Tom, Dick és Harry szorgosan végzi a rájuk bízott munkafolyamatokat:

  • Tom felkutatja a gyomnövényeket
  • Dick kiírtja őket
  • Harry a kigyomlált talajba veti a vetőmagokat.

A fejlesztés célja

Bár a startup robotjai még prototípusnak számítanak és tesztidőszakukat töltik, az előkészítő munka már 2017. óta tartott, és ez vezetett odáig, hogy ez év tavaszán az első gép már három angol gazdaságban is munkába állhatott. Tom naponta 20 hektárnyi növényt vizsgál át és gyűjti össze az adatokat. Dick ezeket felhasználva gondozza a növényeket, majd Harry elültetni a magokat a megtisztított talajba.

A cég célja az volt, hogy a földeken a lehető legkevesebb vegyszer és nehézgép használatával legyen lehetőség dolgozni. Ezek pedig hozzájárulnak a talajminőség javulásához és a biodiverzitáshoz. Adataik szerint napi 20 hektárt képes átnézni és összegyűjteni onnan azokat az adatokat, amelyeket aztán a gyomirtó robot felhasznál, majd az ültető robot elveti a magokat a megtisztított földbe.

 

Jelentős megtakarítás

A fejlesztő cég szerint a három fős "gárda" összehangolt munkájával a gazdaságok 95%-kal tudják csökkenteni vegyi anyag használatukat, és megtisztíthatják talajukat a vegyszerektől, ami globális szinten az egyik legfontosabb mezőgazdasági törekvés napjainkban, és 40%-ot takaríthatnak meg kiadásaikon.

A csúcstechnológia törekvései a károkozó növények ellen

A gyomirtó robotokat 2023-ig véglegesíti a fejlesztő vállalat. Hektáronként 400 fontért (mai árfolyamon 166.340 Ft-ért) lehet majd igénybe venni a robot szolgáltatását. Első lépésként mindig a növényeket felmérő robot, Tom száll ki a terepre, majd csak ezután, ha szükség van rájuk, akkor szállítják ki a gyomláláshoz és a vetéshez szükséges "kollégáit".

RootWave, áramkör a növény gyökereibe

Egy másik brit startuppal, a RootWave-vel együttműködve a cég olyan gyomirtó technológia fejlesztésén is dolgozik, amelyben áramkört hoznak létre a talajon keresztül a gyomnövény gyökereibe és vissza, így pusztítva ki őket.

„Ez a módszer nem olyan gyors, mintha kimennénk és bepermeteznénk az egész földet. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy csak a földterület azon részeire kell bemennünk, ahol a gyomnövények vannak. Azok a növények, amelyek semlegesek vagy hasznosak a termény számára, érintetlenül maradnak” – tette hozzá a cég vezérigazgatója.

Ez a módszer a „növényenkénti gazdálkodás”.

Környezetbarát, de hatékony is?

„Vitathatatlan, hogy az elektromos rendszer működik, de egy nagyméretű permetezőgéppel naponta több száz hektárt be lehet permetezni. Ha bele akarunk merülni ebbe a nagyon pontos gyomirtási rendszerbe, akkor be kell látnunk, hogy felmerül a teljesítménycsökkenés problémája, amit nagyon nehéz lesz leküzdeni” – véli Kit Franklin, a Harper Adams Egyetem agrármérnöki oktatója. Hozzátette, hogy a gazdák akkor fogják használni a technológiát, ha üzleti előnyt látnak benne.