A növénytermesztésben dolgozók folyton az eget kémlelik, és próbálnak a lehető legjobban alkalmazkodni az egyre kiszámíthatatlanabb időjáráshoz. Az elmúlt egy hét sem telt egyhangúan az időjárás szempontjából, hiszen több napon hőségriadó volt, de mellette elsőfokú viharjelzés is. Nem is egy helyen csaptak le komoly, akár golflabda nagyságú jégdarabok, nem kímélve termesztett növényeinket sem.
Halad az aratás
A kalászosok területén növényvédelmi feladat már nincs, jó minőségű a betakarított termény. Halad az aratás, az őszi árpa területe egyre fogy, mások a repcébe is belefogtak és ezt követi majd az őszi búza és a tavaszi árpa. A repcetarlón most lehet ellenőrizni a betegségek – jellemzően a fehérpenészes szárrothadás (Sclerotinia sclerotiorum) elterjedését – s ebből a terület fertőzöttségét.
Gyomos repcetarló, itt a lehetőség a hatásos gyomirtásra
Egyre nagyobb kárt okoz a kukoricamoly
A kukorica már virágzik, a porzók már megjelentek a címer középső részén. A vízhiánytól és a hőségtől talán ez a kultúra szenved a leglátványosabban, alul száradnak a levelek, felül pedig furulyázik a kukorica.
Alul szárad, felül furulyázik a kukorica
A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) már régóta rajzik, és a kártétele is egyre terjed az állományokban. Folyamatos a tojásrakás. Szaporodásának kedvez a meleg és párás időjárás. Ez mind arra figyelmeztet, hogy ideje elkezdeni a védekezést. A lárvák ellen hatásos felszívódó rovarölő készítmények mellett ajánlott egy kiegészítő piretroid is a repülő imágók ellen.
A kukoricamoly kárképe
A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) is repül, a déli tájegységekben a csapdák már százasával fogják az imágókat. Ráadásul a hőség és a szárazság ennek a kártevőnek is kedvez. A gyapottok-bagolylepke a generatív részeket fogyasztja, így eddig kevésbé látogatta a kukoricát. Azonban a címerhányással, amit hamarosan követ a nővirágzat, már kívánatossá válik számára a növény. Figyeljük tehát a kártevő betelepedését, hogy időben tudjunk védekezni ellene.
A kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticae) kártétele is megfigyelhető szórványosan, mely folyamatos odafigyelést igényel. A fertőzött alsó levelekről halad az atkafertőzés felfelé, levélről levélre. A kifejlett egyedek, illetve a lárvák egyaránt szívogatják a kukorica leveleit, amely ennek hatására kezdetben a levél fonákán ezüstös színűvé válik, majd megjelenik a kártevőre jellemző szövedék.
Illetve már korábban szó volt róla, hogy délen már megkezdődött a kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) rajzása, így a népesség gyors emelkedése várható.
Napraforgóban megelőző gombaölő szeres kezelés szükséges
A napraforgó fenológiáját tekintve igen változatos képet mutat. Általánosságban virágzik, de látni még csillagbimbós állapotban lévő táblákat is. Sőt, néhol már a virágzás végéhez ér egy-egy terület.
Ez még csak a virágzás kezdetén jár…
…de ez már elvirágzott
Betegségek tekintetében a levél- és szárfoltosságok (Alternaria helianthi) és a fehérpenészes szártőkorhadás (Sclerotinia sclerotiorum) lassú terjedése tapasztalható. A megelőző gombaölő szeres kezelések elvégzése ennek ellenére célszerű.
Alternáriás levélfoltosság a napraforgó alsó levelein
A mezei poloskák (Miridae) népessége nem (vagy csak lassan) gyarapodik.
A burgonya esetében a fitoftóra (Phytophtora infestans) fellépése várható az öntözött táblákon, illetve helyi esők után. Az alternáriás levélfoltosság (Alternaria solani, A. alternata) tünete még alig található.
Milyen állapotban vannak a csonthéjasok?
A csonthéjasok, mint a cseresznye és a meggy, már megértek, a szüret folyamatos. Azonban sok a cseresznyeléggyel (Rhagoletis cerasi, R. cingulata) fertőzött (nyűves) gyümölcs. Szerencsére a moníliás gyümölcsrothadás (Monílinia laxa, M. fructicola) ilyen aszályos körülmények között kevésbé fertőz. A csonthéjasok sztigminás levéllyukacsosodásának (Stigmina carpophyla) a terjedése is mérséklődött.
Érik a kajszi, az a kevés maradék, ami még fent van a fákon, és korai őszibarack is. Sajnos sok a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) lárvája által károsított gyümölcs, és az imágók rajzása is folyamatos. A zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae) ismétlődő fertőzésére figyelni kell.
A szilva még neveli a gyümölcseit, de a szilvamoly (Grapholita funebrana) is erősen rajzik, a fertőzött gyümölcsök aránya eléri a 15%-ot.
Az alma még mindig a gyümölcsnövekedés fázisában jár, a gyümölcsök már elérték az 50%-os gyümölcsméretet. Intenzíven rajzik az almamoly (Cydia pomonella), szükséges a 2. nemzedék megfékezése permetezéssel. Az aknázómolyok viszont szokatlanul alacsony számban repülnek.
A levéltetvek, mint a zöld almalevéltetű (Aphis pomi) tömege és így kártétele is csökkent, azonban érdemes odafigyelnünk rájuk, mert szükség lehet még védekezésre ellenük.
A szárazság nem kedvez a gombás betegségeknek az almatermésűeknél sem, így a varasodás (Venturia inaequalis) nem terjed. A terjedése viszont a csapadékos időjárás visszatértével ismét felerősödne.
A lisztharmat (Podosphaerea leucotricha) is inkább a kezeletlen almafákon okoz levélszáradást, a körtefákon pedig a körterozsda (Gymnosporangium sabinae) tünete a meghatározó a lombozaton.
A nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) rajzása hamarosan kezdetét veszi, ezért érdemes kihelyeznünk a sárga ragacsos fogólapokat a diófáinkra.
A szőlőre most nagyon kell vigyázni
A nagy melegnek köszönhetően a szőlő, úgy tűnik, utolérte magát fejlettségben, mert már közvetlenül a fürtzáródás előtt áll. Azonban ennek a gyors fejlődésnek a hátrányai közé tartozik, hogy a virágzás több fajtánál nem a kívántak szerint alakult, és a fürtök rosszul kötődtek.
A szőlő növényvédelmét tekintve az észak-magyarországi régió eltér az ország más területeitől, mert itt a feketerothadás (Guignardia bidwellii) és a lisztharmat (Erysiphe necator) jelentős problémát okoz. Több helyről jelezték, hogy a fürtökön és a leveleken is megtalálták a lisztharmat tüneteit. Habár a feketerothadásnak nem kedvez a kánikula, de a betegséggel ugyanúgy számolni kell, mert amint megfelelővé válnak a körülmények számára, a betegség robbanásszerűen fog fertőzni. Ráadásul már a bogyókra is veszélyt jelent!
A peronoszpórának (Plasmopara viticola) idén nem kedveztek a körülmények, ahol a tünetek megjelentek, ott mostanra általában be is száradtak a telepek. Persze a peronoszpórafertőzés függ a helyi esőktől is, így a védelmet fent kell tartani!
Már a bogyókon is látható a lisztes bevonat
A hetekben a kártevők felszaporodására lehetünk figyelmesek a szőlőben is. A tarka szőlőmoly (Lobesia botrana) csak gyengén rajzik, de a kígyóaknás szőlőmoly (Phyllocnistis vitegenella) kacskaringós járatai egyre több levélen mutatkoznak. Illetve a szőlőgubacsatka (Eriophyes vitis) és a filoxéra (Viteus vitifoliae) levéllakó alakja is károsítja a leveleket.
A kígyóaknás szőlőmoly járata a levélen
Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) lárvái L3-L4 fejlettségűek, így a rovarölő szeres védekezés ellenük továbbra is indokolt a fertőzött területeken.
A dísznövényeink védelme érdekében pedig szót kell ejtenünk a selyemfényű puszpángmolyról (Cydalima perspectalis). A kártevő első hernyói a napokban kelnek, emiatt meg kell kezdeni a védekezést ellenük a kártevő gyérítése érdekében. Illetve a földibolhák (Phyllotreta spp.) keresik azokat, növényeket, ahol túlélhetik a száraz és tápnövényben szegényebb időszakot, így eljutottak a dísznövényekre is.
A földibolhák is felszaporodtak a dísznövényeinken
Fotók: Lepres Luca
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide!
Vegyél részt Te is az Agroinform közösségi növényvédelmi adatszolgáltatásában!
