Mára talajaink kimerültek, a mezőgazdasági termelés környezete (is) szennyezetté vált. Másrészt a hasznos mikroszervezetek mennyiségének csökkenésével egyidejűleg felszaporodtak a termelés szempontjából káros baktériumok. Ha a probléma kezelésére még
több vegyszert használnánk, azzal csak tovább rontanánk a helyzetet.

A megoldás a szemléletmód váltás, az aktív talajélet helyreállítása, TALAJOLTÁSSAL.

A biológiai szemléletű talajerő–gazdálkodás gyakorlatban való alkalmazása napjainkra mind gazdasági, mind környezeti, mind népegészségügyi szempontból világszerte fontosabbá és egyre sürgetőbbé vált. Minek halogatni?


 


HOGYAN VALÓSÍTHATÓ MEG A GYAKORLATBAN A TALAJERŐ NÖVELÉSE?
Növelni kell a hasznos mikroszervezetek számát, célirányos talajoltást kell alkalmazni, összhangban a megfelelő talajműveletekkel. Vetés előtt, vagy vetéssel egy menetben, sorközműveléskor, nyáron vagy ősszel a tarlóbontás során egyaránt. Emellett biztosítani
kell a hasznos mikroszervezetek optimális működéséhez szükséges feltételeket, amely segíti
a talajban meglévő vízkészlet takarékos felhasználását, megfelelő levegőzöttséget biztosít, támogatja a talajkapillaritás optimális működését (ezáltal csökkenti a belvizek és az aszály mértékét), segíti a morzsalékos talajszerkezet kialakulását.

Szükséges a talaj-PH megfelelő szinten tartása (5,5-7PH), a talaj szervesanyag tartalmának növelése szervestrágyázással (ahol erre lehetőség van), a megtermelt szervesanyag területen történő hasznosításával.

Aratás után fontos a szármaradványok betakarítását követő mielőbbi talajba forgatás
, azok egységesen apró méretűvé történő szecskázása és a bontásukat gyorsító talajoltó anyaggal való kezelése után.

A hasznos mikroszervezetek aktív tevékenysége révén a szár- és gyökérmaradványokból újrahasznosítható gazdasági termés válik. Fontos a talajéletre káros kemikáliák (műtrágyák, talajfertőtlenítők, lombtrágyák egyéb kemikáliák) használatának csökkentése, helyettük környezetkímélőbb anyagok előtérbe helyezése.

 

 


 

MIÉRT „KÖTELEZŐ” A TALAJOLTÁS?

Tagadhatatlan, hogy az elmúlt évszázadban a különböző vegyipari termékek (műtrágyák, növényvédő szerek, talajfertőtlenítők, stb.) növelték a legnagyobb mértékben és leglátványosabban a mezőgazdaság termelékenységét.

Az érem másik oldala azonban, hogy ezzel együtt járt talajaink leromlása, mivel megszűnt azok természetes képessége a regenerálódásra, illetve hogy egészséges „élő” állapotukban fennmaradjanak. A problémakört a szerves trágyázás – az élő organizmusok talajba juttatása – hiánya csak tovább súlyosbítja.



A termőtalaj a mezőgazdasági termelés és a földi élet alapja, és az élettől duzzadó talaj termőerejét semmi nem pótolhatja. „A termőföldet unokáinktól kaptuk kölcsön.” Nem mindegy hogyan hasznosítjuk! A talaj élettel való „feltöltése” talajoltással lehetséges.

Az oltóanyag többféle baktériumtörzsből áll, melyek a talajélet helyreállításával kínálnak élő, aktív közeget a termeléshez. Mivel talajaink az elmúlt évtizedek során – jellemzően – nem kaptak megfelelő bakteriális támogatást, a talajszerkezet romlása tendenciává vált.

A helyzetet a szerves trágyák hiánya és nem megfelelő talajművelő technológiák tovább súlyosbították.

Ezért a felelősen gondolkodó és hosszútávra tervező termelő legfontosabb feladata, hogy – még mielőtt bármit is tenne – visszaadja az életet a talajnak. Ennek leghatékonyabb módja a talajoltás.

 



MENNYI HASZNOT TERMEL A TALAJOLTÁS?

A talajoltással, a talaj bakteriális életének helyreállításával egyszerre tehető hatékonnyá, költségkímélővé, jövedelmezővé és környezetkímélővé a gazdálkodás!

Napjainkban nem csak hazánk, hanem a világ mezőgazdasági termelésének trendjei is ebbe az irányba mutatnak.

 

A föld népessége rohamosan gyarapodik, ezzel párhuzamosan egyre több élelmiszerre volna szükség világszerte, ám a termésmennyiségek növekedése még nem követi a felvevőpiacok igényét. A világ felelős döntéshozói már felmérték, hogy a talaj potenciálját annak élete adja, a hozamnövekedés a talaj életének aktivizálásával, fokozásával – vagy éppen visszaállításával – valósulhat meg.

Látni kell, a föld meghálálja a törődést, az okszerű és talajközpontú gazdálkodás szélsőséges körülmények között is kiegyensúlyozott hozamokat ígér.
A talajközpontú és okszerű gazdálkodási szemlélet bevezetése és gyakorlati megvalósítása ismét eredményessé teheti a mezőgazdasági termelést. A talajközpontúság a talajerő növelését szolgáló, okszerű gazdálkodás előtérbe helyezését jelenti, az aktív talajélet feltételeinek biztosítása mellett.

A talajerő pedig a talaj, mint termesztő- és tápanyagszolgáltató közeg teljesítménye a talajban levő hasznos mikroorganizmusok optimális működése révén. Feladatunk innentől az, hogy megtanuljuk, hogyan tudjuk maximalizálni ezt a természetes adottságot.