel a csalán nagy mennyiségben tartalmaz nitrogént, káliumot és kovasavat, ezért a tápanyag-utánpótlás mellett a növények kondicionálására is használhatjuk. A trágyalé elkészítéséhez 10 liter vízhez adjunk 1 kg friss csalánt feldarabolva, majd hagyjuk erjedni a következő 2-4 hét folyamán. (Úgy fedjük le, hogy az erjedés során keletkező gázok távozni tudjanak.) Ha a csalánlé már nem habzik, készen áll a kijutattatásra.
Mulcsozás
A talajminőség javítására szolgál a mulcsozás is. Ez egyfajta talajtakarásra alkalmazott módszer, ami hozzájárul a talaj vízháztartásának javításához. Mulcsként szolgálhat a jól megérett szerves trágya, a komposzt, a szalma, a fűnyesedék és a fenyőkéreg is.
Amellett, hogy az öntözött víz nagy része nem párolog el, egyéb hasznunk is származhat a mulcsozásból. A csírázó gyomnövények a takarás miatt nem jutnak elég fényhez, így nem tudnak tovább fejlődni, tehát nem kell bajlódnunk a gyomlálással a tenyészidőszak során.
Istállótrágya
Istállótrágyával is pótolhatjuk a talaj elvesztett szervesanyag-tartalmát, amennyiben az rendelkezésünkre áll. A háziállatok ürülékével kevert szerves alomanyagot kazlakba összerakva hónapokig kell érlelni. Ez alatt az idő alatt olyan bomlási folyamat megy végbe, melynek végén a trágya egynemű és nem kellemetlen szagú anyaggá válik.
Istállótrágyával is pótolhatjuk a talaj elvesztett szervesanyag-tartalmát – fotó: Shutterstock
Pár szabályt azonban érdemes betartanunk, amikor szerves trágyát használunk a kertben. Mégpedig sose trágyázzunk télen fagyott földön, mert az nem jut be a talajba, és a következő olvadáskor tovább sodródik egy mély völgybe, esetleg patakba. A frissen fogyasztandó növényekre ne kerüljön istállótrágya, mert az emberi egészségre káros lehet. Az istállótrágyát ősszel szórjuk ki, majd forgassuk a talajba, így tavaszig elbomlik, és a benne lévő tápanyagok a növény számára felvehetővé válnak.
Műtrágya
Műtrágyával gyorsan és hatékonyan javíthatjuk a talajunk termékenységét, azonban a hatása rövid idejű, ezért hosszú távra az előbbiekben ismertetett szerves anyagok hozzáadása kedvezőbb módszer a kiskertben.
_fill_99x55_0.jpg)
