Megtelt az előadóterem, ahol dr. Zsom Eszter, a cég képviselője üdvözölte az érdeklődőket. Köszöntőjében beavatott a rendezvény létrejöttének ötletadó szakmai élményébe is, ugyanis 2012-ben az I. Nemzetközi Mg Konferencián határozta el, hogy a hazai termelők részére megszervez egy Mg-konferenciát a téma nemzetközi elismert professzorának meghívásával. És ha egy nő a fejébe vesz valamit – mondta –, akkor annak meg is kell valósulnia.
Dr. Zsom Eszter, a K+S KALI GmbH magyarországi képviselője
Bevezetésként bemutatta Ismail Cakmak professzort, az isztambuli Sabanci Egyetem kutató tanárát, aki számos nemzetközi díj tulajdonosaként az Európai Akadémia tagja, 2014 óta a göttingeni IAPN vendégprofesszora.
Ismail Cakmak professzor első előadóként A magnézium és kálium meghatározó szerepe a növény életében címmel összefoglalta azokat a fontos tudnivalókat, amelyekre a termesztett növényeink egészséges fejlődése érdekében figyelemmel kell lenniük a gazdáknak.
Szemléletes ábrákkal illusztrált előadásából megtudhattuk, hogy a növényeinkben az összes Mg-tartalom 35%-a klorofillban van lekötve, amely felelős a széndioxid lekötéséért, és döntő szerepe van abban is, hogy a szénhidrátok eljussanak a levelekből a fejlődő, fiatal részekhez és a gyökerekhez.
A magnézium a klorofill központi eleme. A levélsárgulás a Mg-hiány tipikus tünete.
A Mg és K szükséges ahhoz, hogy a szénhidrátok a levelekből átjussanak a növény növekvő (fejlődő) részeibe.
Szénhidrátok szállítása a levelekből.
A professzor felvételein jól látható, mekkora a különbség a gyökérnövekedésben, amely egyúttal a növény vízfelvevő-képességét is meghatározza a többi tápelem ellátásával együtt. Előadásában kitért a fényérzékenység, a fénystressz és a Mg szerepének összefüggéseire is.
Levél egy része árnyékolásának hatása a Mg-hiánytünetek megjelenésére.
A kísérletei látványosan igazolták, hogy a megfelelő Mg-ellátás megvédi a növényeket az intenzív sugárzástól, ugyanakkor a Mg-hiány miatt viszont nagyon érzékenyekké válnak a hőstresszre is, amelyre az utóbbi évek szélsőséges időjárása miatt nagyobb figyelmet kell fordítanunk.
Előadását a növények Mg-talajon s levélen keresztül történő ellátása lehetőségeinek ismertetésével zárta, amelyben a különböző Mg-sók vízoldhatóságára hívta fel a figyelmet mint a hasznosulási feltételek egyik fontos szempontjára.
Kálium hatása a betegség megszüntetésére (mérséklésére)
Torsgomba (Gaeumannomyces graminis) károsítás megszüntetésére egyik legjobb példa a kálium-klorid. A kálium-kloridnak ammónium-nitrogénnel történő együttes adagolásának hatása a torsgomba (Gaeumannomyces graminis) betegség előfordulására szárba szökés idején.
|
Forrás: Christensen et al., 1981, Agron. J. 73_ 1053-1058
Dr. Zsom Eszter és Ismail Cakmak professzor a konferencián.
Rövid kávészünet után rátért a termesztett növényeink Zn-ellátásának kérdéskörére. Bevezetésként láthattunk néhány statisztikai ábrát a világ különböző országa, térsége talajainak Zn-ellátottságáról. A világ gabonatermő területeinek mintegy fele alacsony felvehető Zn-tartalommal jellemezhető. Áttekintette a Zn felvehetőségét befolyásoló tényezőket.
Előadásában rávilágított a foszfor és cink kölcsönhatására is. A cink felvételében ugyanis jelentős szerepet játszanak a mycorrhizák, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a cinkhiány okát az egyre intenzívebb termesztéstechnológiák is okozhatják. A talaj cinktartalmának kimerülése ráadásul a termények alacsonyabb cinktartalmához vezet.
A továbbiakban összefoglalta a cink szerepét a növényi szervezetben. Ebből megtudhattuk, hogy a fehérjék közel 10%-a igényel cinket a megfelelő működéshez, továbbá hogy a sejtmembránok szerkezeti és funkcionális beágyazottsága is a cink mennyiségétől függ. A cinknek fontos szerepe van a sejtek védelmi rendszerében, de a cink vesz részt a növény növekedési hormonjainak harmonikus szabályozásában is, valamint cink szükséges a megfelelő beporzáshoz is.
Vizsgálatai szerint a megfelelő cinkellátottság a különféle kórokozó gombák növekedésének és spóraképzésének a gátlásában is hatékony szerepet játszik.
Befejezésül különböző növényeken kialakult cinkhiánytünetekkel ismerkedhettünk meg látványos és szemléletes fotói segítségével.
Dr. Zsom Eszter előadásában az elhangzott ismeretek tanulságait a hazai termőhelyi viszonyokra alkalmazva foglalta össze. Felhívta a figyelmet a Mg kimosódásának évszakonkénti változására a különböző kötöttségű talajokon. Ennek ismeretében áttekinthettük a különböző zöldségnövények magnéziumigényét.
Zöldségnövények magnéziumigénye kedvező termésátlag esetén:
|
A tápanyag-ellátottság biztosítása érdekében azonban nehezíti a kijuttatandó mennyiségek meghatározását, hogy a talajvizsgálat során nem mindig vizsgálják, mivel levélanalízissel viszonylag nehéz meghatározni, és a legtöbb trágyázási szaktanácsból kimarad, miközben tudott, hogy számos növény Mg-igénye a P-igényét közelíti meg.
Számos látványos fotóval szemléltette a Mg-hiánytüneteket szántóföldi és kertészeti növények példáin, majd összefoglalta a Mg szerepét termésképzés, termésbiztonság, az aszálytűrés vagy a hatékonyabb tápanyag- és vízhasznosítás terén, valamint az erős fény okozta károsodás elleni védelemben, különös figyelemmel a különböző kórokozókkal szembeni ellenálló-képesség javulására.
Előadását a Mg humángyógyászatban betöltött szerepének ismertetésével fejezte be.
Magnézium az emberi szervezetben.
Az előadások sorát Pájtli József Tolna megyei gazda, növényvédelmi szakmérnök saját termesztési tapasztalatainak ismertetésével zárta. A szakmai körökben ismert gyakorló gazda tájékozatójával megerősítette, mintegy visszaigazolta az elhangzott előadások részben elméleti tudnivalóit.
