Nyerj Volkswagen Amarokot vagy iPadet! Regisztrálj és indulj a nyereményjátékon!
Fórum
Erdőgazdálkodás, szakirányítás
Létrehozta: Quercus erdész , 2020-11-09 06:16:13
Kedvencekhez
Segítség
- Agrártámogatások kifizetése új
- AÖP-Agrár Ökológiai Program új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Búza termény felvásárlási árak új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Kajszibarack új
- Üzemanyag fogyasztás / gázolaj- és benzináremelés új
- Kukorica és napraforgó vetése új
- Agrárkamara új
Cikkajánló
Hirdetés
Csak egy X, de milliókat érhet – Gazda-tipp az idei támogatásokhoz
Még ha bizonytalan is vagy a biztosításban, van egy mozdulat az Egységes Kérelem...
1457 hozzászólás
Válasz gyozovk #1456. hozzászólásáramióta a minisztériumba olvadt bele az nfk,azóta semmiről nem küldenek onnan hivatalos visszaigazolást ügyfélkapun
Válasz Erdőjaro #1455. hozzászólására Nekemadott 7.én.
Erdővédelmi kárbejelentő lap beküldése a Magyarország.hu Szüf...megfelelő oldalon keresztül másnak sem ad visszaigazolást,vagy én rontottam el valamit?
Éves vadkárigény beadása és szemlézés április 30.-án lejár!
Moderálási elveink miatt törölve: 2026-04-05 17:14:14
A másik pör.
Ez ugyan arról a töröl fakad, mint az előző. Az erdészeti hatóság a 244/2020. Korm. rendelet 21. § (4) bekezdés b) pontja alapján törölte a „jogosult szakszemélyzet” kiemelt besorolásomat.
„b) az Evt. 41. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben bejelentés mellőzésével műveleti lapot állít ki,”
Tehát. Az erdészeti hatóság szerint miután a fakitermelés bejelentése szerinte „érvénytelen” volt, így a bejelentés nem is történt meg. Aztán a per során egy nyilatkozatában leírta: „a bejelentés vitathatatlanul beérkezett az erdészeti hatósághoz”.
Namármost.
A mellőzése kifejezés, melyet az idézet jogszabályi rendelkezés tartalmaz, egy dolgot jelenthet. Azt, hogy a bejelentés nem történt meg. De megtörtént, mert ezt az alperes is elismerte. Ebben az esetben viszont a műveleti lap nem a bejelentés mellőzésével került kiállításra. Ezt szerintem miden józanésszel rendelkező ember megérti. Ha a bejelentéshez kapcsolódóan a hatóságnak az ellenjegyzéshez kapcsolódó problémái voltak, akkor max az (1) bekezdés c) pontja szerinti figyelmeztetést alkalmazhatta volna.
„az erdészeti szakszemélyzetet írásban figyelmezteti, ha
c) az ellenjegyzés jogszabályban rögzített szabályait megszegi.”
Miután azonban nincs olyan jogszabályi kötelezettség, mely előírná, hogy a szakirányító az aláírásán kívül más adatot is meg kell, hogy adjon, így ez sem alkalmazható.
Itt tennék egy észrevételt.
Ötödik éve hatályos a fenti kormányrendelet. Ötödik éve szankcionálják a szakirányítókat alapvetően az Alaptörvénybe ütközően. Mert a Rendelet 9. alcíme, a szakirányítók szankcióiról egyértelműen Alkotmány sértő. Viszont. Miután az erdész szakmának nincs érdekvédelmi szervezete - mert sem a MEGOSZ, sem a NAK nem az -, így ezt eddig senki nem vitte az AB elé.
Még valamit.
A Vhr. rendelkezése szerint:
„43. § (1) * Erdőben és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló területen jogszerűen végezhető fakitermelés megkezdése előtt az alkalmazott jogosult erdészeti szakszemélyzet az erdőgazdálkodót, erdő engedélyezett igénybevételekor az engedély jogosultját vagy annak megbízottját tájékoztatja az elvégzendő munkafolyamatról, valamint erről erdőrészletenkénti bontásban műveleti lapot állít ki.”
Egy fakitermelés nem a bejelentéssel válik jogszerűvé, hanem az által, hogy az erdőterv arra lehetőséget ad.
Még annyit a lenti poszthoz.
Egy korábbi csoportban felvetettem, vaj' miért nem ugyan az a szöveg szerepel a bejelentéseknél, az ellenjegyző szakirányító aláírása altt, mint a kitöltési útmutatóban.
Láss világ csodát. Pár hétre rá már módosították is.
Az "alkalmazó szakirányító vállalkozás megnevezése, és kódja" helyett
az
"Erdészeti szakirányító vállalkozás megnevezése, és kódja" került.
A kettő nem ugyan az, még akkor sem, ha ezen adat megadása továbbra sen kötelező.
Két folyamatban lévő perem van, ugyan azzal az erdészeti hatósággal.
A kiindulási alap mindkettőnél ugyan az.
Bejelentett fakitermelések, melyeket szakirányítóként ellen jegyeztem. Az erdészeti hatóság egy „tájékoztatást” küldött, melyben kifejtette, hogy miután nem szerepelek az erdőgazdálkodó nyilvántartásában, mint szakirányító, így azt nem jegyezhetem ellen.
A másik problémája az volt, hogy a bejelentőn az aláírásom alatt nem töltöttem ki az „alkalmazó szakirányító vállalkozás megnevezése, és kódja” részt.
Válaszoltam. Egyrészről tájékoztattam a hatóságot arról, hogy az én ellenjegyzési jogosultságomat nem a gazdálkodói nyilvántartásba történő bejegyzésem keletkeztetni. Mint szakirányító vállalkozás, „érvényes” státusszal az ország bármely erdőgazdálkodójának, bármely bejelentését ellenjegyezhetem. Ezt a hatóság a per során már elismerte. Továbbá olyan, hogy „érvénytelen bejelentés” nincs.
Másrészről, mit magánvállalkozó nem állok senki alkalmazásában, így nincs mit kitöltenem, és megadnom. Már csak azért sem, mert ezen rovat kitöltésére jogszabály nem kötelez.
Ebben maradtunk. A gazdálkodónak a törvényi határidő leteltével kiállítottam a műveleti lapot, a fakitermelés – egyéb termelés – megtörtént. Ezt a megadott határidőben lejelentette a hatóságnak, az ellenjegyzésemmel.
Az erdészeti hatóság ezt követően egyrészről jogosulatlan fakitermelés címén eljárást indított az erdőgazdálkodóval szemben, és megbírságolta. Azzal az indokkal, hogy bejelentés nélkül végezte el a fakitermelést.
Per. Beléptem a perbe, a felperes gazdálkodó pernyertessége érdekében.
A Debreceni Törvényszéknek a keresetlevél, illetve az én nyilatkozataim alapján az alábbi kardinális kérdésekben kell állást foglalni:
Miután sem az Evt. sem az Ákr. nem ismeri az „érvénytelen bejelentés” fogalmát, így hivatkozhat-é erre az alperes?
Az erdőgazdálkodót az erdőterv jogosítja, és kötelezi. Ha egy erdőgazdálkodó erdőterve tartalmazza az adott fakitermelést, és azt elvégezte, akkor szankcionálható –é jogosulatlan fakitermelés címén? Az én válaszom, nem Még akkor sem, ha azt nem jelentette be.
Miután az erdőgazdálkodóknál a szakmai irányítás, képviselet a szakirányító feladata, köteles-é a hatóság minden, a gazdálkodót érintő hatósági eljárásba a szakirányítót ügyfélként bevonni? Szerintem igen. Ha ezt elmulasztja, akkor a döntése az Ákr. 123. § (1). bekezdés g) pontja alapján semmis.
Meglátjuk. A történet hamarosan lezáródik.
A másik perben én vagyok a felperes, de arról majd később…
Az erdőfelújítások esetében különösen fontos felmérni a lehetőségeket.
Ha a korábbi erdőterv már tartalmaz célállományt, és erdetet - tévesen megfogalmazva felújítás módja -, akkor azt mérlegelni kell. Nem szabad bedőlni annak - még natúrás erdőrészletek esetében sem -, hogy az erdőterv mesterséges felújítást ír elő, az esetek elsöprő többségében tölgy, vagy hazai nyár célállománnyal, úgy hogy a két lehetőség közül mindkettő "ellövi".
Ha van az erdőgazdálkodó által a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő felújítási javaslat, akkor az a mérvadó. Az erdőtervezők ehhez ha akarnak javaslatként megjelölhetnek más felújítási módot is, de az már csak javaslat. Ez igaz a natúrás területekre is.
Arra is van lehetőség, hogy a jogszabályban megengedett fafajokat sarjaztatással lehessen felújítani, pl. a nemes nyárat. Ebben az esetben az erdőtervi javaslatban a "TFSARJ" lehetőséget kell megjelölni
És még lehetne folytatni. Szóval érdemes odafigyelni.
Azon erdőgazdálkodók, akik ebben az évben erdőtervezéssel érintettek, erről értesítést kaptak.
Minden évben elmondom, ez egy nagyon lényeges dolog, mert az erdőterv 10 évre szól. Az erdőgazdálkodóknak április 30-ig lehetősége van erdőtervi javaslatot tenni. Ez azért lényeges, mert ezt követően a következő 10 évben erdőterv módosításra a jelenlegi jogszabályi háttér mellett nem igazán van lehetőségük.
Most igen.
Felhívnám a figyelmet arra, hogy nem csak a fakitermeléshez kapcsolódóan lehet javaslatot tenni, hanem az erdőfelújtásokhoz is, így a tervezett célállományra, illetve az erdetre is. Ugyancsak van lehetőség felnyíló erdővé nyilvánítást is kérni konkrét erdőrészletek esetében, de akár terméketlen területre is lehet javaslatot tenni.
Azt keel megárteni, itt az erdőtervezőkkel lehet megbeszélni ezeket a dolgokat, akik nagyságrendileg rugalmasabbak, mint az erdőfelügyelők.
Válasz saxum #1446. hozzászólásáraTévedés. Ha az a sötétzöld propaganda fülekre talál,amit most már az egész szektorra szórnak,akkor az erdőgazdálkodásnak mint gazdasági szektornak meszeltek. A tüzifarendelet,védett területekkel kapcsolatos rendelet totálisan betett a teljes ágazatnak,már a teljes ágazatot támadják. Tökmindegy,hogy alföldi akácos, zártkerti fásítás,vagy kikorhadt nyárfasor... a net szakértői teljes fakitermelési tilalmat akarnak,szendőfit akarják környezetvédelmi miniszternek. A natura 2000 területekről száműzni akarják az erdészeket és az erdőgazdálkodást, azaz a magyar erdők 80%ból.
Az már egyértelmű, az erdő egy kormányváltás esetében is mostohagyerek marad. Senkit nem érdekel, senki nem akar foglalkozni vele, mert senki - politikai, minisztériumi szinten - nem ért hozzá. Érdekvédelem meg dupla nulla.
Felhívom azon erdőgazdálkodók, szakirányítók figyelmét, akikkel szemben a gödöllői erdészeti hatóság bármilyen elmarasztaló döntést hozot, és azzal szemben jogorvoslattal szeretnének élni, hogy ehhez felajánlom a segítségemet.
A határozat értelmezéhez, a keresetlevél elkészíítéséhez a szakmai jogi hátteret biztosítani tudom.
Moderátor által módosítva: 2026-03-23 08:31:03
Válasz sulla #1443. hozzászólásáraAkkor mehet a termelés!
Köszönöm a válaszokat!
A terület nem támogatható és a blokkon belül sincs más támogatható terület, így minden bizonnyal nem vonatkozik rá a tilalom.
Válasz deménycsaba #1441. hozzászólásáraAmennyiben a mepar rendszerben támogathatóként szerepel a terület,akkor érvényes rá,hiába nem vesz fel rá támogatást. Különösen igaz ez arra,ha ugyanazon blokkon belül van olyan,amire támogatást is felvesz valaki.
Válasz sulla #1439. hozzászólásáraHa nem igényelsz az érintett területre támogatás - terület alapút sem -, akkor ez a rendelkezés rád nem vonatkozik.
Válasz sulla #1439. hozzászólásáraIgen,vonatkozik!
Sziasztok!
Fásításból való kitermeléshez megadták az engedélyt egy rét művelési ágú területen amire nem igénylünk semmiféle támogatást. Ugye van ez a március 1től augusztus 31ig terjedő favágási tilalom a madarak költési időszaka miatt. Kérdés, hogy erre vonatkozik vagy sem?
Sziasztok!
Csak azért írom ide a történetünket, mert bízom benne, hogy MVH-sok is olvassák...
Az Alföld közepén gazdálkodunk, szántóföldi növénytermesztést folytatunk két család közös vállalkozásának keretében 1700 ha vegyes minőségű földeken. A vállalkozás tulajdonosai közül hárman is ugyanabban a vadásztársaságban vadásznak, így adta magát az ötlet, hogy bizonyos gyengébb földeken, a vadásztársaság területén szétszórva telepítsünk 10-15 hektáros erdőfoltokat. Lett akác, nyár, kőris és tölgyerdőnk is, ahol meg tud bújni a vad, ezt sikerként könyveltük el.
Az első pofont akkor kaptuk, amikor 6 évvel ezelőtt egy törvénymódosítás keretében kigolyózták a cégünket az erdőgazdálkodók köréből a szakirányító erdészeti vállalkozás bevezetésével. Ekkor 32 hektár erdőt terveztünk telepíteni, már a támogató határozat is megvolt, de lefújtuk.
A legbántóbb pofon viszont most jött. A 83 éves Apósom volt az egész erdőtelepítés motorja. Szívügyének tekintette a 60 hektár erdő létrehozását és most egy olyan határozatot kapott amiben elvonják a területalapújának 3%-át, mert az egyik szántójának a sarkában lévő, a szántó művelésűként besorolt részen évtizedek óta fentálló bokorcsoportot kitakarította és művelésbe vette. Tette ezt úgy, hogy írásos engedélyt kért és kapott az Erdészeti Felügyelőségtől. A terület szántó volt, összesen 1200 m2, a cigányok 10 éve kivágták az összes akácot belőle (kb mind a tizet...) és csak cserje, gyom, betontörmelék, hűtőszekrény, fólia és döglött kutya volt benne. Védett tájképi elem megszüntetése a "vád", csak éppen a fedvények között nem jelenik meg, nyugodtan be tudtuk rajzolni szántóként a területalapú beadásakor.
A városunk FB posztban büszkélkedik, hogy idén 30 fát ültet majd el, miközben én minden évben 50-100 fát ültetek a majorunkban, a földjeink mellett. Eljutottunk oda, hogy az öreg első felháborodása után megbeszéltük, hogy hagyjuk a fenébe az egészet, az ilyen nyomorult aktakukacokkal nem öljük az időnket, aki még lehet, hogy 1 db fát sem ültettek soha.
Első felindulásból azt mondtam, hogy soha többé nem ültetek egy fát sem, de aztán meggondoltam magam és fogok. De azt egyik hivatalnok sem szeretné hallani, amit közben cifrán üzenek nekik....
Ha valaki érez annyit, hogy bocsánatot kérjen egy 83 éves erdőgazdálkodótól a hivatal nevében, akkor írjon....
sziasztok !
olyan kérdésem lenne,h akác erdőt hányszor lehet sarjaztatni?én úgy tudom 1x utána ki kell tuskózni..ez igaz?
Sziasztok!
Fiatal erdők állománynevelésének támogatása pályázathoz kapcsolódóan kérném a segítségeteket: folyamatosan kezelt 13-18 éves korú nemes nyárfa erdők magas nyesését milyen ár körül lehetne felvállaltatni? Hogyan mozognak az ilyen munkák árazásai? Tőszám vagy hektár alapon lehet belőni az árat? Legalább 3-4 méter magasságig rendben vannak a fák.
Ha egy osztatlan közös tulajdonú földrészleten csak egy tulajdonostárs rendelkezik 1 ha fölötti tulajdoni hányaddal, a többi tulajdonostárs tulajdoni hányada pedig együtt sem éri el az 1 ha-t, akkor ott erdőgazdálkodni csak az 1 ha feletti tulajdonostárs tud. Miután használati rende nem alakítható ki, ere a megoldás az, ha az 1 ha feleti tulajdonostárs többlethasználati ajánlatot küld a többi tulajdonostársnak, majd 60 nap után bejelentkezik erdőgazdálkodónak. Ez a kisebbségben lévő tulajdonostrsak nem tudják megakadályozni.
Ha egy erdő művelési ágú földrészlet átlagos szélessége kevesebb mint 30 méter - pl- mezővádő erdősáv -, akkor ott sincs lehetőség használati rende kialakítására. Itt annak sincs jelentősége ha ez a földrészlet több hektár, és esetleg több tulajdonostársnak is több mint 1 ha a tulajdoni hányada. Itt az a tulajdonostárs gazdálkodhat, aki többlethasználati ajánlatot tesz a többi tulajdonostársnak. Ebben az esetben az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételhez a tulajdonostársak egyszerű többségének az ajánlat tényleges, vagy vélelmezett elfogadása is elegendő.
Az erdőbirtokossági törvény 1994-es. Ettől nagyobb gazemberséget erdőtulajdonosok ellen még nem követtek el. Ezek a birtokosságok a visszaélések, büntetőjogi cselekmények melegágya. Az agrárminisztérium már évek óta ígéri egy új törvény összerakását, de eddig ez nem sikerült. Ennek oka, hogy a minisztériumban senki nem rendelkezik az ehhez szükséges észbeli képeségekkel, szakmai ismeretekkel, gyakorlati tapasztalattal. Ha a közgyűlésre egy tag nem kap meghívót. akkor az bíróságra viheti, kérve a közgyűlési határozat hatályon kívül helyezését. A további lehetőségeket az alapszabály rendelkezései határozzák meg. Ha abban a kilépés szerepel, mint lehetőség, akkor azt lehet gyakorolni. Ha nem szerepel, akkor kilépni csak abban az esetben lehet, ha az érintett földrészlet osztatlan közös tulajdon, és azt a tulajdonostárs megszünteti.
Adott egy erdő művelési ágú osztatlan közös tulajdonú földrészlet, amely az Országos Erdőállomány Adattárban is erdőként van nyilvántartva. A területe 10 ha. Az egyik tulajdonostársnak 9,2 ha a tulajdoni hányad. Van még 3 tulajdonostárs, nekik összesen van 0,8 ha. Folyamatosan visszatérő kérdés, hogyan tud ezen gazdálkodni a többségi tulajdonos, mert használati rendet nem tud kialakítani.
A megoldás egy többlethasználati megállapodás. Véleményem szerint el lehet erről küldeni az ajánlatot a többi tulajdonostársnak, bár szerintem ez sem szükséges. Azért nem, mert ha a tulajdonostársak valamelyike, de akár mindegyike azzal nem ért egyet, attól még a megállapodás létre jött. A többségi tulajdonostárs kérheti az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételét.
Hasonló a helyzet akkor, ha egyetlen tulajdonostársnak tulajdoni hányada sem éri el a 1 ha-t. Ebben az esetben bármely tulajdonostárs tehet többlethasználati ajánlatot a többi tulajdonostársnak, Ha a megállapodás ellen több tulajdonostárs is tiltakozik, akkor azt kell megvizsgálni, ezen tulajdonostársak tulajdoni hányada meghaladja-é közösen az 1 ha-t. Ha igen, akkor először használati rendet kell csinálni, és a tiltakozó tulajdonostársakat egy részterületbe besorolni. A többi tulajdonostársat- ide értve az ajánlattévőt is - egy másik részterületbe, ahol már meg lehet kötni a többlethasználati megállapodást.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #1431. hozzászólásáraDombi Áron haborgásai ettől sokkal különbek és szakmailag megalapozottak!
A homokon sikerült neki gilisztát “termelni!”
Nem tudom, ki ez a Szendőfi Balázs – nem is érdekel -, de belefutottam egy „háborgásába”.
Az alábbi kommentet volt merszem megengedni:
Látom összegyűltek a rózsadombi zöldek, az ökocelebek, meg a hasonszőrű faölelgető dilettánsok. A nemzeti parkok nem munkahelyek, hanem szanatóriumok, ahol agyhalott ifjú titánok, munkaidőben többszázezres fizetésért, tízmillás terepjárókkal a seggük alatt - amit időnként leamortizálnak - a hobbijuknak élhetnek. A kezükben olyan hatalommal, amelyet nem tudnak, de nem is akarnak ésszel használni. ....
Moderátor által módosítva: 2026-01-27 08:23:47
Az erdősítések műszaki átvétele során az erdőfelügyelőnek műszaki átvételi jegyzőkönyvet – E-lapot – kell kitöltenie. Az Ákr. konkrétan meghatározza a jegyzőkönyv definícióját:
„78. § [Az eljárási cselekmények rögzítése]
(1) * A személyesen előterjesztett kérelemről – ha azt nyomban nem teljesítik –, valamint a tényállás tisztázása érdekében lefolytatott eljárási cselekményről az ügyfél vagy az eljárás más résztvevője részvétele esetén jegyzőkönyvet, más esetben feljegyzést kell készíteni.
(2) A feljegyzés tartalmazza készítésének helyét és idejét, az eljárási cselekményen részt vevő személyek azonosításához szükséges adatokat, nyilatkozataik lényegét, illetve a cselekmény lefolytatása során a tényállás tisztázásával összefüggő ténymegállapításokat. A jegyzőkönyv ezen túlmenően tartalmazza a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetést. *
(3) A feljegyzést annak készítője, a jegyzőkönyvet – annak minden oldalán – az eljárási cselekményen részt vevő személyek aláírják. *
A törvényi rendelkezésből egyenesen következik, hogyha egy műszaki átvételen csak az erdőfelügyelő vesz részt, akkor az arról készült sokszor olvashatatlan, hibásan kitöltött, csak általa aláírt „irat” nem jegyzőkönyv, max. feljegyzés.
Ennek akkor van jelentősége, ha az erdészeti hatóság ezen feljegyzés alapján hivatalból eljárást indít. Ha ugyanis ezen eljárás keretében nem tart helyszíni szemlét – melynek a feltételei szintén szigorúan meg vannak határozva az Ákr.-ben -, és csupán a feljegyzés alapján szankcionál, vagy ír elő pl. erdőfelújítási biztosítékot, akkor az a hatósági döntés jogszabálysértő, mert az erdőfelügyelő által készített „irat” nem bír bizonyító erővel.
Itt jegyezném meg, ugyan ez igaz, ha pl. valaki erdőterv módosítást kér, és a hatóság úgy tart „bejárást”, hogy azon csak az erdőfelügyelő vesz részt. Olyan fogalom ugyanis a közigazgatási eljárásjogban, hogy „bejárás”, nincs. Ez hatósági szemle, melynek megvannak a törvényi feltételei. Ha itt is csak egy erdőfelügyelő által készített feljegyzés készül, az nem alapozza meg a kérelemhez szükséges bizonyítékokat, vagyis a döntés jogszabálysértő.
Miután ezen eljárások esetében mind az érintett erdőgazdálkodó, mind annak szakirányítója ügyfél, ha őket a hatóság nem vonja be az eljárásba, akkor a döntése az Ákr. 123. § (1) bekezdés g) pontja alapján semmis.
Ahogy az időm engedni fogja, a facebook csoportban részletesen foglalkozni fogok a magán erdőgazdálkodást érintő, a gazdálkodást akadályozó problémákkal, ide értve a hatósági túlkapásokat is. Foglakozni fogok a jogszabályi háttér visszásságaival, a gazdálkodást segítő lehetőségekkel, és minden más, érdeklődésre számot tartó kérdéssel.
A csoport február elejétől zárt csoportként fog működni, vagyis csak az tudja elérni, aki tag. Ha valaki erdőgazdálkodik, vagy szeretne gazdálkodni, javaslom, lépjen be a csoportba. Ha problémája, kérdése van/lesz, megválaszolom, han tudom.
Moderátor által módosítva: 2026-01-27 08:19:50
A magántulajdonban lévő erdők közel felén nem folyik erdőgazdálkodás. Ahol igen, ott is komoly problémák merülnek fel. Ennek több oka is van.
Az egyik legnagyobb probléma a tulajdonosi háttér. Rendkívül elaprózódott, amely már a gazdálkodási szándékot is megakadályozza.
A másik az elavult, gagyi, szakmaiatlan jogszabályi háttér, amely évtizedekkel az elvárások, a realitások, és a lehetőségek mögött kullog.
A harmadik az alacsony színvonalú szakirányítói tevékenység. A magán erdőgazdálkodás esetében a szakmai háttérnek az egyik sarkalatos elvárása a naprakész jogszabályismeret. Ezzel nagyon kevés erdész rendelkezik. Ennek hiánya ugyan akkor kiszolgáltatottá teszi az erdőgazdálkodókat, mert még a gagyi jogszabályi háttér által biztosított lehetőségeket sem tudják kihasználni. Továbbá nem tudnak védekezni az elszabadult hajóágyúként működő erdészeti hatóságok túlkapásaival, jogszabálysértéseivel szemben.
Ezeken a problémákon lehetne segíteni, ha lenne hozzá szándék, akarat.
De nincs…….
sziasztok!
tudna valaki segíteni abban ,hogy pont most olvastam a vp. palyázatos erdőnél a művelési ágat át kell vezetni (szántó volt így erdőre)? azt hittem automatikusan átvezetik és ha kell mi a menete?
Az erdők tulajdonjoga rendkívül elaprózódott. Nagyon sok embernek van tulajdoni hányada erdőben, sokan gondolkodnak azon, gazdálkodni kellene a tulajdoni hányadukon, vagy csak el szeretnék azt adni. Az eladások során azonban a válasz szinte mindig az: „osztatlan nem jó”.
Nos, ezen lehet segíteni.
Az erdők esetében is van arra lehetőség, hogy egy tulajdonostárs kezdeményezze a használati rend kialakítását. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a földrészlet megosztásra kerül úgy, hogy eközben nem szűnik meg az osztatlan közös tulajdon. Kétségtelen, az erdők esetében azért ez bonyolultabb, mint a termőföldeknél, de megoldható. Az erdőknél ugyan is 1 ha alatti részterület nem alakítható ki, azokat a tulajdonostársakat, akiknek a tulajdoni hányada 1 ha alatt van, egy részterületbe kell kijelölni. Ez azonban nem hátrány. sőt…….
Ha valaki megcsinálja a használati megosztást, majd ezek után hirdeti meg eladásra a tulajdoni hányadát, sokkal nagyobb eséllyel indul. Azért, mert a vevőnek ezzel már nem kell foglalkoznia. A vétel után be tud jelentkezni erdőgazdálkodónak, és gazdálkodhat az adott részterületen.
Ebben az évben is lesznek körzetek, melyek erdőtervezéssel érintettek. Erről az erdőgazdálkodók értesítést kapnak. Ha nincs erdőgazdálkodó, a tulajdonosok hirdetmény útján lesznek értesítve.
Az erdőtervezéshez mind az erdőgazdálkodók, mind a tulajdonosok tehetnek javaslatot. Ismételten felhívnám a figyelmet arra, ez egy olyan - egyszeri - lehetőség, ahol a gazdálkodók, tulajdonosok érvényesíthetik az elképzeléseiket, akaratukat, vagyis 10 évre meghatározhatják - a jogszabályi keretek között - a gazdálkodásuk irányát.
Gondoltam, teszek egy kirándulást Tóth Jánosnál az Erdészinfón. Mégiscsak van 1400 tag, gyakorlatilag szakmabeliek. Gondoltam, ha ott vetek fel szakmai problémákat, talán lesz némi aktivitás. Főleg, ha a probléma a szakirányítók bőrére megy.
Nem ért meglepetés. Csend, néma csend. Totális érdektelenség.
Korábban a blogvilágban azt láttam, hogy a szakmai blogok pörögtek, Igaz erdész szakmai blog ott sem volt. Megint azt a következtetést kell levonni, nincs itt semmi látnivaló, minden a legnagyobb rendben van. Ami persze nem igaz. Az igazi probléma az, hogy az erdészek 90 %-a nem ismeri az erdőgazdálkodás jogszabályi hátterét. Nem is érdekli. Már sokszor elmondtam. A magán erdőgazdálkodás szakmai irányításának minősége az ásóbéka segge alatt van. Ebben egye értek a gazdálkodókkal, és esély sincs ara, hogy ez valamit is javuljon. Miközben ma már erdőgazdálkodni – a gagyi, elavult, kuka jogszabályi háttérrel – csak úgy lehet, ha van valaki, aki uralni tudja a káoszt. Na, ilyen szakirányító elvétve akad.
Miután nincs jogszabály ismeret, így azok, akiknek a szakmai, szakmai jogi hátteret kellene a gazdálkodóknak biztosítani, rá vannak utalva, ki vannak szolgáltatva az erdészeti hatóságoknak. És ennek a levét a gazdálkodók isszák meg.
A 244/2020. Korm. rendelet 9. alcíme tartalmazza a szakszemélyzettel szemben alkalmazható jogkövetkezményeket. A szakmában mindenki tisztában van azzal, hogy ez a tipikus „ha van rajta sapka az a baj, ha nincs az” rendelkezés. Ezt az agrárminisztérium arra találta ki, hogy az erdészeti hatóságok sakkban tudják tartani a szakirányítókat.
Miközben ezen alkalmazható „jogkövetkezmények” jelentős része egyértelműen alaptörvénybe ütköző, alkotmánysértő. Ez különösen igaz a tevékenységtől eltiltás tekintetében. A 3 hónaptól 1 évig terjedő tevékenységtől eltiltás – ide értve a kiemelt besorolás törlését is – egyértelműen ellentétes a Szankció törvény rendelkezéseivel. Ellentétes az Alaptörvény T) cikk (3) bekezdésével, továbbá a a 15. cikk 4. bekezdésével.
Ha a szakmának lenne érdekvédelmi szervezte, akkor annak már a kormányrendelet hatályba lépését követően alkotmányossági normakontrollt kellet volna kérni.
De a mi szakmánknak nincs érdekképviselete, érdekvédelme.
Nincs erdőgazdálkodás szakirányító nélkül. Az Evt. egyértelműen meghatározza a szakirányító feladatait. Az erdőgazdálkodói tevékenység szakmai irányítása, képviseli az erdőgazdálkodót a hatósági ellenőrzéseken, helyszíni szemléken, és a körzeti erdőtervezések esetében az egyeztetéseken. Ellenjegyzi az erdőgazdálkodó erdészeti hatóság felé tett adatszolgáltatásait, bejelentéseit.
Azt hiszem, mind ezekből egyenesen következik, hogy a szakirányító minden egyes hatósági eljárásban - induljon az kérelemre, vagy hivatalból – az Ákr. 10. § szerint ügyfél.
Mit jelent ez?
Azt jelenti, hogy a hatóság minden egyes eljárása során a szakirányító ügyféli jogait köteles figyelembe venni. Így köteles minden egyes hatósági ellenőrzésről, helyszíni szemléről értesíteni, köteles minden egyes erdőgazdálkodót érintő eljárásba bevonni, és főleg köteles minden egyes döntését közölni a szakirányítóval.
Vagyis köteles megküldeni számára az érintett erdőgazdálkodó erdőgazdálkodói nyilvántartásáról hozott döntését, az erdőtervet, az erdőterv módosításról hozott döntését, minden hivatalból indult eljárásban – így az erdőgazdálkodást feltételhez kötő, korlátozó, vagy tiltó – döntést, és így tovább.
Ha a hatóság elmulasztja az eljárásba ügyfélként bevonni a szakirányítót, akkor az olyan súlyos eljárásjogi hiba, mely az Ákr. 123. § (1) g) pontja szerinti semmisséget eredményez.
Egy kormányhivatali jogtanácsos szerint ha a Evt. 41. § (1) bekezdésében felhívott bejelentéseket a szakirányító nem elektronikus úton küldi meg az erdészeti hatóságnak, akkor az a DÁP. törvény 19. § (5) bekezdés alapján érvénytelen.
„(5) Ha jogszabály egy nyilatkozat megtétele vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást – vagy az elektronikus kapcsolattartás módját – kötelezővé teszi, az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetek kivételével – érvénytelen.”
Ezen elméletét az Evt. 97/. § (2) d) pontjára alapozza.
„d) * az erdőgazdálkodó erdészeti hatóság felé tett bejelentéseit, adatszolgáltatásait ellenjegyzi, illetve azt elektronikus úton benyújtja”
A jogtanácsos úr elmélete téves.
Kezdjük ott, hogy a bejelentést nem a szakirányító teszi, hanem az erdőgazdálkodó. Vagyis ő nyilatkozik. A szakirányító csak „postás”. Tehát a DÁP Tv. szerinti kötelezettség abban az esetben lenne alkalmazható, ha az Evt. a 41. § (1) bekezdésében felhívott bejelentéseket kötelező érvénnyel hozzákötné a DÁP. tv 20. §-hoz. Ugyan úgy, mint a fásításból fakitermelések bejelentése esetében.
De nem köti hozzá, nincs ilyen jogszabályi rendelkezés.
Szóval, nincs olyan, hogy érvénytelen bejelentés….
Vagyis a 41.§ (1) bekezdésében felhívott bejelentések papír alapon is megtehetők.
Az osztatlan közös tulajdonok esetében van lehetőség arra, hogy a tulajdonostársak egymással úgynevezett többlethasználati megállapodást kössenek. Ez egy „kakukktojás” melyet még mindig sok félreértés övez. Különösen igaz ez az erdőnek minősülő földek esetében.
A 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) rendelkezése alapján minden tulajdonostárs jogosult használni a saját tulajdoni hányadát. Ennek érdekében a törvény előírja a használati rend kialakítását. Az erdők esetében azonban a Fétv. tartalmaz egy szigorítást. Azon tulajdonostársak tulajdoni hányada, amelyek nem érik el az 1 ha-t, egyben, egy részterületben kell kijelölni. Tehát, ezen tulajdonostársak kvázi osztatlan részterületbe kerülnek. Arra természetesen van lehetőség, hogy több ilyen részterület legyen kialakítva, ha azok területe több mint 1 ha.
Eddig ezzel nincs probléma.
A probléma akkor kezdődik, mikor ezeket a részterületekre egy tulajdonostárs többlethasználati ajánlatot tesz, és esetleg van olyan tulajdonostárs(ak), akik ezt az ajánlatot nem fogadja/fogadják el. Az erdészeti hatóságok még mindig gondban vannak azzal, hogyan kell ilyenkor eljárni.
Nos, szerintem a válasz egyszerű. Ha a tiltakozó tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított aránya nem éri el az 50%-ot, akkor a tiltakozásukat nem kell figyelembe venni, és a többlethasználati megállapodás a teljes részterületre létre jön.
Itt jegyezném meg, hogy véleményem szerint a többlethasználati negállapodások esetében az Fétv. 74. § nem alkalmazható.
Sziasztok!
Nébih eutr regisztrációs felületen a tevékenységet igazoló dokumentum megadásnál őstermelőit szeretnék beírni. A kitöltési útmutató szerint igazolványszám kell, a szakirányító szerint nyilvántartásba vételi határozatszám... Ebben kérnék segítséget.
Válasz Egér88 #1415. hozzászólásáraNálunk ugy megy hogy az akácot 5 éves korban befejezettnek nyilvánitják kap az ember papirt róla és kész.Valószinüleg meg is nézik
Válasz Erdőjaro #1416. hozzászólásáraköszönöm szépen!
Válasz Egér88 #1415. hozzászólásáraNincs már ilyen, Egyedül ha valami nem felel meg,akkor küldenek végzést. A felszólítás is már megszűnt. Erdőfelügyelője válogatja,a normálisabbja szól,értesít,felhív.
sziasztok.
Van egy pár éves telepítés( akác) és azt szeretném kérdezni majd jönnek átvenni(befezett lett) vagy nekem kell szólni? vagy hogy működik ez?
Köszönöm a válaszokat!
És az ebből származó bevétel gondolom ugyan úgy beletartozik az őstermelői bevételek közé, mint a mezőgazdaságból származó bevétel?
Válasz Ganajos #1410. hozzászólásáraŐstermelői tevékenységi kör bővítés mellett a Nébih-nél eutr regisztráció.
Fa szállító jegy vásárlása + tömb regisztrációja.
Válasz Ganajos #1410. hozzászólására+ a NAV felé is le kell jelenteni az új tevékenységeket (erről kérdezd a könyvelőt), ha a Kamarai nyilvántartásba vétellel automatikusan ez nem történik meg (úgy emlékszem nem...)
Válasz Ganajos #1410. hozzászólásáraSzerintem őstermelőként csak a tevékenységek közé kell felvenned a fa értékesítéssel és erdőgazdálkodással kapcsolatos tevékenységeket (falugazdász-NAK), nem kell semmi más, a számlád is maradhat ugyanaz.
Üdv!
Van egy osztatlan közös erdő, ahol én lettem az erdőgazdálkodó (2 tulaj van csak).
Időszerű a tarvágás.
Kérdésem a következő lenne:
-miket kell kiváltanom, hogy értékesíteni tudjam a kitermelt fát?
-mi ennek a menete, hol kell elindulni?
Mezőgazdaság révén áfakörös őstermelő vagyok, ettől függetlenül kell kiváltanom egy másik adószámot?
Külön kell csinálni számlaszámot ,amire tudnak majd utalni? Számlázz.hu-n van fiókom, oda is újat kell akkor csinálni, ha másik adószám kell?
Az erdész sajnos nem annyira kommunikatív, örülnék, ha valaki le tudná írni pontosan, mit, mikor, hogyan merre meddig.
Köszi szépen előre is
Előfordul, hogy egy erdőben van egy többségi tulajdonostárs, és mellette egy, vagy több elenyésző tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs. Ha ezek tulajdoni hányada nem éri el az 1 ha-t, akkor megtörténhet, hogy a többségi tulajdonostárs nem tud gazdálkodni, ha a kicsik közül csak egy is makacs, és ebben akadályozza. Használati megosztást ugyanis nem lehet csinálni, mert a „kicsiket” egy tömbbe kellene kijelölni, de miután nincs összesen 1 ha tulajdoni hányaduk, így az nem, kivitelezhető......
A folytatás itt:
https://www.facebook.com/groups/1495812674969422?locale=hu_HU
Zárt csoport, be kell lépni tagnak.
Erdőhöz, erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szaktanácsadás
Ha erdőhöz kapcsolódóan bármilyen problémával szembesül, ha kérdése van, ha erdőgazdálkodóként nem kap megfelelő segítséget a gazdálkodásához, ha az erdészeti hatóság az Ön számára hátrányos, elmarasztaló, vagy szankcionáló döntést hoz, és szeretné kimeríteni a jogorvoslati lehetőséget, ha osztatlan közös tulajdonú erdőben használati rendet szeretne kialakítani, többlethasználati megállapodást szeretne kötni, vagy meg szeretné szüntetni a közös tulajdont…..
Moderátor által módosítva: 2025-11-03 09:19:36