Ön mit választana?

A legendás rockopera növényekre aktualizált kérdése jutott eszembe, amikor megláttam a KUN-FARM Kft. fajtabemutató parcelláit Kiskunlacháza határában. Őszi búzából 51, őszi káposztarepcéből 59 fajta összehasonlításának bemutatására hívta a gazdákat a gazdaság.

Hány vetőmagos cég jött össze erre a bemutatóra? – kérdeztem Bak Ferencet, a KUN-FARM Kft. termelési vezetőjét.

A meghívón szereplő tizenhat cég képviselője adta össze az itt bemutatott fajtákat, hibrideket összesen több mint száztíz üzemi parcellához.

Ezek között találkozhatunk a hazaiak közül az Agrosen Kft., Bázismag Kft., Elitmag Kft., Gabona Kutató Nonprofit Kft., Lajtamag Zrt. cégek vető magvaival, de sorolhatom a külföldieket is, mint a Bayer Hungaria Kft., Caussade Semences Hungary Kft., KWS Magyarországi Kft., Limagrain Central Europe, Monsanto Hungaria Kft., Pioneer Hi-breed Kft. és RAGT Vetőmag Kft. vagy a Rapool Hungaria Kft. és a Saaten-Union Hungaria Kft. vetőmagházakat. Ebből is látható, milyen érdeklődés övezi az ilyen szakmai versenyeket.

Nagy az érdeklődés a fajtabemutatók iránt – A szerző felvétele

Hány évre tekinthet vissza ez a fajta-összehasonlító vállalkozás itt a gazdaságban?

Több mint tíz éve kezdték, akkor csupán két-három vetőmag-kereskedőházzal. Hat éve dolgozom ennél a kft.-nél, előtte a Kiskun Rt.-ben dolgoztam, és ott 2007-ben kukoricával kezdtünk ilyen fajtabemutatókat szervezni. Az első ilyen üzemi parcellás vetést a Monsanto cég képviselője kezdeményezte akkor, és bizony gyorsan felszaporodott a fajtasor 46-ra.

Amikor idekerültem, a kukorica mellé napraforgóval bővítettük a választékot, majd kalászosokkal, és most a repcével már az ötödik éve szervezzük az ilyen bemutatókat. A repcét nem szívesen vállalják, mert sok gonddal jár, és bizonytalan a sikere. A környéken nincs is párja. Más növényekkel szívesebben foglalkoznak, de a repce rendre kimarad, a vetőmag-képviselőknek is csak ez az egy repcebemutatója van az idén ebben a körzetben.

Mekkora jelentősége van annak, hogy itt, ezen a termőhelyadottságon megbízhatóbb információkhoz jutnak a gazdák, mint az országos fajtakísérletek átlagolt általános adataiból?

Az országos nagy fajtabemutatók inkább specifikusak, mert Martonvásár csak martonvásárit mutat be, Szeged csak szegedit, itt meg úgymond koedukált a fajtaválaszték. Szélesebb a paletta.

A termőhelyi körülményekről, adottságokról az a véleményem, hogy Martonvásár ugyan nincs olyan messze, légvonalban cca. 30 km, míg Szeged több mint 200 km, mégis a termőhelyi adottságaink közelebb állnak a szegedihez. A szegedi fajták valahogyan mintha jobban is éreznék magukat ezen a tájon, ezért jobban is kedvelem ezeket a fajtákat – talán éppen a hasonló termőhelyi adottságaink miatt.

Többnyire magyar fajtákból történik a választás – A szerző felvétele

A gazdák el tudnak igazodni, hogy mit válasszanak ebből az 51 fajtát felsorakoztató őszibúza-választékból?

A szokások nagyon befolyásolják a választást. Mi többnyire csak a magyarok közül választunk. Vannak szegedi meg martonvásári fajtáink, ami azt jelenti, hogy azok képezik a vetéstervben a többséget. Az ilyen bemutatók pedig jó alkalmat kínálnak a gazdáknak, hogy kicseréljék termelési tapasztalataikat. Ennek is nagy jelentősége van az ilyen bemutatókon.

Repcéből 59 fajtát számoltam meg a fajtasorban.

Igen, valójában 60-at vetettünk, de sajnos a szélső sorban a bolha beleszólt, az nem kerülhetett bemutatásra.

Ennyi parcellát ilyen gondosan elvetni egymás mellett nagyon körültekintő, pontos munkát kíván.

Igen nagy munka ez, de megvan hozzá a kipróbált technológia, no meg egy lelkiismeretes traktoros, ami garancia erre a feladatra. Így is sokan felvetik a cégnél, hogy minek kell ezt nekünk csinálni, de aztán mindig mondom, nem kell, de szükséges.

Körültekintő munkát kíván a parcellák gondos vetése – A szerző felvétele

Éppen ez lenne a harmadik kérdésem: mi motiválja, hogy ilyen nagy munkára vállalkozzanak?

Azon felül, hogy szeretem az ilyen kihívásokat, fontos előny, hogy az ember elsőként ismeri meg a fajtákat. Hozzáteszem, hogy nemcsak búza és repce, hanem napraforgó, kukorica és cukorrépa is szerepel a fajta-összehasonlító munkánkban.

Azokból is ilyen bőséges a választék?

Idén szerényebb, mert csak 27 fajta jött össze, tavaly 42 volt.

Milyen gazdasági hasznot hoz az információs elsőbbségen túl ez a nagy munka?

Összességében azt mondhatom, a kísérletre kapott vetőmagok értéke fedezi a munkabéremet.

Mindenki számára hasznosak az ilyen bemutatók – A szerző felvétele

Ennek ellenértéke a vetőmagcégek részére, hogy a fajtáik korrekten bemutatóképes legyenek?

Igen, bemutatóképes legyen az állomány, de pontosan be kell mérnünk a terméseredményeket is.

Ez a gazdaság haszna, de hogyan lehet értékelni, mi a gazdák haszna a látottakból?

Erről a gazdákat kellene megkérdezni, mert én csak remélni tudom, hogy hasznosulnak a látottak. A beszélgetésekből általában azt érzékelem, hogy mindig fontos információkkal gazdagabban mennek haza, de látszik ez a résztvevők érdeklődéséből is, és a személyes tapasztalatcsere is fontos.