Az előbbiek érvényesültek a mögöttünk lévő héten is, eleinte folytatódott az előző időszak időjárása, majd kisebb mértékű lehűlés a hosszú hétvégére következett be. Csapadék továbbra sem esett, legfeljebb nyomokban (0-2 mm) fordult elő. A minimum-hőmérsékletek 3-7 oC, a maximumok 13-23 oC között alakultak. Ez a többnyire napos, időnként szeles időjárás tovább szárította a talajokat.

Mindez oda vezetett, hogy a talajok kb. 1 m mélységig kiszáradtak, s az országban általánosan 100 mm fölötti csapadékmennyiség hiányzik, ami főleg az augusztus, szeptember, október hónapok hozta száraz időszaknak köszönhető.

Az előttünk álló hét változatosabbnak ígérkezik, felhős napok jönnek, s a hőmérséklet ismét emelkedik, akár 20 oC feletti nappali csúcsok is előfordulhatnak. Csapadék tekintetében is látunk némi biztatást, néhány esős napot, de a mennyiség még mindig csak pár mm körül mozog, vagyis a tartós, áztató eső még mindig várat magára.

füge

Érik a füge – A szerző felvétele

Talán néhányan emlékeznek arra, hogy a tavaszi vetéseknél is imádkoztunk egy kis esőért, akkor is száraz talajba került a mag, s lassú, hiányos kelést láttunk. Most azt kell megállapítani, hogy a jelen időszak még nehezebb, még nagyobb és még tartósabb a szárazság.

Korábban már írtunk arról, hogy a repce őszi vetésével és kelésével gond volt, de azóta a helyzet igazából tovább romlott, fokozódott a szárazság. Így a kalászosok vetése nehezen haladt, a kelés csak kevés helyen indult meg, ott is foltos, hiányos. Több helyen a talajba került mag elfekszik, nem indult meg a csírázása. Reméljük, az őszi esők megérkeztével majd megindul a csírázás, s kikel a növény.

talaj

Ilyen a repce talaja – A szerző felvétele

Ezzel már rá is tértünk a kalászosok áttekintésére. A fentiekből kitűnik, hogy továbbra is az időjárás alakulása, a száraz talaj okozza a legnagyobb gondot. Ebben az állapotban a kórokozók és a kártevők még nem találták meg a kelő növényeket, növényvédelmi gond nincs. Egyetlen kelőfélben lévő táblán láttam egy „felderítő” levéltetű szárnyas egyedet. E kártevő őszi fertőzése nagyban függ a következő időszak időjárásától – a tartós hideg esők, az éjszakai fagyok megakadályozzák a kártevő felszaporodását. Most viszont az időjárás-előrejelzés a következő hét napra felmelegedést ígér, kevés csapadékkal, vagyis a levéltetvek betelepedését az nem gátolja.

búza

Őszi búza – foltokban ki sem kelt – A szerző felvétele

A vetéssel jól haladtak a gazdák, a mostoha körülmények ellenére a tervezett terület nagy hányadán már talajba került a mag, jó eséllyel október végére, november első napjaira a vetés befejezhető.

Az őszi káposztarepce (4)-6-8 leveles állapotot ért el általában, de továbbra is előfordulnak alig kikelt, heterogén fejlettségű állományok. Ezeket a szárazsággal erősen sújtott régiókban találjuk, illetve az állomány fejlettsége, kiegyenlítettsége nagyban függ a vetőágy minőségétől, a vetés időzítésétől.

repce

Már 8 leveles a repce – A szerző felvétele

A repcedarázs kártétele mostanra már gyenge mértéket ér el. Ebben több tényező is közrejátszik, egyrészt az eredményes védekezések, több helyen kétszer is kezeltek a kártevő ellen. Másrészt a növények nagy része már kinőtt a kártevő foga alól. S meg kell jegyezni, hogy a Dunántúlon kisebb volt a kártevőtömeg, ott az imágók rajzása szakaszos, enyhén csökkenő egyedszámú. A fejlettebb állományokban (~6-8 levél) átlagosan 1 db imágó/csapda/3 nap, míg a kártételre érzékenyebb táblákon (~4 levél) 4-6 db imágó/csapda/3 nap a sárga lapok fogási értékei.

A tripszek jelenléte jelenleg is általános a repcetáblákon, de gazdasági kárral biztosan nem fenyegetnek. A levéltetvek előfordulása továbbra is gyenge mértékű, a múlt hetihez hasonló szintet érnek el. Több kisebb kolóniát alkotnak, védekezés jelenleg nem indokolt.

A peronoszpórafertőzések a fiatalabb állományokban hasonló mértékűek, mint az elmúlt időszakban. A fertőzések – a sokáig harmatos, nedves állományban – bekövetkeznek, de sporulálás csak nagyon kevés esetben jellemző a levélfonákon, vagyis a fertőzések nem tudnak kiteljesedni. A lassú terjedéshez a növények kisebb-nagyobb mértékű toleranciája, rezisztenciája is hozzájárul.

A fómás betegséggel szintén hasonló a helyzet, a fertőzés legfeljebb gyenge mértékű. E tekintetben fontos a pontosítás, vagyis több helyen öntözéssel segítették a növény kelését, korai fejlődését. E táblákon szépek az állományok, azonban a fómás levélfoltosság tünetei egyre gyakoribbak a hűvös idő beköszöntével. A betegség terjedésében nemcsak az időjárási tényezők fontosak, hanem a növényi maradványok megléte is. A kerekded kivilágosodó foltok már a szikleveleken megjelennek, és szabad szemmel is jól látható piknidiumok alakulnak ki elszórtan a foltokban.

Itt az ideje a regulátoros kezelések elvégzésének, illetve a fejlettebb állományok esetében már korábban megkezdődtek a kezelések. Az optimális fejlettség a teleléshez a 6-10 leveles tőlevélrózsás állapot, amelyhez társul egy kellően megerősödött gyökérnyak (átmérő 1 cm vagy nagyobb). A regulátoros, gombaölő szeres (azol típusú hatóanyaggal) kezelések során javasolható a bór tartalmú lombtrágyák adagolása, mellyel szintén a telelés biztonságát növelhetjük. Szerencsére az azol csoportba tartozó hatóanyagot tartalmazó készítmények a fómás betegség ellen is hatékonyak.

Az őszi posztemergens kezeléseket a következő hetekre tervezik a gazdák, ahol szükséges, illetve az időjárás megengedi.

A kukorica betakarítása gyakorlatilag befejeződött, már csak nagyon elvétve találhatunk egy-egy táblát, amit vagy éppen vágnak, vagy a vadak „elintézik”.

Ahogy megérkezett a hűvösebb időszak, úgy a paradicsom és paprika szedése is véget ért. A korábbi jó időt azonban nemcsak a gazdák, hanem a kártevők is kihasználták, kisebb mértékű gyapottok-bagolylepke-fertőzés volt tapasztalható még a múlt héten is. Nagyon sok tápnövényű kártevőről van szó, főleg kukoricában, paradicsomban, paprikában, szójában és borsóban okoz gondot, de találkozhatnak vele az erkélyeket díszítő muskátli tulajdonosai is. Ez a vándorlepke nálunk is képes áttelelni, báb alakban, de már megfigyelték, hogy enyhébb teleken akár hernyó alakban is átvészeli a telet.

paprika

Gyapottok-bagolylepke paprikában – A szerző felvétele

Szedik az őszi káposztát is, növényvédelmi teendő már nincs a táblákon.

Kései gyümölcsünk a birsalma, sajnos egyre csökken a fák száma. A hosszan tartó szép ősznek köszönhetően az almamoly komoly fertőzést okozott a gyümölcsben. Ez az első ránézésre külső szemmel kevésbé észrevehető, mivel csak a befurakodási kicsiny lyukat találhatjuk meg, azonban rengeteg ideje volt a kártevőnek, hogy akár az egész almát tönkretegye belülről.

Az idei évi tapasztalat, hogy nagyon fontos a rejtőzködő életmódú rovaroknál a legpontosabb védekezési időt eltalálni, vagy máskülönben hatástalanná válik a munkánk.

Az alma és a szőlő szedését befejezték, már csak kevés, különleges minőséget produkáló fajtához tartozó, meleg fekvésben lévő tőkéken van fürt, de már azok sem sokáig. E kultúráknál is itt az ideje az őszi lombfertőtlenítésnek. Minden termelő tudja, hogy mi volt a fő gondja a szezonban, melyek azok a kórokozók, kártevők, amelyek ott az ültetvényben telelnek.

A varasodás kevésbé támadta az ültetvényeket, a gyümölcsöket általában sikerült megvédeni a betegségtől, de a levelek fertőzése több ciklusban is megtörtént, vagyis elegendő fertőző tömeg van a hulló lombozaton. A lisztharmat folyamatosan jelen volt az ültetvényekben, így annak az áttelelésre is készülnünk kell.

Kártevők tekintetében terjednek a pajzstetvek, s azok tipikusan ott telelnek a fás részeken. A vértetű is egyre nagyobb gondot okoz. Egy, a közelmúltban végzett vizsgálat szerint a kártevő azon példányai, amelyek nem vonultak telelőre (le a gyökérnyakhoz), hanem a fás részeken teleltek, azok is túlélték a telet (megtizedelve ugyan, de túlélték). S ne felejtkezzünk meg a levéltetvekről sem.

Ebben az időszakban sokkal nagyobb szabadságot kapunk a permetezéseknél, a hatóanyag, a dózis, a permetlémennyiség és az időzítés tekintetében is. Általában a réz-, kén-, olajtartalmú készítmények használata terjedt el.

Szőlőben a lombhullás megindult, sok helyen – főleg a betegségekkel sújtott táblákon – már 50-75%-os mértéknél tart. A késői peronoszpóra- és lisztharmatfertőzések, a telelő oospórák és kazmotéciumok miatt érdemes itt is egy alapos lemosással csökkenteni a telelő alakok számát az előbb említett hatóanyagok kombinációjával.

A növényvédelmi hatóság felhívást tett közzé október közepén, amelyben a mezei pocok felszaporodására hívja fel a figyelmet, és kéri az elterjedtség felmérését. A felhívás szerint: „Elsődlegesen veszélyeztetettek Békés megye déli és középső, helyenként északi területei. Ezen túl Csongrád, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is észlelhető a rágcsáló állományok számottevő, gócos felszaporodása egyes szántóföldi, kertészeti kultúrákban, évelő pillangósokban, valamint ruderális területeken.”

kép

Mezeipocok-járatok ruderális területen – A szerző felvétele

Való igaz, a nyári, majd az őszi időjárás – szárazság – eddig nagyon kedvezett e kártevő felszaporodásának. A megfigyelések szerint jelenleg inkább a háborítatlan területeken – ültetvények, ruderáliák – figyelhető meg a járatok szaporodása. A korábbi „nyugalmas” kukoricatáblák mostanában gépek zajától hangosak, napjainkban pedig elkezdték a talajt is megművelni. A pocoknépesség most kezd áttelepülni az őszi vetésekbe.

repce

Megrágott repce – ez már pocokkártétel – A szerző felvétele

Eddig azokban kevésbé lehetett megtalálni a kártevő lakott járatait. A fertőzött területeket tekintve a hatóság által felsorolt megyék a leginkább kitettek, de megfigyelték Pest megyében is a kártevő szaporodását. Fontos a felmérés s az időben megkezdett védekezés, amelyhez várhatóan a hatóság is segítséget nyújt (szükséghelyzeti engedély).

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.