Petőházi Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) osztályelnöke ismertette, hogy a szántóföldi növénytermesztés szempontjából már a téli időjárás sem volt optimális: nem volt hóborítás, és az enyhe idő miatt a kórokozók, kártevők is alig pusztultak.
Az eső a hosszabb érési idejű gabonák szemtelítődésében még segíthet, ugyanakkor a repceállományok állapotát már nem tudja befolyásolni, így a repce termésmennyiségében akár 30 százalékos kiesés is várható.
Búzából közepes termésre van kilátás. Az aratás a hagyományos időpontban, Péter-Pál napja körül indulhat meg a korai őszi árpák vágásával. A kapás növényeknek jót tett a csapadékos időjárás, azonban a napraforgó növényvédelmi munkáit nehezítette az esőzés – tette hozzá.
Mártonffy Béla, a NAK kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke szintén azt emelte ki, hogy a kertészeti kultúrák számára is kedvezőtlen volt az elmúlt hónapok időjárása. Az enyhe tél a kórokozókat, kártevőket alig gyérítette, a korán beköszöntő tavasz miatt hamar elindult a gyümölcsfáknál a rügyképződés.
A gyümölcsök virágzásának időszakában szinte heti rendszerességgel érkeztek fagyok, így minden gyümölcsfajt károsított a hideg időjárás. Emiatt a szokásos termésmennyiség felére, 500 ezer tonnára lehet számítani idén gyümölcsből.
A szokásos termésmennyiség felére, 500 ezer tonnára lehet számítani idén gyümölcsből – fotó: Shutterstock
A mostani, az átlagosnál hűvösebb, csapadékos időjárás vontatottá teszi a szamóca érését, a cseresznyénél és a meggynél repedést, így minőségromlást idézhet elő.
A szabadföldi zöldségkultúrákban a tavaszi aszály késleltette a mag kelését és a palánták fejlődését. Emiatt, illetve a hűvös éjszakák miatti hőösszeghiány következtében az átlagosnál 7-10 nappal később érnek a növények. Ez bizonyos kultúrák esetében hátráltathatja a másodvetéseket. Ugyanakkor a mostani esőzések a szántóföldi zöldségekre kedvezően hathatnak, részben ellensúlyozhatják az aszály káros hatásait – jegyezte meg.
