Sokáig váratott magára az igazi tavaszias időjárás, de a múlt héten már azt élvezhettük. Napsütéssel, melegedéssel indult a múlt hét, a szél is fújt, így száradtak a talajok, csökkent a belvíz. Egy kis változékonyságot hozott csütörtök-péntek táján a csapadékot hozó front. Szerencsére csekély mennyiségű esőt kaptunk, nem rontotta a belvizes helyzetet.

Aztán megint a napsütés lett az uralkodó tendencia, s a hőmérséklet elérte a 20 oC-ot, sőt egyes helyeken meghaladta azt. Újabb esőt jeleztek e hét elejére, keddtől, de szerencsére késésben van. Félő, hogy teljesen nem ússzuk meg, inkább csak tolódik a hét közepe-második fele időszakára.

Szerencsére a várható csapadék nem hoz lehűlést, a héten folyamatosan 20 oC felett lesz a nappali csúcs. Sokat száradnak a talajok, s ez kimondottan jó mind az őszi, mind a tervezett tavaszi vetések szempontjából. Ennek ellenére még mindig védekezni kell a belvíz ellen az Alföld déli részén és a Dunántúl kisebb területein. Ilyen helyeken már károsodik az őszi vetés, amely tartósan vízben áll.

A kapások vetésére készülő szakemberek figyelik a talajok melegedését is. Számukra jó hír, hogy mostanra általában elérte a talaj felső 20 cm-es rétege a 10 oC-os hőmérsékletet, s az előrejelzések szerint lassan tovább melegszik.

Gyorsan változik a határ képe, gyorsan feléledt a természet, mostanra már a legszebb formáját mutatja. A múlt héten kibontották virágaikat a kajszifák, mostanra virágzik az őszibarack is, s a melegedés tendenciája azt mutatja, hogy hamarosan kibontja szirmait a cseresznye, majd a meggy, s velük együtt a szilva is. Sokat fejlődtek az őszi kalászosok is, az őszi árpa már a szárbaszökkenés kezdetén van, míg az őszi búza inkább a bokrosodás végét érte el.

árpa

Elkésett tavaszi árpa, utolsó vagy utolsó utáni pillanat a vetésre – A szerző felvétele

Itt azért van némi eltérés az ország tájegységei között, a meleg fekvésben, gyorsan melegedő talajokban fejlődő vetések már az őszi búzánál is elérték a szárbaindulás kezdetét, míg a hűvösebb tájakon (Dunántúl, nyugati határszél) a bokrosodás vége a jellemző. Nem szerencsés ez a gyors váltás a fejlődési fokozatban, mert ez azt is jelenti, hogy a bokrosodás nem lett teljes, s az a kalászt hozó szár, ami most nem fejlődött ki, majd hiányzik a betakarításnál.

Az állományok kezdenek besűrűsödni, egyre jobban takarják a talajt, s így a kórokozók számára egyre kedvezőbb körülmény alakul ki.

vetés

Vetésre előkészítve – A szerző felvétele

Jelenleg még nem tapasztalható komolyabb fertőzés, de a kezdeti jeleket már megtalálhatjuk. Így őszi árpában jelen van a hálózatos levélfoltosság (pirenofórás levélfoltosság). A fertőzöttség még alig észlelhető, a növények 1-2 százalékán található gyenge tünet, általában az alsó leveleken.

Az őszibúza-táblákon észlelési szinten jelent meg a szeptóriás levélfoltosság, keveredve a fahéjbarna levélfoltossággal.

Ez a hosszúra nyúlt télies időjárás, lassú tavaszodás kedvezett a sárgarozsda-fertőzésének. A rozsdabetegségek napjainkra visszaszorultak, de ne feledjük, 2014-ben, nem olyan régen volt sárgarozsdajárvány. Most járvány nincs, de az Alföld déli részén és a Dunántúlon is több helyen megjelent a betegség. Csongrád megyében őszi árpában a törperozsda jelent meg, erre is figyelni kell.

Még beszélni kell a lisztharmatról. A besűrűsödő állományban a betegség számára kedvező – meleg, párásság, nedves felület – körülmény alakul ki. A táblaszéli gyomokon már megjelent a betegség, a kultúrnövény-állományokban még kevésbé találhatók tünetei, de a fejlettebb őszi árpában már észlelési szinten előfordul. Most van az az időszak, amikor még az alsó leveleket, az azokon megjelenő kórokozókat el lehet érni permettel, tehát érdemes a fertőzések terjedését most megállítani.

levél

Már megjelentek a levélbetegségek tünetei – A szerző felvétele

A gyomirtás időzítését minimum 2 tényező befolyásolja, az egyik a gabona fejlettsége – e tekintetben még időben vagyunk. A másik a gyomok fejlettsége – nos, e tekintetben már nem kedvező a kép. A T1-es, T2-es gyomok már megerősödtek, sok virágzik, túljutottak a gyomirtó szerekre érzékeny fenológiai állapoton, tehát egyre nehezebb lesz eredményes gyomirtást végezni, közben az idő egyre fogy.

A kártevők világában megjelentek az első vetésfehérítő bogarak. Számuk ma még elhanyagolható, s az imágók kártétele – bár azok átrágják a levelet – kisebb mértékű. Mindenesetre az állomány alakulását követni kell, ne érjen bennünket meglepetés.

Az őszikáposztarepce-állományok hirtelen megugrottak, egy hét sem kellett ahhoz, hogy kiemelkedjen a virágot hozó szár, általában már zöldbimbós állapotban van a növény. Betegség nem jellemző a táblákon, viszont a kártevők egyre nagyobb tömegben jelennek meg. A szárormányosok tojást raknak, bár számuk kicsit elmarad a szokásostól.

kép

Már kiemelkedett a virághozó szár – A szerző felvétele

A repcefénybogár viszont tömegesen települ be a táblákra, s számuk folyamatosan emelkedik. Károsításuk már ilyenkor megkezdődik, sőt ebben a fenológiai állapotban nagyobb kárt tesznek, mint amikor a kinyílt virágban táplálkoznak. A védekezés indokolt, s most vannak az utolsó napok, amikor még szabad a szerválasztás. A virágzás kezdetétől csak méhekre nem veszélyes készítményekkel kezelhetünk, illetve méhkímélő technológiát kell alkalmazni.

kép

Aki jó megfigyelő, az megtalálja a repcefénybogarat is – A szerző felvétele

A közelmúlt vizsgálatai arra mutattak rá, hogy a méhek szempontjából nem jelölésköteles acetamiprid és tebukonazol hatóanyag együttes alkalmazása megváltoztatja a méhek viselkedését, s végül a pusztulásukhoz vezet. Éppen ezért e két hatóanyag kombinációját csak méhkímélő technológiával lehet kijuttatni virágzó táblákra.

A bundásbogár is megtalálja a repcetáblákat, a virágzás kezdetével egyre több bogár települ be.

Áttérve a gyümölcsösökre, megállapíthatjuk, hogy sűrűsödnek gondjaink. Virágoznak a csonthéjasok, ami azt is jelenti, hogy támad a monília virágfertőzése. Ebben a nagyon változékony időjárásban nem lehet kiszámítani, hogy meddig lesz száraz idő, ami csökkenti a fertőzés veszélyét. Éppen ezért fehérbimbós állapotban, de legkésőbb az első virágok kinyílásakor el kell végezni az első kezelést. A fővirágzásban ajánlott a második permetezés is.

Őszibarackban a virágok már nyílnak, a levelek még csak most kezdenek kibomlani. Nagyon rövid időn belül megjelennek az első tafrinás tünetek, főleg ha a jelzett csapadékos napok megérkeznek. Rovarkártevők még nem veszélyeztetnek ezeken a fákon.

őszibarack

Kezdődik az őszibarack virágzása – A szerző felvétele

Az almafák már elérték az egérfüles, kisleveles állapotot. Az elmúlt hét csapadékos napjai az almafa-varasodásnál újabb aszkospóra-szóródást indukáltak. Most már van felület, ahol megtapadhatnak, a fertőzés bekövetkezhet, éppen ezért a védekezéseket meg kell kezdeni. Ha ilyen ütemben melegszik az időjárás, akkor korai virágzásra kell számítani, s azzal együtt a tűzelhalás betegség is fenyeget.

A rovarkártevők közül korán megmozdultak a vértetűk, már a fák törzsét, vázágait célozzák meg. A levélpirosító alma levéltetű is megjelent, amint az szokásos. Fertőzésük egyelőre gyenge, a hajtások 1-2 százalékán fordul elő. Sodrómolyok károsítását alig lehet észlelni.

A szőlő is gyorsan halad, jelenleg már a rügygyapotos, rügyfakadás állapotában találjuk. Még lehet lemosó permetezést végezni, főképpen a telelő szőlő levélatka, a nemezes gubacsatka, a takácsatkák és az amerikai szőlőkabóca áttelelő tojásai, valamint a gombabetegségek ellen.

Még egy jelzés a kiskerteseknek, dísznövénykertészeknek: a puszpángmoly áttelelő lárvái megkezdték a bábozódás előtti táplálkozásukat a múlt hét elején-közepén, a védekezések, ahol még nem tették, sürgetőek.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.