Gázolaj árak 648 Ft Benzin árak 638 Ft EUR 394.63 Ft USD 364.96 Ft CHF 404.86 Ft GBP 461.47 Ft

Magyar tarka

A magyar tarka szarvasmarha, vagy régebbi elnevezésével magyar pirostarka, egy kettős hasznosítású tehénfajta, amely a tej- és a húsmarhák előnyös tulajdonságaival is rendelkezik. A magyar tarka egy Magyarországon kitenyésztett marhafajta: őshonosnak számít és a törvényileg védett háziállataink közé tartozik.
A magyar tarka tehenek és bikák színe a sárga-fehér-piros-barna-tarka tengelyen mozog. Élénk, ugyanakkor szelíd állat, a tehenek 600-700 kilogrammot, míg egy kifejlett bika mintegy 800 kilogrammot nyom. A tehenek tőgye alkalmas a gépi fejésre is.
Napjainkban a magyar szarvasmarha-állomány mintegy ötödét teszik ki a magyar tarka fajta egyedei. A fajta vérvonalának védelmével, tenyésztésszervezésével, genetikai fejlesztésével és nemzetközi jelenlétének biztosításával a rendszerváltás idején megalakult Magyartarka Tenyésztők Egyesülete foglalkozik.

Kapcsolódó címkék: állategészségügy, bika, borjú, szarvasmarha, takarmány,

A városlakó nyugati társadalmak véleményétől függ ennek az ágazatnak a jövője?
A városlakó nyugati társadalmak véleményétől függ ennek az ágazatnak a jövője?

A magyartarka szarvasmarha-tenyésztés lehetőségei 2023-tól.

Eladó szarvasmarhák az Agroinform Piactérről
Eladó szarvasmarhák az Agroinform Piactérről

Ezen a hétvégén az eladásra kínált szarvasmarhák között válogattunk piacterünk apróhirdetéseiben.

Támogatással segítik a magyartarka szarvasmarha nemesítését
Támogatással segítik a magyartarka szarvasmarha nemesítését

Az Agrárminisztérium 150 millió forinttal támogatja a magyartarka szarvasmarha fajta genom vizsgálatát. Az ennek köszönhetően létrejövő modern, XXI. századi tenyésztési program segítheti a kiemelkedő értéket képviselő fajta nemzetközi versenyképességének növekedését és tenyésztőinek jövedelmezőbb munkáját.

A húsmarhatenyésztők díjai
A húsmarhatenyésztők díjai

A XXI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállításán 41 tenyészet 125 állatával jelent meg. A a magyartarka tenyészállatok bírálatát Vágó Barnabás küllemi bíráló végezte.

A Holstein-fríz szarvasmarhatenyésztés díjai
A Holstein-fríz szarvasmarhatenyésztés díjai

A legeredményesebb szarvasmarhatenyésztők vehették át díjaikat a XXI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok második napján.

Címerezés, szarvasmarha nyírás és nyári tábor is a Hód-Mezőgazdánál!
Címerezés, szarvasmarha nyírás és nyári tábor is a Hód-Mezőgazdánál! (x)

Az egyik legrangosabb szakmai kiállításon túl a térség legnagyobb foglalkoztatójaként is ismert Hód-Mezőgazda Zrt. területén a nyári idényben különösen pezseg az élet, hisz ilyenkor - a diákmunkák szezonjában - mintegy napi kétszáz diák címerez a földeken és végez egyéb munkákat a gazdaság területén. Augusztus 5-től pedig az érdeklődők egyhetes Szarvasmarha show nyíró, és felkészítő tanfolyamon is részt vehetnek. Vagyis egész nyáron telt ház van a Hód-Mezőgazdánál!

Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok: Fókuszban az állattenyésztés! (+Képek)
Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok: Fókuszban az állattenyésztés! (+Képek)

A XIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitotta kapuit! Most megmutatjuk az állattenyésztési ágazatok résztvevőit, elért eredményeiket és mindent, ami Hódmezővásárhelyen él, és mozog!

Fórum hozzászólások


Agro+Mash Expo és Agrárgép Show »

BNC
2020. szeptember 29., szerda 08:30

képgaléria: AGROmashEXPO 2012 képgaléria Tegyetek fel Ti képeket ide a kiállításokról!

Nyúltenyésztés »

Lenz
2015. november 30., kedd 10:08

Válasz #994 hozzászólásra Én állatokat csak hobbi szinten tartok, de itt van néhány link, amik erről szólnak és hivatalosnak tekinthetők. Úgy vannak nálam a baromfik és a nyulak, ahogy ezelőtt 100 évvel is voltak egy tanyasi udvarban és a tanya körül. A nyulak nálam ketrecben, de 100 éve még voltak nyúldombok is. Régebben tartottam nyulakat az ól aljzatán is, de rágcsálók, ragadozók miatt nem lehet most már. http://ec.europa.eu/agriculture/organic/animal-welfare/husbandry_hu http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=181%3Aaz-oekologiai-allattartas-elirasai&catid=191%3Agyik&Itemid=96&lang=hu Moderátor által módosítva: 2015-11-30 10:08:00

Földutak karbantartása »

jamo
2015. július 02., péntek 08:43

Válasz #20 hozzászólásra Itt van! Csak nem 80000ft ért.smile scared Moderátor által módosítva: 2015-07-02 08:43:27

Gyökérzöldségfélék »

epresba
2014. október 15., csütörtök 11:46

Válasz #871 hozzászólásra Itt a link.Itt megtudod nézni a zeller fajtákat. http://www.mezogazdasagibolt.hu

Környezetvédelmi termékdíj »

gazsi 1
2014. október 15., csütörtök 11:43

Alvóbomba robbanthat a mezőgazdaságban! 2009.10.09. Nem építette be törvényjavaslatába a környezetvédelmi tárca a Magyar Agrárkamara felvetéseit, így a jogszabályt általános vitára alkalmatlannak minősítette az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. De mi is fenyegeti a több százezernyi ős- és kistermelőt, állattartót? Mi a helyzet a hatályos szabályozás szerint a környezetvédelmi termékdíjjal a mezőgazdaságban? Erre hívja fel a figyelmet a köztestület közleményében. Kis túlzással, minden agrártermelőnek, legyen őstermelő, vagy éppen a legnagyobb társaság, csomagolási tevékenység esetén be kell jelentkeznie a termékdíj felhasználók körébe akkor is, ha csak bálamadzagot használ. A gond összetett: egyrészt 2004-ig visszamenő hatású a jogszabály, másrészt hatalmas – sokszor teljesíthetetlen – adminisztrációs és anyagi terhet ró a gazdálkodókra – derült ki a Magyar Agrárkamara nyár eleje óta tartó egyeztetése során. Emiatt a köztestület számos ponton változtatásokat ajánlott a készülő új törvénybe, de ezek nem kerültek figyelembe vételre. A köztestület javaslata az adminisztrációs terhek csökkentésére és az agrártermelők jelentős körében, egyszerűsített eljárásban megfizethető, átalánytípusú díjfizetésre irányult. A módosító javaslatok nélkül október 6-án, kedden a parlament mezőgazdasági bizottsága nem találta általános vitára alkalmasnak az új szabályozást, míg a parlament környezetvédelmi bizottsága igen. De mi is a mai helyzet termékdíj ügyben? A mezőgazdasági vállalkozások sem mentesülnek attól, hogy az általuk használt csomagolóanyagok után környezetvédelmi termékdíjat fizessenek, illetve a vámhatóságnál regisztráltassák magukat. A csomagolóanyagok felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni és azt évente kell jelenteni. Mivel a most alkalmazott rendszer 2003 óta él, most – az elévülési időt is figyelembe véve - 5 évre visszamenőleg kell adatokat szolgáltatni és – ha kell – termékdíjat fizetni. Termékdíj-fizetési kötelezettsége azoknak a gazdálkodóknak van, akik évente több mint 200 kg műanyagot, fémet, több mint 500 kg papírt vagy fát, több mint 800 kg üveget használnak ilyen célra. Miért is? A termékek csomagolása után, 2003. január 1. óta kell termékdíjat fizetni annak, aki a termékeit belföldön előállítja, becsomagolja, aki termékeit az EU bármely tagállamából behozza, és azt forgalomba hozza, vagy saját célra felhasználja, aki a terméket importálja. Csomagolás valamennyi olyan termék, amelyet a termelő, a felhasználó, vagy a fogyasztó áruk befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására használ, ideértve a saját használatot is. Fontos azonban elkülöníteni egymástól a termékdíj köteles csomagolást (amely mindig együtt jár valamilyen termékkel, vagy áruval) és az „üres” csomagolóeszközt, amely önmagában nem termékdíj köteles termék. A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos bejelentés, bevallás és fizetési kötelezettség a mezőgazdaságban a csomagolást végzőnél jelentkezik, aki/amely lehet természetes személy, őstermelő, egyéni vállalkozó és társaság egyaránt. A termékdíjat a törvény értelmében a saját célra történő felhasználás (csomagolás) esetén is - néhány kivételtől eltekintve - meg kell fizetni. A termékdíj kötelezettségről pedig, 2010. január 1-től kizárólag elektronikus úton lehet eleget tenni. Vannak kivételek Csomagolás esetén a környezetvédelmi termékdíj alapja a csomagolás tömege. Összegét, a felhasznált csomagolóanyag mennyisége határozza meg. Termékdíj-mentességet az kaphat, aki kevés csomagolóanyagot használ: vagyis évente műanyag, vagy fém esetén a 200 kg-ot, papír vagy fa esetén az 500 kg-ot, üveg esetén a 800 kg-nál nem többet. A mentesség ténye nem mentesíti a csomagoló anyag használóját a bejelentkezési, nyilvántartási és bevallási kötelezettség alól. Másik lehetőség a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül megszerzett termékdíj-mentesség, ha a hasznosítást koordináló szervezet átvállalja a termékdíj-fizetési kötelezettséget, átvállalási szerződés megkötésével. A szerződést a koordináló szervezetnek be kell nyújtania a vámhatósághoz nyilvántartásba vétel céljából. A kötelezett az átvállalónak meghatározott mértékű hasznosítási díjat fizet. Az átvállalás viszont, nem mentesíti a csomagoló anyag használóját a bejelentkezési, nyilvántartási és bevallási kötelezettség alól. Amennyiben az agrártermelő csomagolt termékét exportálja, vagy a közösségen belül értékesíti, nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettsége. A megfizetett termékdíj visszaigényelhető, vagy téves bevallás és befizetés esetén önellenőrizhető. Termékdíj kedvezményt is lehet kérni: a termékdíj 75 százalékát kell megfizetni, amennyiben a csomagolás, vagy annak összetevője környezetbarát védjegyhasználati joggal rendelkezik. Mikor kell fizetni? A kötelezettség keletkezésének időpontja: - A belföldi előállítású, valamint az EU-ból behozott termékdíj köteles csomagolás esetén az első belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napja; - A belföldi előállítású, valamint az EU-ból behozott termékdíj köteles csomagolás saját célú felhasználása esetében a termékdíj-fizetési kötelezettség a költségként való elszámolás napján, vagy kicsomagoláskor a csomagolási hulladék keletkezésének napján; - Az importált termékdíj köteles csomagolás utáni termékdíj-fizetési kötelezettség a szabad forgalomba bocsátás alkalmával, a vámalakiságok elvégzésekor, valamint az ezzel egy tekintet alá eső vámhatósági intézkedések céljából benyújtott vámáru-nyilatkozat vagy, kérelem elfogadásának napján keletkezik. Az agrárágazatban különbséget kell viszont tenni, a tárolás és a csomagolás fogalma, folyamata között! Mindaddig, amíg a műanyag fólia, zsák, láda stb. csomagolóanyag a termény/termék technológiai kezelésére (kazal fedése, silótakarása, bála tárolása, a ládába rakott zöldség-gyümölcs hűtőházi, vagy egyéb tárolása) valósul meg, azt a folyamatot nem csomagolásnak, hanem tárolásnak kell tekinteni. Ez esetekben mindaddig tárolásról beszélünk, amíg az így tárolt termény/termék saját célú felhasználása, vagy értékesítése bekövetkezik. pl: bálaszalma Újrahasználat után is! A csomagolás jellegéből adódóan előfordul, hogy az agrártermelőnél használt raklap, láda, rekesz, több egymást követő évben is megőrzi funkcióját és a termelő azt több éven keresztül használja, illetve annak visszavételéről gondoskodik. A terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása az újrahasználat. Alapfeltétele, hogy a csomagolóanyag be legyen jelentve a vámhatóságnál és nyilvántartsák azt. A bejelentés elmaradása szigorú szankciót von maga után, mert a bejelentés elmaradása esetén a termék minden forgatás alkalmával egyutasnak minősül, így azokhoz termékdíj fizetési kötelezettség kapcsolódik. A bejelentés visszamenőleg pótolható, azonban mulasztási bírság szabható ki. Kemény szankciók A termékdíj behajtása adók módjára történik. Meg nem fizetett termékdíj után, a termékdíj bírság a hiány (díj) 100%-a. késedelmes bejelentés, bevallás miatt mulasztási bírságot kell fizetni, melyet a vámhatóság határozatban állapít meg. Ugyanakkor szükséges, hogy azon mezőgazdasági termelők, akiknek elmúlt években a bonyolult szabályozás a figyelmét elkerülte, szankció mentesen végezhessék el az önellenőrzést

Darányi-Terv »

BNC
2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #1 hozzászólásra Ott van egy szerkesztő kollégám és jelentkezik egy összefoglalóval. Én is kiváncsi vagyok. Itt találtam már egy inf-t ezzel kapcsolatban: Orbán: Agrárország vagyunk A kormány idén kidolgozná a Darányi-terv minden stratégiai programját. Célja a vidék életminőségének javítása - mondta a kormányfő. Magyarország eredendően agrárország, és visszatekintve mindig akkor volt erős az ország, amikor virágzott a mezőgazdaság - igaz, emellett erős iparra, stabil pénzügyi rendszerre is szükség van, azonban utóbbiak megteremtését nem a mezőgazdaság háttérbeszorítása árán kell elérni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Vidékfejlesztési Minisztérium által készített nemzeti vidék stratégia megvalósítását célzó Darányi Ignác-tervet bemutató konferencián. Szavai szerint a magyar vidéken naponta látni a hanyatlás jeleit - például, hogy már a falusiak is boltban veszik a korábban általuk megtermelt zöldségeket -, a Darányi-terv azonban összefoglalva a vidéki életminőségét javítaná. A kormány ehhez az uniós és a hazai anyagi források biztosítása mellett az életszerű, betartható szabályozás megteremtésével tud hozzájárulni. Tavaly az alkotmány létrehozásával, a sarkalatos és egyéb törvények elfogadásával lezártuk az átmenet 20 zavaros évét, megalkottuk az ehhez szükséges kereteket, most a konszolidáció, a kialakított rendszer megszilárdítása kezdődik - mondta Orbán Viktor. Hozzátéve, hogy nem lesz egyszerű a megvalósítása, azonban a nemzet élelmiszer önrendelkezése, a vidék felemelkedése érdekében mielőbb neki kell látni a megvalósításnak, mivel így megőrizhetőek a vidéki emberek, a földműveléshez kapcsolódó időtlen értékek, és a minőségi élelmiszer termelés révén kiszoríthatóak a silány importtermékek. Szükség lesz a vidéki emberek gondolkodásának, tudásának megújítására is. Biztos vagyok benne, hogy a vidék mai népessége képes megbirkózni az előttünk álló kihívásokkal - hangsúlyozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a stratégia főbb céljainak ismertetésekor. A stratégiai célok között említette a természeti erőforrások megőrzése mellett például a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyának megőrzését is. Ezt egyebek között az ország földbirtok politikájának megújításával, a demográfiai földprogram kidolgozásával szeretnék elérni. A kormány a terv céljainak érdekében még az idén kidolgozná, és lehetőség szerint elindítaná a Darányi-terv minden stratégiai programját. A szabályozás kialakítása érdekében még a tavaszi jogalkotási időszakban kialakítaná az új földtörvényt, megújítaná az üzemszabályozást és birtokpolitikát, felülvizsgálná a szövetkezeti törvényt, elfogadná az agárkamarai és a hungaricum törvényt. Várhatóan hatályba lép a magyar termékrendelet, felülvizsgálják a Magyar Élelmiszerkönyvet, a közbeszerzési törvényt a közétkeztetés terén, annak érdekében, hogy minél több helyi termék kerülhessen az asztalokra. Elfogadnák a hulladékgazdálkodási törvényt is. Megújítanák a kitermelt erdészeti termékek nyomon követési rendszerét. Előkészítenék a szakmaközi szervezetekről szóló törvényt, valamint az árapasztó tározók igénybevétele esetére a gazdáknak járó kártalanításról szóló kormányrendeletet. A kabinet tervei között szerepel az MFB TÉSZ Forgóeszköz hitelprogramja esetében a hitelfelvevő szövetkezetek tőketörlesztésre kapott türelmi idejének két évvel való meghosszabbítása érdekében. Emellett megújítanák az MFB Agrár Forgóeszköz programját is, annak érdekében, hogy a hitelt tenyész- és hízóállat vásárlására is föl lehessen használni. Darányi Ignác a XIX-XX. század fordulójának agrárpolitikusa volt. Földművelésügyi miniszterként 1895-1903, valamint 1906-1910 között alakította a magyar mezőgazdaság lehetőségeit.

Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) »

rilex
2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #56325 hozzászólásra Néhány fb-s hsz.... Tényleg érdekes nép vagyunk.....smile sweatdropsmile sweatdrop vigyék le az élelmiszerek ált. forg. adóját 5%-ra és akkor majd elhiszem... kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 1 Csaba Borbely azok a politikai erők vannak, akik eltüntették MO 3 éves költségvetését az olajügyekben. Miért higgyük el h az a dinnye magyar és nem teszik zsebre a 20Ft különbséget? Anno 5 rendőrt, (egy kiemelten magas rangút is) is kinyírtak, és nem ment Bándy-féle hadjárat az ügyek kiderítésére, pedig árvákat, özvegyeket, és idős szüleiket hagyták hátra azért m jogainkat és javainkat próbálták megvédeni a politikusoktól kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 1 Csaba Borbely ‎47.000ből simán kifizetem!!!!! kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 3 Völgyes Péter Ha valaki tényleg mézédes igazi koktéldinnyét akar enni,a Spar árul görög görögdinnyét olyan 2 kilósak,sárgabélű,na aaz eszméletlenül finom,lédús,mag meg szinte nincs is benne!Próbáljátok ki kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 4 Völgyes Péter Azért magasak az árak,mert el kell tartanunk a rengeteg parazita trógert! kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 3 Vass Imre Rohadjon rájuk az összes!!!! kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 1 Angel Lilith De fogalmazhatunk úgy is: Sokan vettek volna 69 Ft-ért. E helyett, majd duplán is nem vesznek, egyrészt drágább, másrészt az emberekben azért még működik a dac is (főleg nálunk), akkor tartsák meg! kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 3 Anita Pál szerencsére lehet termelőktől is vásárolni! kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 6 Klassz Magyarország hát ez az, bár nem akartam a spar-ral példálózni. ha becsoszogsz, a különbség megegyezik kb. egy MÁV vonatklotyó vs. DB ICE wc jut eszembe, kié is volt/lett az utasellátó restibiznic? kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 3 Krisztina Terék Mindemellett 3. éve nem kaptam jó ízű magyar görögdinnyét. kb. egy órája ˇ Tetszik György Lázár Tót Bence, drága! Ha jól sejtem, megint egy külföldön (Romániában) szocializálódott, Magyar legény sommás véleményét olvashatjuk tőled! kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 1 Ferenc Horvath A magyar árunak a minőségével kellene kiemelkednie, nem pedig a támogatásával. Ha sz@r, akkor féláron sem veszem meg, ha jobb, akkor pedig szivesen fizetek többet. Aki pedig azt hiszi, hogy a termelők milyen jól járnak, azok nagyon naívak. ...Bővebben kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 3 Csaba Borbely a 47000 igazából 37, m kereken 10 megy vissza a kormánynak 27%áfa formájában kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 2 András Károly reggel hallottam erről, már ha igaz. ez azért jó,mert így a multi több pénzért veheti át mint eddig a termelőtől, azaz így ő már (és ez elhangzott a riportban) 46 ft-ot fog kapni kgonként. a dinnye termesztési költsége 40 ft kgonként. kemén...Bővebben kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 1 Trunk Éva Sosem megyek a CBA-ba. Max cigiért. Utolsó szutyok. kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 1 György Lázár Jó lenne, ha mielőtt másokat minősítesz, utánanéznél egy kicsikét a dolgoknak! Honnan gondolod, hogy a CBA a Magyar dinnyetermesztők érdekeit védi és nem a saját hasznát növeli álszent, szövegével?! kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 1 György Lázár Idézek neked egy tavalyi cikket: kb. egy órája ˇ Tetszik Csaba Borbely görögben a dinnye netto ára ugyanannyi mint nálunk, a nagy különbség csak az áfa amit az árba beleépítenek. ott nincs pofájuk az élelmiszert megadóztatni. ahhoz h magyarban vegyél egy 99 ftos dinnyét elő kell állíts 500 Ft pénzt kb. egy órája ˇ Tetszik György Lázár ‎2011. július 25. 15:15 Mélységesen lesújtó és elkeserítő az az üzletpolitika, melyet az ALDI és a CBA követ - jelentette be közleményében Simonka György. A Békés megyei országgyűlési képviselő, a Magyar Dinnyeszövetség elnöke hangsúlyozta...Bővebben kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 1 Tücsi Soulleader A dinnye csak Pesten 69 és 99 forint...felénk 199..pedig itt vannak a dinnyeföldek...melyekről csak egy-két hete kezdődött a dinnye szállítása Pestre....de a "magyar termelői dinnyét" már két hónapja árusítják..... :DDD- végülis magyar termelői görög import gázosított félig érett dinnye...ahogy minden más is.....-miért árulja a magyar termelő a görög importot ? 58 perce ˇ Szerkesztve ˇ Tetszik ˇ 2 Angel Lilith ‎"Tóth Bence inkább örülnétek, hogy végre a magyar termelőket támogatják. ti okoskodó, rosszindulatú senkik." Kedves, Bence, most jöttem a piacról, ahol magyar termelőt támogattam, és örültem neki, főleg, mert mindig megbecsült vevő lehettem, és soha nem "okoskodó, rosszindulatú senki". Ha termelő vagy/leszel, remélem soha nem találkozunk! kb. egy órája ˇ Tetszik ˇ 2 György Lázár Miből gondolod, hogy a CBA egy év leforgása alatt, gátlástalan, kapzsi üzletpolitikája homlokegyenest megváltozott és nemzetmentő elhivatottsággal védi a Magyar érdekeket, amikor egy évvel ezelőtt leszarta ezt?! 59 perce ˇ Tetszik ˇ 1 Völgyes Péter Mondok egy példát,mondjuk nem a témához tartozik!Svájcban 94-ben drasztikus üz.anyag áremelést hajtott végre a kabinet,erre mit csináltak a NEM BIRKA állampolgárok?Bojkouot hírdettek meg,úgyhogy 1,azaz egyetlenegy nap senkisem tankolt és mi...Bővebben 58 perce ˇ Tetszik ˇ 3 Klassz Magyarország na figyelj kisbence - hogy értsd a dörgést! Pályaudvari restihálózat -> kormányunk a nép pénzéből államosít, majd a lázár bratyók a bankolás után visszabérlik ugyanazt. mekkora üzlet, mi!? ha megérted, biztos tecceni fog... http://www.origo.hu/itthon/20120222-kivasarolta-a-kormany-a-resti-zrtbol-a-cbatulajdonos-lazarfivereket.html Nagy békát nyeletett le a kormány a CBA-s Lázárékkal www.origo.hu Barátságtalan módon kényszerítette birtokon kívülre a kormány a Fidesszel egyéb...Bővebben 57 perce ˇ Tetszik ˇ 1 Völgyes Péter ja,fordítva,amíg veréb van,lószar is 56 perce ˇ Tetszik ˇ 1 Völgyes Péter Vegyünk a szuperintelligens vv Fecótól dinnyét,ő 75ft.ért adja :P 53 perce ˇ Tetszik Völgyes Péter Hogy honnan szerzi,az más kérdés.. 52 perce ˇ Tetszik Kovács Péter Tamás Nem kell rinyálni, az intersparban meg 169ft. Megveszed oszt' megeszed. Ha nem tetszik, tartsd el a görög termesztőket, akik aztán nem fognak neked nyugdíjat fizetni. 51 perce ˇ Tetszik Csaba Borbely az áfa csökkentéssel kéne támogatni a termelőket 50 perce ˇ Tetszik ˇ 1 Tamás Szabó Es mik is pontosan a magyar erdekek? A szarul mukodi (draga) mezogazdasag tovabbi dotalasa, vagy annak megfelelo modon valo atszervezese? Biztos, hogy dinnyet itt kell termelni, es nem egy sokkal jobb adottsagokkal rendelkezo mediterran orszagban? Ugyanakkor meg mas (pl. hagymat) meg nem Kinabol kene importalni. Vagy nem? 47 perce ˇ Tetszik ˇ 4 Attila Halász és a 69 forintos az nem magyar? 46 perce ˇ Tetszik Kornélia Mátra Nalunk 59cent kiloja. Vettem a multkor. Csak megkostoltam es dobtam is ki.nem volt kedvem vissza menni. Iden nem veszek tobbet. 45 perce ˇ Tetszik Judit Kanász-Nagy A helyesírás nem kerül pénzbe, még a CBA-nak sem. Meghirdet, rövid i-vel! 43 perce ˇ Tetszik ˇ 1 Klassz Magyarország Tamás: fiatal vagy még - a nyugger pízemet kb. másfél éve nyúlta le a kormány - államosítás - de inkább fényes nappal rablás íze volt a dolognak. sztem lázárék neked sem fognak nyugdíjat fizetni, hogy csúsztassak egy kicsit én is. de lehet, hogy a magyar állam sem fog, mire odakerülök... tanulj sokat, azt nem vehetik el tőled. 42 perce ˇ Tetszik ˇ 1 Völgyes Péter Majd ha nem idegenek irrigálnak,akkor lehet itt újra mezőgazdaság!Sztem a TSZ.rendszer nem volt olyan rossz,max a parasztoknak nem minden tetszett benne.De az állami támogatásért azért nem sértődtek meg,meg a David Braun traktorokért,amit 300éves részletre kaptak meg azok a "szegény rászedett parasztok" 42 perce ˇ Tetszik ˇ 1 Tatár Krisztina Bakker!!!!:( Micsoda blamázs!!! 39 perce ˇ Tetszik Kovács Péter Tamás Attila: A július eleji 69ft-os még görög görögdinnye. A Magyar az kb 2 hete van piacon, de általában némileg magasabb áron. Cserébe nem félérett. 38 perce ˇ Tetszik Edit Szatmári ez 43 %-os emelkedés ..... puff neki! 38 perce ˇ Tetszik ˇ 1 Völgyes Péter Van egy ötletem!Hagyjuk a dinnyét,együnk inkább töltött dagadót! 33 perce ˇ Tetszik ˇ 3 Csaba Borbely ‎27%áfa 32 perce ˇ Tetszik Szele Szilveszter Madaras Tecsóban is ezt adták, mézédes! Kóstoló is volt. Szerintem inkább ez és ennyiért, mint a külföldi éretlent együk a magyar gazdaság rovására! 29 perce ˇ Tetszik Tonie Sinkel Már nem azért, de ez a banda nem ELEVE is magyar dinnyét árult?! Merthogy azzal szédítik a népet, hogy magyarok a termékek. Most akkor hogy is van ez?! 26 perce ˇ Tetszik ˇ 2 Hutvágner Zsófi Ha mi voltunk az akarhanyadik exportorok az nem jelenti veletlenul azt, hogy a kulfoldiek meg magyar dinnyet zabaltak? Az nem baj? Dogoljon meg a spanyol paraszt es legyen MO dinnyenagyhatalom a maga csopp kis teruletevel es az igen magas d...Bővebben 24 perce ˇ Tetszik Klassz Magyarország ‎"Ennek eredményeképpen olyan megállapodás született, hogy a multinacionális áruházláncok a közösen kialakított áron értékesítik majd a dinnyét, és abban is egyezségre jutottak, hogy milyen, még elfogadható ár alakuljon ki a szezon végén." ezt hívják ÁRKARTELLNEK - érdekes, hogy pont a mutyifelderítői kormánybiztos az éllovasa :DDD 22 perce ˇ Tetszik ˇ 1 Tamás Czibolya Bele olvasva a hozzászólásokba, érdekes nép vagyunk. :( 19 perce ˇ Tetszik ˇ 2 Eszter Marsovszki Elfagyott nem lesz.Újra palántáltuk lesz.Nincs eső nem lesz.Süt a nap nagyon jó lesz.Most van,de nem jó a felvásárlási ár.De ez magyar ezt egyétek.Meg kell a támogatás.Én vettem nagyon drága magyar tököt nem egyszer.Már mézédessel sem próbá...Bővebben 16 perce ˇ Tetszik Gábor Doki Ács Akkor ÉN most jól jártam vagy rosszul? 15 perce ˇ Tetszik Klassz Magyarország Gyuszi mellett a dinnyemarketing másik arca: Simonka György Pusztaottlaka polgármestere, agrárvállalkozó. Neve először 2008-ban válhatott országosan ismertté, amikor is Karsai József vezetésével a helyi dinnyetermesztők az ő felvásárlótelepe előtt is tiltakoztak (az alacsony felvásárlási árak ellen) 12 perce ˇ Tetszik ˇ 1 Thomas ßódi Majd én inkább megveszem közvetlen a termelőtől, 120 ftért! A hulladék álmagyar dinnyét meg egye meg az aki akarja... Mondjuk a Lázárék! 3 perce ˇ Tetszik

Húsmarhatartás a Kárpát-medencében »

csödtermelö
2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #4936 hozzászólásra Korrekt vélemény!Ez az elmérösdi,bevált kuncsaftkört kíván.Nem úgy,hogy most épp ez jó,mert nem lehet másképp eladni szörben.Máskor meg tojok a vevöre,mert jol elviszi a kupec,kár vele kinlódni.Csontig nyalni kell a vevöknek!A gyenge pontja ,hogy mindenki húst kér,a rongya csont belszerv meg a nyakán marad az embernekMár ha van vevö egy faluba kis pénzüek az emberek.Inkább városba kellene eladni.Szopás,ha ott marad vagy 300kg hús.Sokszor a szamlaikat is alig birják befizetni,vesz csirkefarhátat.200ft ért,nem marhát 2000ért!Aztán meg kezdödik a cirkusz FEKETEVÁGÁS-stb.Magadnak 1-2 vághatsz,de a fülszámot hogy jelented ki. Ha köcsög az állatdoki,úgy kapsz igazolást,hogy van ATEV számlád,a hulladékról bél stb hova tünt,nem megette a kutya.Elöbb utóbb feltünik,a sok 'döglés'.Vicc az egész,de a saját marhámból nem ettem 3 éve ,a kijelentgetéses cirkusz miatt,nehogy bekavarjon a támogatásba.Pl kapsz egy Mvh ellenörzést,s a rendszerbe bent van a fűlszám,a tenyészetbe meg nincs meg az állat.Ha meg nem igényelsz számot ,hogy jelented le az anyatehenet tartásra,ha nem ellett.Ha meg rendszeresen müveled rádszállhat a hatóság,adol e számlát,hová tünt a marha.Addig nincs baj míg bele nem szaladsz valami ellenörbe./Környékünkön 1faxi górés tengerit hirdetett újságba.Próbavásárt tartott az adohatoság,3q kukorica 350e!ft Került!Nem volt számla/Mocskos egy rendszer, nehogy tudj boldogulni.Ráadásúl kb felét eldobhatod a marhának,s küszköedtél egy csomót némelyik kukcoskodó vevöddel.Óriási munka az aki ezt csinálja.+Még egy rossz HF bikának is kb 48a vágási%-a A jó magyartarka meg kb57 %+Márványozottabb szebb a húsa.Jobb ha keresel egy korrekt vevöt,azt megbecsülöd,s eltakarítod a portáról élve.Úgy van ez kitalálva,hogy a kicsi ne boldoguljon.A nagy meg cimkézhet....Tölem külföldi viszi,mikor hogy van,hogy sokér,van hogy kevésért .Ez van.Már nem is mérlegelek,szemre egyezünk.Neked mit ér,nekem mit.Korrektül lepapirozza,rendben a papir, nincs rettegés meg kinlódás olyan vevökkel akik megrendelik aztán meg lemondják.

Húsmarhatartás a Kárpát-medencében »

csödtermelö
2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #4936 hozzászólásra Korrekt vélemény!Ez az elmérösdi,bevált kuncsaftkört kíván.Nem úgy,hogy most épp ez jó,mert nem lehet másképp eladni szörben.Máskor meg tojok a vevöre,mert jol elviszi a kupec,kár vele kinlódni.Csontig nyalni kell a vevöknek!A gyenge pontja ,hogy mindenki húst kér,a rongya csont belszerv meg a nyakán marad az embernekMár ha van vevö egy faluba kis pénzüek az emberek.Inkább városba kellene eladni.Szopás,ha ott marad vagy 300kg hús.Sokszor a szamlaikat is alig birják befizetni,vesz csirkefarhátat.200ft ért,nem marhát 2000ért!Aztán meg kezdödik a cirkusz FEKETEVÁGÁS-stb.Magadnak 1-2 vághatsz,de a fülszámot hogy jelented ki. Ha köcsög az állatdoki,úgy kapsz igazolást,hogy van ATEV számlád,a hulladékról bél stb hova tünt,nem megette a kutya.Elöbb utóbb feltünik,a sok 'döglés'.Vicc az egész,de a saját marhámból nem ettem 3 éve ,a kijelentgetéses cirkusz miatt,nehogy bekavarjon a támogatásba.Pl kapsz egy Mvh ellenörzést,s a rendszerbe bent van a fűlszám,a tenyészetbe meg nincs meg az állat.Ha meg nem igényelsz számot ,hogy jelented le az anyatehenet tartásra,ha nem ellett.Ha meg rendszeresen müveled rádszállhat a hatóság,adol e számlát,hová tünt a marha.Addig nincs baj míg bele nem szaladsz valami ellenörbe./Környékünkön 1faxi górés tengerit hirdetett újságba.Próbavásárt tartott az adohatoság,3q kukorica 350e!ft Került!Nem volt számla/Mocskos egy rendszer, nehogy tudj boldogulni.Ráadásúl kb felét eldobhatod a marhának,s küszköedtél egy csomót némelyik kukcoskodó vevöddel.Óriási munka az aki ezt csinálja.+Még egy rossz HF bikának is kb 48a vágási%-a A jó magyartarka meg kb57 %+Márványozottabb szebb a húsa.Jobb ha keresel egy korrekt vevöt,azt megbecsülöd,s eltakarítod a portáról élve.Úgy van ez kitalálva,hogy a kicsi ne boldoguljon.A nagy meg cimkézhet....Tölem külföldi viszi,mikor hogy van,hogy sokér,van hogy kevésért .Ez van.Már nem is mérlegelek,szemre egyezünk.Neked mit ér,nekem mit.Korrektül lepapirozza,rendben a papir, nincs rettegés meg kinlódás olyan vevökkel akik megrendelik aztán meg lemondják.

Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) »

rilex
2014. október 15., csütörtök 11:43

25 éve senki sem lehetett milliárdos, de a túlnyomó többségnek elfogadható élete, biztos jelene és kiszámítható jövője volt. Ma bizonytalan a jelened, kiszámíthatatlan a jövőd.  25 éve az ország pénzét úgy osztották el a parlamentben, hogy jusson oktatásra, egészségügyre, a Te és a mi jólétünkre. Ma a gazdagok, a milliárdosok kapják az ország kenyerének javát.  25 éve megbecsülték a tisztességes munkát, ma az ügyeskedőknek, a csalóknak áll a világ.  25 éve a munkásembernek becsülete volt, ma másodosztályú polgár saját hazájában.  25 éve mindenki dolgozhatott, aki akart. Ma hivatalosan 400 ezer embernek nincs munkája, nem hivatalosan egy milliónak.  25 év alatt másfél millió munkahelyet tettek tönkre, de egyet se pótoltak.  25 éve a mezőgazdaság egymillió embernek adott munkát. Ma alig százezren dolgoznak itt.  Húsz éve a pályakezdőket tárt karokkal várták a munkáltatók. Ma körülbelül 80 ezer pályakezdő fiatal indítja életét munkanélküliként.  25éve napi 8 óra munkából elfogadhatóan meg lehetett élni. Ma sokszor 13-15 óra is kevés.  25 éve miénk volt Magyarország, ma külföldiek szolgái vagyunk saját hazánkban. (Vásárhelyiek figyelmébe: Hódgép, Metripond, Hódiköt, Alföldi Porcelángyár, Majolikagyár... A termékekre az volt ráírva, hogy: Made in Hungary -pedig el voltunk nyomva...!)  25 éve a gyárak, az üzemek, a bankok, minden-minden magyar volt. A magyar gyárakat bezárták vagy privatizálták, jellemzően a külföldi tőke számára. A legtöbb gyárat azért vették meg, hogy a konkurenciát felszámolják, így a hazai gyárak többségét szétzúzták, bezárták, dolgozóit az utcára tették. Ma az ipar, a kereskedelem, a szolgáltatások nagy része külföldiek kezében van.  25 évvel ezelőtt volt nemzeti ipar, ma multik vannak. Húsz éve volt önálló nemzeti termelés, önálló tudományos háttérrel. Ma a külföldi cégek összeszerelő üzemei jelentik az ipart.  25 éve volt magyar műszeripar, olyan nagyüzemekkel, mint a MOM. Volt önálló hadiparunk, olyan üzemekkel, mint a Diósgyőri Gépgyár, a Rába.  25 éve volt magyar ruházati ipar olyan óriásokkal, mint a Május 1, a Vörös Október, a Zalaegerszeg. Mára a ruházati ipar gyakorlatilag megszűnt. Húsz éve volt magyar cipőipar, ma gyakorlatilag nem gyártunk magyar cipőt.  25 éve a magyar Ikarus évente 13 ezer autóbuszt gyártott, és a világ élvonalában volt. Mára felszámolŹták, hogy helyébe a német, svéd és más buszok jöjjenek. Húsz éve a Ganz-MÁVAG vonatokat gyártott a világ számos országának, ma kínai piac van a helyén. A Csepel Művek 60 ezer embernek adott munkát, ma kis kft-k vannak a helyén.  25 éve az ország vezetése a magyar gazdaságot támogatta. Ma a multikat, a külföldi tőkét szolgálja ki. Magyarországon – bármivel foglalkozik is – a multi támogatást és adókedvezményt kap. Mára ez utóbbi összege eléri a százmilliárd forintot. A kis- és középvállalkozó, az őstermelő nem kap semmit, sőt: olyan adókkal sújtják, hogy ne érje meg Magyarországon termelnie, dolgoznia.  25 éve az energiaszektor az állam kezében volt, nem kellett félni attól, hogy lekapcsolják a villanyt vagy nem tudunk fűteni, mert nem tudjuk kifizetni. Mára a privatizált energiaszektor egekig emelt árai miatt az emberek nem tudják kifizetni a rezsit: csak idén 700 000 embertől vonnak 30%-ot a fizetésükből köztartozás miatt.  A multik környezetében a magyar kis- és középvállalkozások teljesen ellehetetlenednek, hiszen őket adók sújtják, a multit pedig adókedvezménnyel támogatják. 2007-ben 100 ezer magyar vállalkozás ment tönkre.  25 éve olyan világhírű üzemek jelentették a magyar mezőgazdaságot, mint Bábolna, Mezőhegyes, NádudŹvar. Mára ez a múlté.  25 éve hazánkban 8,7 millió sertést tenyésztettek. Ma ebből csak 4,1 millió maradt.  A 25 évvel ezelőtti mezőgazdasági termelésnek ma csak egyharmadát termeljük.  25 éve szövetkezetek, állami gazdaságok művelték meg a földet az ott élők érdekében. Ma magánvállalatok dolgoztatnak idegen bérmunkásokkal.  25 évvel ezelőtt nem tudtuk, hogy mi az a parlagfű. Ma annyi a parlagon heverő, megműveletlen föld, hogy parlagfűből és allergiás betegekből nagyhatalom vagyunk.  25 éve mi láttuk el gabonával, almával, borral, csirkével a szocialista országokat. Mostani szövetségeseinknek, a németeknek, a franciáknak, olaszoknak nem kell a magyar mezőgazdaság terméke.  25 évvel ezelőtt majdnem kétszer annyi húst ettünk, mint ma. És nem csak azért, mert háromszor annyi tehén és disznó volt, mint ma. Ettünk, mert volt, mert jó volt, s főleg, mert tellett rá. Ma drága a hús, egyre kevesebb és egyre rosszabb minőségű húst eszünk.  25 éve 20 milliárd dollárral tartoztunk a világnak. Ma mintegy 130 milliárddal tartozunk.  25 éve tudtad, hogy hol a pénz! Fedezetül ott állt a magyar gazdaság. A Ganz MÁVAG, a Csepel Művek, a MOM, az Ikarusz, Bábolna, Nádudvar, Mezőhegyes. Százezer számra épültek lakótelepi lakások. Itt volt a pénz, tudtuk, hogy hol van. Mi kaptuk, mi használtuk, és kérdezzük: hova lett ez a pénz? Hol vannak a magyar üzemek? Hol építenek szociális bérlakást? Hol adják olcsón a kenyeret?  25 éve, a Kádár-rendszerben gazdálkodtak a hitelekből, a mostani rendszerben ellopják.  25 éve még kórházakat, iskolákat építettek, hogy az egészségügy és az oktatás mindenki számára elérhető legyen. Mára bezártak több mint 300 iskolát, bezártak több száz rendelőt és kórházat. Sokaknak negyven kilométert kell utazni a „központi” kórházig. Nem csoda, hogy a halálozási arányban és várható élettartamban is az EU-20-ak közül a legrosszabb ötben vagyunk.  25 éve a kórházban az számított, hogy mi a bajod, mid fáj? Ma egyre inkább az számít, hogy mennyi pénzed van.  Régen a beteg minden körülmények között kapott ellátást.  25 éve sem voltunk gazdagok, de sok mindent megengedhettünk magunknak: üdülést, éttermet, szórakozást. Ma vagy az egyik, vagy a másik, de gyakrabban egyik se.  25 éve nem kellett adót fizetnünk. Ma – ha csak egy kicsit is jobban keresünk az átlagnál – a fizetés felét elviszi az állam. Mit kapunk cserébe? Bezárt kórházakat, lezüllesztett oktatási rendszert, bezárt vasútvonalakat, megfizethetetlen közlekedési díjakat.  25 éve senki nem éhezett Magyarországon. Ma az ENSZ óvatos becslései szerint is legalább 200 ezer ember, ebből mintegy 20 ezer gyerek éhezik hazánkban. További 100 ezer gyerek pedig jó esetben krumplihoz és zsíros kenyérhez jut.  25 éve az emberek többsége nyaralni ment. Ma a családok 59 százaléka nem megy nyaralni.  25 éve a nyugalomba vonulás tisztes nyugdíjat és megbecsülést jelentett. Ma éhezést, társadalmi kitaszítottságot. Mit lehet megvenni az öregségi nyugdíj minimális összegéből, 28500 Ft-ból? Ételt keveset, rezsit fizetni lehetetlen, gyógyszert meg szedjenek a gazdagok.  25 éve gyakorlatilag minden magyar állampolgár részesült a társadalombiztosításban. Ma ezrek esnek ki a társadalombiztosításból, így megfosztják őket az egészségügyi ellátástól.  25 éve nem voltak hajléktalanok, s a biztos megélhetés miatt senkit nem fenyegetett az a veszély, hogy az utcára kerül. Ma Magyarországon 85-90 ezer hajléktalan él, s évente több, mint 2000 lakást árvereznek el. A felmérések szerint magánemberek esetében gyakorta árvereznek a kifizetetlen villany-, gáz- és más rezsiszámlák következtében, de magas az illetéktartozások miatt elindított végrehajtások száma is.  25 éve a bölcsődei és óvodai elhelyezés mindenkinek járt. Mára annyi helyet megszüntettek, hogy a gyerek születése előtt kérelmezni kell a felvételt. Ha nem, marad a magánóvoda, gyermekenként 60 ezer Ft-tól havonta.  25 éve a fiatalok mertek családot alapítani, mert tudták, hogy lesz munkájuk, lakásuk. Ma gyakran azt sem tudják, holnap miből vesznek kenyeret, s lesz-e tető a fejük felett. A tendenciát jól mutatja: az átlagos életkor az első házasságkor 1990-ben még 22 év volt, 2007-re már 27 évre emelkedett.  25 éve a gyerekedre biztos jövő várt. Tanulhatott, munkát kapott, családot alapíthatott. Ma nagyon sokak számára egy lehetőség marad: külföldre menni.  25 éve sem volt könnyű lakáshoz jutni, de a fiatalok többsége belátható időn belül az állam segítségével megoldotta. Az állam hosszú lejáratú, kedvezményes hitelekkel támogatta a lakáshoz jutást. Ezáltal nőtt a lakások száma és a lakáson belül a szobaszám, ugyanakkor csökkent a 100 lakásra jutó lakók száma. Az új lakások jelentős része panellakás volt, amit „kiutaltak”. Ma nem épülnek állami lakások, a fiatalok fizetésük felét albérletre költik, s saját lakás vásárlásakor évtizedekre eladósodnak.  25 éve mindenki tanulhatott, aki tanulni akart. Tandíj nem volt, az oktatás költségei megfizethetőek voltak, és az állam is támogatta. Ma sok helyütt tandíj van, egyre drágább a tankönyv, a diákok albérlete és utazása.  25 éve a gyerekek nagy része sportolt. Ma minden tíz gyerekből hat nem sportol. Húsz éve volt iskolai sport, olcsó tömegsport, és ennek következtében jó eredményeket értünk el a világversenyeken. Ma nincs iskolai sport, alig van megfizethető tömegsport. 1988-ban, a szöuli olimpián hazánk 11 aranyérmet szerzett, 2008-ban Pekingben már csak hármat.  25 éve A KGST-ben egyenlők voltunk. Az EU-ban Németország, FranŹciŹaország és a többi nagy diktál.  25 éve minden ország azt adta a közösbe, amiben a legjobb volt. Ma az EU-tagjai vagyunk, amelyben Magyarország a szegény rokon.  25 éve a KGST azt segítette, hogy az emberek jobban éljenek. Az EU a gazdag európai nagytőke szövetsége az emberek, a tömegek kizsákmányolására.  25 éve csak vízummal utazhattunk a legtöbb EU-országba. Ma nem kell vízum, de csak azt látják szívesen, akinek pénze van. Neked van pénzed utazni?  25 évvel ezelőtt rend volt. Tudtad, hogy mi a jó és mi a rossz. A rendőr melletted állt, a rendőr mögött meg ott állt az állam. Ma rosszak a törvények, lopnak a politikusok, a korrupció felfalja az országot. A rendőr nem áll melletted, és a rendőrt se védi meg saját állama!!!  25 éve is voltak korrupt politikusok, a hatalmukkal visszaélő állami emberek, de maga a rendszer nem volt korrupt. Ma az állami vagyon privatizációja, a pályáztatás és sok minden más maga szüli a korrupció lehetőségét. Ma Magyarország Európa legkorruptabb országai közé tartozik.  25 éve a munkatörvénykönyv a munkást, a dolgozót védte. Ma a tőkést védi.  25 éve a szakszervezeteknek tényleges jogaik és lehetőségeik voltak az érdekvédelemben, szociális kérdések eldöntésében. Ma a szakszervezetek jogai korlátozottak.  25 éve senki se beszélt arról, hogy ki a ..... és ki nem ..... Mára a kapitalizmus annyira kiélezte a társadalmi különbségeket, annyira elmélyítette egyes rétegekben a nyomort, hogy az antiszemitizmus tömegjelenséggé vált.  25 éve nem voltak szélsőjobboldali, újfasiszta tendenciák és szervezetek, mert nem volt rájuk igény, nem volt társadalmi bázisuk. Mára sok ember kerül olyan kilátástalan helyzetbe, hogy a szélsőséges jobboldaliságba menekül.  25 éve demokráciát ígértek mindenkinek. Ma van parlament, de a nép nem ellenőrizheti azt, és nem hívhatja vissza a képviselőket. Megszüntették a társadalmi vita intézményét, minden eszközzel akadályozzák, és le akarják járatni a népszavazásokat. Szólásszabadság van, de a televízió, a sajtó nyilvánosságához csak azok juthatnak hozzá, akiknek hatalmuk vagy pénzük van.  25 éve több mint százezres hadseregünk volt tüzérséggel, páncélosokkal,műszaki csapatokkal, honi légvédelemmel. Ma kevesebb, mint húszezer katonánk van, az önálló működés feltételei nélkül. A magyar hadsereg ma kisebb, mint a trianoni rablóbéke után.  25 éve nem tudtuk, hogy mi a háború. Ma Jugoszlávia és Irak után Afganisztánban már a harmadik háború részesei vagyunk.  25 éve a magyar katonának nem kellett külföldre mennie. Sőt, az azt megelőző negyven év alatt is csak egyszer, 1968-ban Csehszlovákiába. Ma magyar katonák mindenütt ott vannak, ahol a NATO-nak emberanyag kell, Koszovótól Afganisztánig. Hmmm! Na ezt küldd tovább, ha mered!!!! (Merthogy 25 éve politikai elnyomás alatt állt, aki másként gondolkodott. Nem lehetett értelmisége, de kötelező volt kenyerét megkeresnie! Ma a szólásszabadság jegyében, ha nem úgy gondolkodsz, ahogy elvárják tőled, holnaptól nem lesz kenyered!!!) Moderálta: (3932) 2013-12-13 08:17:22

Kukorica, napraforgó tőtávolság »

007
2014. október 15., csütörtök 11:43

Tartalomjegyzék Dózsa György unokái és a termőföld Újabb rekord a német fővárosban Utolsó lap Földtörvényre várnak a világhírű enyingi Mikó tanyán Mikó Ferenccel, a nevét viselő enyingi Mikó tanyán a régmúlt felemlítése mellett főként a kukorica és a búza termesztéséről beszélgetünk annak fényében, hogy a Mikó & Mikó Kft. és az Enyingi Beszerzési és Értékesítési Szövetkezethez kötődő mintegy 60 családi gazdálkodó földjei madártávlatra fekszenek a Balatontól, elkerülve a savanyú, vizenyős területeket. Nemzetközi sajtótájékoztató házigazdájaként Az enyingi hegyhát egy magas parti részből nyúlik ki, amelynek legmagasabb pontja 160-170 méter körüli. E hegyháton akármilyen a talaj, a csapadékhiányos években a 130 méter feletti táblákon nagy termésre nem lehet számítani, ugyanakkor az alsó fekvésekben gondos munka mellett jól fizet a búza, kukorica és a napraforgó is. A Mikó tanya tulajdonosa, Mikó Ferenc szerint az enyingi határhoz közeli Sió-csatorna új távlatokat nyitna a térség fejlődésében, ha azon akárcsak néhány, ideális esetben öt-hat zsilipet emelnének. Házigazdánkat, akit Európa, Kárpát-medence és Magyarország legeredményesebb kukorica termelőjeként ismer az ország, úgy fogalmaz, az öntözés kiépítése Kánaánt teremtene a csatorna mindkét oldalán. Arra gondol, hogy az öntözés segítségével Enyingen is lehetne vetőmagot termelni. A növények gondozása sokaknak adna munkát, csökkentené az ország vetőmag kiszolgáltatottságát, és emellett tisztes jövedelmet könyvelhetnének el a gazdák. Elismeri, Enyingen a kukorica vetőmagtermelésnek nincs tradíciója, de ha az ember fegyelmezetten végzi a munkáját, már csak egy zsilipen múlik a siker, hogy akár ezer hektáron vetőmagot lehessen termelni. Sikerre vezetett a kukorica, búza és a napraforgó Nincs húsz éve, hogy gazdálkodni kezdett, majd 2002-ben türingiai származású, nyelvtanárnak tanult feleségével, Liane Edith-tel Enyingre költözött, távol szülőfalujától, s még távolabb az ősi Mikó nemzetség fellegvárától, az erdélyi, mai nevén Csíkszeredától. A család a török idők után elszegényedett, fő ága kihalt, a nemzetség megmaradt tagjai szétszóródtak az alföldi és a dunántúli részeken. Jókai Mór említi, hogy Mikóújvárat nem nevezték hajdanában erős várnak, mert még csak valamely hegytetőn sem büszkélkedett, aminek a három oldala megmászhatatlan, a negyedik pedig bevehetetlen; hanem ott fekszik a síkság közepén, négyszögletre kiépítve, inkább csak várkastély, vendégfogadásra, nem ellenség visszaverésre. Van ugyan egy kis gyarló bástyája, s azt vízárok veszi körül, de az a víz fenékig befagy, ott megy át rajta a tatár, ahol akar, s vasfejű gerendákkal rést tör a falon, akármilyen vitézül védi magát a bennszorult népség. A gazdag Mikó Ferenc építetté azt, aki nagy becsületben állt mind Bethlen Gábor, mind I. Rákóczi fejedelem előtt. A temetésénél még a fejedelem és a fejedelemasszony is kísérték a halottas szekerét, pedig unitárius volt. „Arra még nem jutott idő, hogy felkutassam, él-e még valaki a Mikók közül. Én nagyon fiatalon, 14 évesen kerültem el Köröstarcsáról. Gyerekfejjel felmértem, hogy a faluban nincs akkora perspektívám, hogy ne próbáljam meg a vándorlást – vázolja életútjának kezdetét. – Édesapámék öten voltak fiútestvérek, legfiatalabb unokabátyám szakács volt, akárcsak én. Ő is elkerült a faluból, és akkor hozott össze vele a sors, amikor már végzett szakács lettem, és vele tartom is a kapcsolatot” – mondja, és rátér arra, miért és miként került 1996-ban Enyingre, ahol idővel sikeres földműves gazdává vált. Amikor lehetett, 1980-ban kiváltotta, pontosabban kijárta magának a magán-munkavállalási engedélyt, övé lett a 19-es sorszámú papír. Külföldre jutva volt négy földrészen szállodai szakács, majd több mint hét év után visszatért a siófoki szállodába. Ismerősei kommendálták az első tízhektáros enyingi födet, innen már nem volt megállása. Meglátta vagy inkább megérezte az elhanyagolt földben a fejlődés lehetőségét? Kezdetnek burgonyát ültetett, fél évig egyedül dolgozott, ekkor Edith asszony csatlakozott mellé, hogy máig intézze a családi cég és a Mikó tanya papírmunkáit. Azon ma már csak somolyog, hogy Enyingen sokáig idegenként, még inkább gyütt-maradtként emlegették őt is meg a Mikó családot. Idejött egy ember, aki más módszerek szerint dolgozik, mint ők. Ez persze már a kukoricatermesztés időszaka, merthogy a burgonyás próbálkozása inkább volt kudarc, mint siker, nem is tartott soká. Szerinte legkevesebb tíz féle krumplit kellene egy gazdának ültetnie ahhoz, ráadásul mosva, fajták szerint bontva, változatos kiszerelésben, igény szerinti mennyiségben 12 hónapon át ahhoz, hogy szóba álljanak vele az áruházak. De mit termeljen egy gazda, ha kiszorul a krumpli a tárházából? Mire lesz szüksége a világnak? Állati eledelre? Németországban és a skandináv országokban, ha zord a tél, minden apró mag elkél, de ha langyos, a termelő nyakán maradhat akár két évig is. Zöldtakarmány vetőmagra? Ez is kiszolgáltatott vállalkozássá fajulhat, mert Németországban ugyan mindig keresik a zöldtakarmánynövény vetőmagját, mert arrafelé a kikelt növényekkel szippantják ki az őszi felesleges vizet a földekről, hogy művelni tudják. Nagy kockázat a zöldtrágyának való növények vetőmagja is, mert ha jó a termés, egy aratással akár két évig elegendő a mennyisége, s ha bőség idején nincs hol tárolni, rendre nyomott áron lehet értékesíteni. Nos, Mikó Ferenc ezt mind górcső alá vette, meggondolta a lehetőségeket mire eljutott a kukorica, búza, napraforgó, árpa felvállalásáig. Vetett repcét is 2002-ig, mégis felhagyott vele, mert megtapasztalta, a repce nem való Mezőföldre. Sőt, állítja, az ország legnagyobb részére sem. Nézzünk csak utána – mondja –, az utóbbi két évben a repcetermelők nagy pofonokat kaptak. A repce számára kritikus az ország időjárása, termesztése nagy pontosságot igényel, különösen kényes kihívás a növényvédelme. Gyors, mégis pontos munkával A növénytermesztés feltétele a víz, hatóanyag és a hőmérséklet. Egy kis igazítással, gondos munkával Enyingen akár egy 17 aranykoronás földön megterem annyi, mint másutt a 30-ason. Ha változik az alapfeltétel bármelyik eleme, a növény nem tudja felvenni az optimális növekedéséhez szükséges tápanyagot, máris nehezen heveri ki a stresszt, végül kevesebbet terem. A veszteség enyhíthető tőszámkísérletekkel, fajta reakcióval, de csak ha a tanulságokat a következő években alkalmazzuk. Enying az ország egyik legszárazabb része, erre rendre kevés a csapadék, 2011-ben 300 mm, tavaly 400 mm volt, pedig az elmúlt hét évben (2004-tól 2010-ig) a legtöbb most esett 150 évre visszamenőleg. Csakhogy a genetika kiaknázásához szükség lett volna még több csapadékra, az évi 750-800 mm lenne optimális! Mikó Ferenc számára érthetetlen, hogy az elmúlt két évtizedben minden esztendőben egy százalékkal csökkent a búza terméseredménye az országban, még azt követően is, hogy az uniós csatlakozás óta 1100 milliárd forint áramlott a mezőgazdaságba. Új gépek, technológiák érkeztek, sok ember dolgozik a genetika fejlesztésén, mégsem előre, hanem visszafelé haladunk. 2011-12-ben nem értük el a hektáronkénti 4 tonnát sem. Emelkedik a klíma, nagyok a kilengések – nem megfelelően alkalmazkodik a magyar mezőgazdaság. Mi a fő gond? A talajművelés vagy az öntözés hiánya? A pontos munkavégzés vagy a hiányos szaktudás? Hová lett a rengeteg pénz? Sokasodnak a kérdések. Egy részéből jó gépek kerültek az országba, de nem jó mind a 130 ezer, mint állítják egyesek, mert jó gép, jó traktor, jó kombájn, jó talajművelő, jó permetező stb. mindenből legfeljebb 4-5 akad a kínálatban. Azt Mikó Ferenc elfogadja, a szabad kereskedelem világában nem lehetett korlátozni a gazdálkodók gépvásárlását, de valamilyen formában csak rá lehetett volna irányítani a figyelmüket a valóban jó gépekre. Tizenöt éve rajtunk nevetett a világ, csak mi magyarok rendeltünk farmer ágyekét, a szegény gépgyártók lázasan keresték miattunk az asztalfiókok mélyén a rajzokat. De ennél is nagyobb baj, hogy a drága gépeket nem optimálisan használjuk. Mire gondoljunk, kérdezzük, na, most jól megkapja a magáét az, aki nagyteljesítményű traktorjával évente legfeljebb egy hónapot, esetenként egy hetet dolgozik. Nem, nem, mondja Mikó Ferenc, sőt, mindent csak egy hét alatt lehet ideálisan megcsinálni. Nem egy hónap, egy hét alatt! Lehet, hogy a gép abban a ciklusban csak egy hetet dolgozik például a kalászosok, a kapások alá, de ezen idő alatt leszünk képesek befejezni legkedvezőbben a talajművelést a növény számára. Valamikor azt mondták, a betakarítással kell igyekezni. Ez ma is igaz, egy jól időzített és gyorsan befejezett aratással elejét vehetjük az egészséges táplálkozást veszélyeztető gombabetegségek jelentős részének. De az optimális munkavégzés fontos a termesztés minden fázisában a talajműveléstől kezdve a növényvédelmen, a tápanyagellátáson át az aratásig tartó folyamatban. Egy elhúzódó munka esetenként tonnákban mérhető termésveszteséget, minőségromlást okozhat, amely végül megrövidíti a gazdát, mert a takarmánynak való búza és az étkezési minőségű búza ára között tonnánként manapság nem tízezer forint, sokkal inkább csak ezer forint a különbség. Enyingre hivatkoznak Mikó Ferenc az a típusú ember, aki ha valamiről meggyőződik, kiáll mellette. Elsősorban a saját eredményeiből, gondosan vezetett adataiból indul ki, de nem állítja, hogy az enyingi határban szerzett tapasztalatai akárcsak 100 kilométerre arrébb ugyanolyan eredményre vezetnek. Nem, minden esetben az ottani talajviszonyokra kell megkeresni a helyes módokat. Amikor kukorica rekorder lett 2010-ben a 18,362 tonnás eredményével, majd később is úgy fogalmazott, ha 2011 augusztusában érkezett volna egy kis csapadék, lehetett volna akár 20 tonna a termés, a víz hiánya miatt ez benn maradt a növényben, sőt – mondta rá jellemzően szelíd határozottsággal – a rekord ellenére valójában elmaradt 6-7 tonnával a genetikai lehetőségtől. A gazdálkodást autodidakta módon sajátította el, ám meglátásai eddig nem hagyták cserben akár tudós, tanult előadókkal szemben sem. Egy rendezvényen ismert egyetemi professzor tartott előadást a zöldtrágyázás jelentőségéről, ő meg csak rázta a fejét a hallottakon. Összevitatkoztak, és ő állta a sarat. Képzeljék el, amint sokak előtt egy professzor szópárbajt vív a szakácsból lett kukoricatermelővel! Mi tagadás, nagy vita alakult ki közöttük. A kettőjük afférja azzal zárult, hogy a professzor ellátogatott Enyingre, s ott döntötték el a határban, kinek nagyobb az igaza. Azóta is kitűnő kapcsolatot ápolnak egymással, igaz, az enyingi példák hivatkozásként szerepelnek a professzor legújabb könyveiben. Hogy mi volt kétkedésének oka? A zöldtrágyázás. A professzor nyilván német példákra támaszkodva arról beszélt, hogy aratás után végezzünk el egy minimális tarlóhántást, azonnal vessük be zöldtrágyának való növény magjával, így védjük a talajt. Nem, mondta a mi enyingi gazdálkodónk, szecskázzuk a maradványokat minél apróbbra, azt terítsük el, s legfeljebb 30-40 százalékát dolgozzuk be a talajba, ettől a talajélet megindul. A többi megvédi a talajt egy csapóesőtől, vagy a legtöbbször előforduló erős napsütéstől. Egyértelmű, ha kimegy az ember fedetlen fővel a napra, napszúrást kaphat, de kisebb baja lesz, ha felveszi a szalmakalapot. Esőkabátban az esőt is jobban tűrjük. Franciaországban, Németországban atlanti a klíma, ahol 1.000 mm a csapadék. Ott azzal kell küszködni, hogy vizes a föld, emiatt vetnek zöldtrágyát, ezzel szemben nekünk az okoz gondot, mit tegyünk, hogy ne száradjon ki! Túllépve a zöldtrágyázás számunkra nem kívánt szárító mellékhatásán – azokkal is vitába száll Mikó Ferenc, akik szerint az a legény, aki szánt. Nem az a legény, hanem aki megőrzi a talaj nedvességét. Idéz egy száz éves könyvből, ebben Gyárfás József azt írta: az állandó forgatással mi mindig vizet fogunk elveszíteni. Amerikában már a múlt század elején próbálkoztak a szántás helyett a kultivátorszerű talajlazítással és az azonnali zárással. Akármilyen hihetetlen, 1910-ben létezett vasból az összes, ma is használatos henger elődje. Eltelt száz év, sima henger, gyűrűs henger, Cambridge- majd Crosskill henger, amely elé időközben szerkesztettek egy simítót, ám ha betekintünk a kicsitől kezdve a nagy gazdaságok hétköznapjaiba, nem lehetünk biztosak benne, hogy 70%-nál több helyszínen használják a nedvességet megőrző egyszerű berendezéseket. „Száz év alatt jócskán emelkedett a hőmérséklet, sokat beszélünk a klímaváltozás okozta kihívásokról, felnőtt több generáció – és sok helyen mégsem használják a nedvességet megőrző gépeket.” Mikó Ferenc szerint a talajt el kell látni tápanyaggal, óvni kell a nedvességet, ha ez adott, ezt követően már önmagát szabályozza a talaj. Hogy a mezőgazdaság kizsigerelné a földet? – ezzel a zöld véleménnyel nem ért egyet. Mint mondja, egy legyengült, beteg ember nem tud jól teljesíteni. A talaj is akkor lesz erős, ha karban tartják. A talaj majd eldönti, hogy mennyit teljesít. Ha pedig egy növénynek nem adunk elegendő tápanyagot, vagy nem jut a szükséges vízhez, akkor kevesebb terméssel válaszol. „A napnál is világosabban látszott 2012-ben, hogy elfogyott a vizünk. Kézzel megástam a talajt, kiszámítottam, hogy a csapadékhiány miatt a nedves vízréteget 4-4,5 méter körül kell keresni. Abba a mélységbe már kanalas géppel ástunk le. A gyakorlat igazolta a számítást, szinte centiméter pontossággal. Ez azt jelenti, Enyingen a 130 méter feletti földeket idén tavasszal – a téli várható csapadékmennyiség ellenére – nem szabad bevetni kapás növénnyel. Oda árpa kerül majd, sűrűsoros. A tavaszi árpa egy kevésbé csapadékos telet követően is legalább annyit terem, hogy ne legyen a végeredmény mínusz. Takarmányra mindig szükség van, nem maradt itt árpa soha.” Mit tegyünk tehát? Amikor az idő engedi, járja meg a gazda a földeket, vigyen magával ásót, talajpálcát. Ássa meg a parcelláit, győződjön meg róla, vethet-e oda kukoricát vagy az ugyancsak csapadékigényes napraforgót. Ha nem talál megnyugtató mennyiségben nedvességet, a biztonság kedvéért inkább kalászos növényt vessen a kritikus területeken. Azt el kell felejteni, hogy máskor így szoktuk, meg úgy szoktuk. Mert úgy szoktuk valóban, hogy a tél derekán megrendeljük a napraforgó, kukorica vetőmagját, s megy minden a maga útján. Jön a kitavaszodás, a kökény kezd virágozni, vethetjük a kukoricát. Most súlyos a csapadékhiány a földek 50%-án. Az országot övező karéjba átlagos mennyiségben jutott az esőből, hóból, de a belső részeken, mintegy 900 ezer hektáron senki ne gondolja, hogy minden rendben. Ezért ne hagyatkozzunk a megszokásra, miként ne reménykedjünk abban sem, hogy visszajön az olcsóbb vetőmag, az olcsóbb input anyag virágkora, mert nem jön. Adódhat olyan parcella, ahol a talajvizsgálat határérték közeli eredményre vezet, ezzel egy csapadékos tél még reményt adhat a kukorica vetéséhez. Itt megér egy próbálkozást a kukorica, de kérdés, milyen érésidejűt válasszunk? Több hektárnyi tőszámkísérlet A Mikó tanyán tíz éve mindig fenntartanak több hektárnyi területet a tőszámkísérletek számára. Így vizsgáltak olyan új fajtákat, amelyeket 50-80 ezer tőszámmal lehet vetni, és meggyőződtek róla, hogy a két szélsőértéken összesen egy tonna a terméskülönbség akár száraz, akár csapadékos az időjárás. Ellenben ugyanannak a cégnek 8 másik hibridje esetén már 2,5-3 tonna volt az eltérés. Enyingen most tavasszal mindenképpen az alacsonyabb tőszámú fajtákból vetnek, s ha mégis megjönne a csapadék, legfeljebb 1 tonna terméskülönbséggel számolnak az ideálishoz képest. Amennyiben szárazság lesz, az alacsonyabb tőszám miatt esélyt kapnak a növénynek.

Nitrátérzékeny területek »

Matyi50
2014. október 15., csütörtök 11:43

Marhajó.. ha Pistabácsinak van 3hektárja,mindhárom külön helyen,akkor 3 talajvizsgálat.. "Az Európai Unió nitrát irányelve a vizek védelmében előírja, hogy négyévenként felülvizsgálni, és szükség esetén kiegészíteni, módosítani kell a nitrátérzékeny területek listáját. Európai uniós kötelezettségünknek eleget téve Magyarország a nitrátérzékeny területek listáját felülvizsgálta, és kijelölte az újakat. A kijelöléssel módosításra került a 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet, valamint a 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet, mely által az ország területének 68-69 %-a nitrátérzékeny besorolásba került, tehát jelentős, azaz 23,1 %-os területi bővítésre került sor. A területi bővítés részletes blokklistáját a hatályos 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza azzal, hogy „Új kijelölés”-ként jelöli azon blokkokat, amelyek 2013. szeptember 1-től válnak nitrátérzékeny területté. A MePAR-ban ezen időponttól tekinthető meg az érzékenységi besorolás, azonban az E-kérelemben a gazdálkodók erről már értesülhetnek. . A 2013. szeptember 1-jétől kijelölt nitrátérzékeny területeken az 59/2008 (IV.29.) FVM rendelet szerinti Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (továbbiakban HMGY) előírásait 2014. szeptember 1-jétől kell alkalmazni. A nitrátérzékeny területen gazdálkodónak kötelező az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet szerinti nyilvántartás vezetése, mely kötelezettségnek a gazdálkodási napló formanyomtatványa – vagy annak adattartalmával megegyező nyílvántartás – által megtehető, amely a 61/2009. (V. 14.) FVM „AKG rendelet” 21. számú mellékletében található. A 96/2009 Irányító Hatósági közleményben foglaltak szerint a nyilvántartás vezetésére a gazdálkodási napló alábbi lapjai felelnek meg: _ Főlap _ GN - 01- Összesítő adatlap az adott gazdálkodási évre vonatkoztatva _ GN - 06 – Táblaösszesítő nem AKG-s területekről (a területek beazonosítása céljából) _ GN - 07 – Folyamatos műveleti napló táblánként, csak a nitrát-érzékeny területekre _ GN - 08 - Legeltetési napló _ GN - 11 – Öntözési napló – amennyiben szükséges, nitrát-érzékeny területekre; _ GN - 12 - Trágyázási napló _ GN - 13 – Szervestrágya mérleg _ GN - 14 – Állatállomány-változási nyilvántartás _ GN - 15 - Állatállomány összesítő az adott gazdálkodási évben (nitrát-érzékeny terület esetén) Nitrátérzékeny területen a Helyes mezőgazdasági gyakorlat (HMGY) szabályainak betartását ellenőrzi a hatóság, valamint a Kölcsönös Megfeleltetéshez kapcsolódó ellenőrzések révén a támogatási összegekre is kihat. A HMGY előírásai többek között a következőkre terjednek ki: - Mezőgazdasági területre évente szerves trágyával kijuttatott N hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát. Műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki, kivéve a fejtrágyázás műveletét. Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya. - Hígtrágya csak talajvédelmi tervre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában használható fel mezőgazdasági területen. Nitrátérzékeny területen a műtrágya-felhasználás feltétele, hogy a gazdálkodó rendelkezzen 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredménnyel. A kijuttatott istállótrágyát haladéktalanul, egyenletesen a talajba kell dolgozni. Állattartó telepen képződött trágyát szivárgásmentes, szigetelt, műszaki védelemmel ellátott tárolóban kell gyűjteni. A trágyatároló kapacitásának 6 havi trágya befogadására kell elegendőnek lennie. Legközelebbi teljesítési időpontok trágyatároló kialakítása terén: 2013, szeptember 1 előtt nitrátérzékeny területen üzemelő, vagy nitrátérzékenynek számító állattartó telepek 6 havi kapacitással bíró trágyatárolóit 2014. december 31-ig kell megvalósítani. 2013. szeptember 1-jétől kijelölt nitrátérzékeny területeken, illetve a nem nitrátérzékeny területen lévő állattartó telepek 6 havi kapacitású hígtrágyatárolóit 2014. december 31, míg az istállótrágya-tárolókat 2015. december 22-ig kell létrehozni. Amennyiben a gazdálkodó rendelkezik silótárolóval, akkor annak aljzatának és a keletkező silólé összegyűjtésére szolgáló aknának meg kell felelnie a szivárgásmentességi előírásoknak. Nitrát érzékeny területen nem megengedett: A trágyakijuttatás október 31-től február 15-ig tilos. Ez gyakorlatilag a téli legeltetési tilalmat is magába foglalja. Ezen időszakban a legeltetés csak akkor megengedett, ha az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget Az őszi kalászosok fejtrágyázása február 1.–től lehetséges. Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágyát nem szabad kijuttatni a tilalmi időszakon kívül sem. Műtrágya és szerves trágya a felszíni vizek partvonalától mért védőtávolságon belül nem juttatható ki.(Ezen előírás gyakorlatilag megegyezik a már mindenki számára kötelezően alkalmazandó 50/2008 FVM rendeletben rögzített HMKÁ előírásaival). 170 kg/ha/év érték felett szerves eredetű Nitrogén-hatóanyag kijuttatása tilos. Trágya nem juttatható ki 17%-nál nagyobb lejtésű területre. Kijuttatni könnyen oldódó nitrogéntrágyát a betakarítás után csak akkor lehet, ha a megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetésére 15 napot követően sor kerül, vagy a szármaradványok lebomlása azt nem igényli. Szármaradvány alászántásával legfeljebb 80 kg/ha N hatóanyag juttatható ki betakarítás után, s amennyiben nem kerül oda 15 napon belül növény. Ideiglenes trágyakazal mezőgazdasági táblán csak abban az esetben létesíthető, ha nincs tilalmi időszak, illetve azon kívül: - felszíni víz nincs 100 m távolságon belül, - a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 méter alatt van. Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya ideiglenes trágyakazalban a mezőgazdasági művelés alatt álló táblán nem tárolható. Az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani, s a trágya maximum 2 hónapig tárolható. A nitrátérzékeny területeken gazdálkodóknak minden év december 31-ig adatot kell szolgáltatniuk a megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága részére. Az adatszolgáltatás elektronikus formában a NéBIH honlapján tehető meg. Az adatszolgáltatási kötelezettség a nitrátérzékeny területen gazdálkodást folytató magánszemélynek és gazdálkodó szervezetnek (függetlenül attól, hogy trágyázott e vagy sem), továbbá az ország teljes területén a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végző: 5 számosállatnál, baromfi esetében 3 számosállatnál több állatot tartókra vonatkozik. Természetesen ez az adatszolgáltatás 2014. ÉV VÉGÉN MÉG NEM VONATKOZIK azokra a gazdálkodókra, akiknek területe 2013. szeptember 1-től vált nitrátérzékennyé, hiszen ezen területeken a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásait, mint például a talajvizsgálatra alapozott műtrágyahasználatot, csak 2014. szeptember 1-től kell betartaniuk. Az új nitrátos MePAR blokkok listáját a 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza „Új kijelölés”-ként. A MePAR-ban jelenleg ezen tény már ellenőrizhető. Számukra az első adatszolgáltatás határideje MAJD CSAK 2015 december 31.-én lesz! Amennyiben az érintett gazdálkodó a Kölcsönös megfeleltetés keretében ellenőrzést kap, úgy a meg nem felelés miatti szankció az alábbi támogatások mindegyikének csökkentését vonja maga után: Közvetlen kifizetések: SAPS elkülönített cukortámogatás elkülönített zöldség-gyümölcs támogatás a zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program EMGA-ból finanszírozott különleges támogatása tejtermelőket sújtó különleges hátrányok kezeléséhez kapcsolódó különleges támogatás Héjas gyümölcsűek termesztésének támogatása Elkülönített bogyós gyümölcs támogatás) Különleges rizs támogatás Kérődző szerkezetátalakítási program Mezőgazdasági célú biztosítási díj támogatása Az EMVA támogatások: kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés a növényi genetikai erőforrások megőrzéséhez nyújtandó támogatás Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés mezőgazdasági földterületek első erdősítésének támogatása agrár-környezetvédelmi kifizetések erdő-környezetvédelmi kifizetések védett őshonos állatfajták tenyésztésének támogatása tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás) Őshonos állatok ex-situ tartásához nyújtott támogatás Natura 2000 erdőterületek támogatása Borpiaci intézkedések: szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása) szőlőültetvények kivágásának támogatása "http://tudas.nak.hu/hu/temak/8183-a-mezogazdasagi-eredetu-nitratszennyezes-elleni-vedelem

Kötbér és fedezetvásárlás »

Mf-es
2014. október 15., csütörtök 11:43

Kritikus lesz a helyzet tavaszra Rekordértéket megközelítő, illetve egyes régiókban meg is haladó ár- és belvízhelyzet alakult ki Magyarországon az elmúlt hetek csapadékos időjárása miatt. Több mint háromszázhúszezer hektárt borít belvíz, amelyből százhetvenezer hektár mezőgazdasági terület. Háromszázhúszezer hektárnyi föld, ebből százhetvenezer hektár szántó áll víz alatt az országban. Mintegy kétezer kilométernyi folyószakaszon van árvízvédelmi készültség hazánkban, százhetvenhét helyen járnak csúcsra a szivattyútelepek, és több mint háromezren vesznek részt a védekezési munkákban, az elhárításban – ezek a fő sarokszámai a jelenlegi hazai ár- és belvízhelyzetnek. Szakemberek szerint nemcsak a védekezés emészt fel komoly összegeket naponta, hanem a gazdák veszteségei is elviselhetetlenek. Kritikus helyzet alakulhat ki a földeken, a mostani belvíz a tavasszal is katasztrófát okoz majd. A gazdálkodók ugyanis – terveikhez képest – négy–tizenöt százalékkal maradtak el a télbe nyúló őszi vetésekkel. Holott egyes tervek – például a búzáé – eleve szerények voltak. Ennél nagyobb baj, hogy csak 1,36 millió hektáron – ez csaknem negyven százaléknyi elmaradás – sikerült a szántást elvégezni, ami a tavasszal okozhat problémát – állapította meg a Magyar Agrárkamara növénytermesztési osztálya. Felmérésük szerint a legérzékenyebben érintheti a mezőgazdaság jövő évi teljesítményét, hogy a legjelentősebb őszi vetésű növényből, az őszi búzából a termelők eleve alig egymillió hektárt akartak elvetni, de ehhez képest is bő hétszázalékos az elmaradás. Ráadásul az egymillió hektár egy része már november végi vetés volt, ami nem sok bizakodásra ad okot, ismerve az azóta eltelt napok időjárását. Más munkákat is hátráltatott a csapadék és a tengernyi víz. „A tervezett 2,2 millióhoz képest csak 1,3 millió hektáron sikerült szántani, ami harmincnyolc százalékos elmaradást jelent. Így 830 ezer hektárral nagyobb területet kell majd felszántani a tavasszal. Az ősszel be nem vetett 130–135 ezer hektárnyi területet szintén tavasszal kell hasznosítani. A mostani és a tavaszig elhúzódó belvíznyomás akár százezer hektárral is megnövelheti a jövőre hasznosítandó területek nagyságát. A jelenleg víz alatt álló szántókon és vetéseken szinte biztos, hogy ki kell majd irtani a növényeket tavasszal” – tájékoztatta lapunkat az agrárkamara. Ráadásul még a betakarításnak sincs vége: a kukorica, cukorrépa hét–nyolc százaléka van még a földeken. Az ország tizenhárom megyéjében védekeznek az ár- és belvíz ellen. Kelet-Magyarországon kritikus a helyzet, de a Dunántúlon is óriási károkkal szembesülnek a szakemberek. A Fejér megyei Kulcson lajtos kocsival biztosítják az ivóvízellátást, ahol a belvíz kimosta a szennyvizet a derítőkből. Belvízhelyzet szempontjából továbbra is Felső-Szabolcsban, Tiszabercel és Beszterec környékén a legrosszabb a helyzet, amely térségekben továbbra is harmadfokú a készültség. A Tisza felső szakaszát már elhagyta az az árhullám, amely a harmadik legnagyobb vízszintet produkálja a folyó magyarországi szakaszán. Láng István, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Országos Műszaki Irányító Törzsének vezetője kiemelte: a szaktárca újjászervezi az ár- és belvízvédelmi központi szervezetet. A kormány a Vásárhelyi-terv keretében akarja folytatni az árvízvédelmi rendszer fejlesztését, a töltések megerősítését és a tározók építését. Ezek után hogyan gondolják az újrakötéseket?

T-16M traktor »

Czanik Sanyi
2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #1348 hozzászólásra Magyar termék.smile thumbupInas korunkban a 4hengeres Csepeleket ha felöntöttük meleg vízzel belehetett, igaz néha vissza rugott ,ott nem volt dekompresszor.smile biggrinsmile thumbup

Gazdatüntetés »

Radocz
2014. október 15., csütörtök 11:43

Talán köze lesz a következő tüntetéshez. M E G H Í V Ó A Magyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalma /MAGFÖM / tiszafüredi szervezetének közreműködésével 2011. 03.10-én, csütörtökön Tiszafüreden a Kultúrházban, du. 13 órai kezdettel aktuális agrárpolitikai, vidékfejlesztési kérdésekkel kapcsolódó tanácskozást tart, melyre ezennel tisztelettel meghívjuk. Napirendi pontok: 1, A múlt évi természeti károk kezelése, vis major hitelek kérdése, belvízhelyzet, víztársulások , széles nyomtávú mezőgazdasági erőgépek útvonal engedély kérdése 2, A gabona árrobbanás hatása a mezőgazdasági termelésre, az élelmiszerek árára, valamint az abrakfogyasztó-sertés, baromfi- ágazatok helyzetére 3, A tejágazat jelenlegi helyzete, kilátások a húsmarha ágazat szempontjából 4, A Vidékfejlesztési Minisztérium válaszai, megoldási javaslatai, konkrét intézkedései a felmerült problémákkal kapcsolatban. A tanácskozásra meghívót kapnak mindazon személyek és szervezetek, akik az adott kérdésben illetékesek lehetnek. Meghívást kap: Dr Fazekas Sándor, Vidékfejlesztési Miniszter, Dr Varga Mihály, Miniszterelnöki Hivatal Államtitkára, Dr Illés Zoltán, VM Államtitkára, Font Sándor , az Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának Elnöke, Hanó Miklós Országgyűlési Képviselő Reméljük, elfogadja meghívásunkat ! Tegyünk együtt magunkért és a magyar mezőgazdaságért is ! Márkus László Tiszafüredi Gazdák képviseletében Sákán Antal Magföm Társelnöke

Gazdatüntetés »

Radocz
2014. október 15., csütörtök 11:43

M E G H Í V Ó A Magyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalma /MAGFÖM / tiszafüredi szervezetének közreműködésével 2011. 03.10-én, csütörtökön Tiszafüreden a Kultúrházban, du. 13 órai kezdettel aktuális agrárpolitikai, vidékfejlesztési kérdésekkel kapcsolódó tanácskozást tart, melyre ezennel tisztelettel meghívjuk. Napirendi pontok: 1, A múlt évi természeti károk kezelése, vis major hitelek kérdése, belvízhelyzet, víztársulások , széles nyomtávú mezőgazdasági erőgépek útvonal engedély kérdése 2, A gabona árrobbanás hatása a mezőgazdasági termelésre, az élelmiszerek árára, valamint az abrakfogyasztó-sertés, baromfi- ágazatok helyzetére 3, A tejágazat jelenlegi helyzete, kilátások a húsmarha ágazat szempontjából 4, A Vidékfejlesztési Minisztérium válaszai, megoldási javaslatai, konkrét intézkedései a felmerült problémákkal kapcsolatban. A tanácskozásra meghívót kapnak mindazon személyek és szervezetek, akik az adott kérdésben illetékesek lehetnek. Meghívást kap: Dr Fazekas Sándor, Vidékfejlesztési Miniszter, Dr Varga Mihály, Miniszterelnöki Hivatal Államtitkára, Dr Illés Zoltán, VM Államtitkára, Font Sándor , az Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának Elnöke, Hanó Miklós Országgyűlési Képviselő Reméljük, elfogadja meghívásunkat ! Tegyünk együtt magunkért és a magyar mezőgazdaságért is ! Márkus László Tiszafüredi Gazdák képviseletében Sákán Antal Magföm Társelnöke smile cowboy

Fiatal agrárvállalkozók induló támogatása c. pályázat - Minden Fiatal Gazda ide :) »

nagy zsolt
2014. október 15., csütörtök 11:43

Igazad van,hisz azok kik ezeket a rendeleteket alkotják,vagy tulajdonosai vagy közel vannak a nagy földeket és volt állami vagyonokat fillérekért megszerző nagy mezőgazdasági vállalkozásokhoz-ban.Az hogy velünk kisemberekkel mi és hogyan lesz magyarul leszarják. Hónapokon keresztül mást nem lehetett hallani,csak így meg úgy segítjük a mezőgazdaságot elkezdeni szándékozó,vagy kis gazdaságot működtető fiatalokat akikre szerintem sokat lehetne építeni a jövőben hisz olyan természeti és szellemi kincs van Magyarországon ami bőven fedezné az ország mezőgazdasági ellátását,és még külföldre is jutna.De ezeknek a kommunista tejen nevelkedett,saját pozíciójukat féltő és nem az ország érdekeit szem előtt tartó .... emberek akiknek már rég börtönben lenne a helyük hazaárulás jogcímen,elveszik,sőt hátráltatják a fiatal és ujj ötleteikkel biztosabb és fent tarthatóbb alapokra helyezni szándékozó,dolgozni és nem csak dolgoztatni akaró ifjú gazdákat.Nem azt mondom,hogy nem kell Audi meg stb gyár mert ezek is kellenek,de gondoljatok bele azt a sok tíz meg száz milliárdokat amit ezek meg a multik kapnak akik mint tudjuk kiviszik és nem behozzák a pénzt-pl bevásárló központok,kik behozzák a sok silány tejet,zöldséget meg mindent a magyar termék meg megy a kukába sokszor-hány tízezer magyar embernek lehetne lehetőséget és segítséget adni akik meg is érdemlik.Igaz az a mondás,hogy adnak adnak csak pénzt akinek már amúgy is van.Mi meg akik csinálni akarunk valamit elzavarnak,mondván rátok nincs pénz,csak a multikra és tőkés befektetőknek.Ti csináljatok amit akartok haljatok éhen nem számít mert én megtudtam venni az ujj luxusautót,meg a nyaralómat stb,a sógorom meg a komám is jól van zsírós helyeket intéztem nekik. Egy példa:Sok országot bejártam sok mezőgazdasággal foglalkozó emberkét megismertem,és sokat tanultam tőlük,sok ujj termesztési és gazdálkodási módszert megmutattak amivel itt Magyarországon még nem találkoztam.Gondoltam csinálok egy zöldségtermesztéssel foglalkozó kis vállalkozást amivel 1m2-re levetítve 8-10 szeres terméshozamot lehet elérni minimális víz használattal és a leglényegesebb vegyszerek nélkül csak is szerves anyagokkal január 1-január 1.Minden nap friss áruval mehetnék a piacra.Fél évig jártam egyik hivatalt a másik után,írtam vagy ezer emailt hogy támogatást szerezzek.Szerintetek segítettek?Hát nem.Gondoltam ez a fiatal gazda támogatás majd segít a bajomon.Hát most ezt a lehetőséget is elvették mert nem lesz pályázat.De több helyen is szerették volna ha leírom és megosztom velük termelési módszeremet.Hát mondtam inkább megtartom magamnak és keresek valami lehetőséget mint hogy kiadjam nekik és megvalósítsák az én álmomat. Ennyit erről az országról és a politológusok és döntéshozókról akik sárba tiporják a mai fiatalokat önös érdekekből.

Kerekes vagy gumihevederes traktor? »

drenthe evo
2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #262 hozzászólásra Fanázia ? Pfff... Ezekkel az a baj az újakhoz képest , hogy keskenyek a vezető görgők és a meghajtókerekek . Tehát képtelen sárban-vízben átadni úgy a hajtást mint az új. Az újakat már kb dupla olyan szélesekkel szerelik. Tehát ha csak nem találsz esetleg már a szélesebbel szereltet , akkor nem faxa . Plussz: -barázdában szántás felejtős -semmilyen gépet nem vennék 4000-5000üó felett Kérdéses a szerviz háttér , alkatrész ... Javaslatom inkább egy ilyen , mert ezek örökké tartanak: http://www.mascus.hu/Mezogazdasag/Hasznalt-Traktorok-200-LE-felett/Case-IH-7250-4/fnatbqeq.html és http://www.mascus.hu/Mezogazdasag/Hasznalt-Traktorok-200-LE-felett/Case-IH-7230-4-MAGNUM/juku8ncx.html

Állatpiac »

dárk
2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #1273 hozzászólásra Szarvasmarha hizlalás 11. gyakorlat A hizlalási technológiát befolyásoló tényezők: fogyasztói igény: zsírszegény, fehérje-gazdag, márványozott húsok ŕ fiatal állatok hizlalásával elégíthető ki, növekedés, fejlődés sajátosságai: szövetek kialakulási sorrendje: eleinte sok izom, majd inkább zsír képződik, értékes húsrészek (mar, hát, és far izmai) már a születés utáni időszakban jelentősen növekednek, hízóalapanyag minősége: ivar (üsző hamarabb épít be faggyút, mint a bika, bikák súlygyarapodása nagyobb), életkor (ld: növekedés, fejlődés sajátosságai), fajta (pl. nagytestű francia fajták 600 kg fölé hizlalhatók, angol fajták: korai faggyúsodás, alacsonyabb végsúly), hasznosítási típus (pl. holstein fríz: nagy növekedési erély, de gyenge húsminőség, izomszegény), hizlalási környezet a hizlalás gazdaságossága: takarmányozási és tartási költségek. Hízómarhák tápanyag-szükséglete: életfenntartó és termelő hányad a takarmányadagban nem különül el, 13-14% rost legyen a takarmányban (strukturális rost!) energia- és nyersfehérje-szükséglet függ a testtömegtől és típustól, ásványianyag-premix vagy nyalósó ivóvíz: 30-50 l/nap Növendékbika-hizlalás gazdaságos hizlalás határa a kifejlettkori testtömeg 80-85%-a, Tömegtakarmányra alapozott: silókukorica-szilázs (15-30 kg/nap, betakarítás vizesérésben /34-36% szárazanyag-tartalom/, rövid szecskahossz /2-3 cm/)) kaszált lucerna (max. 25-30 kg), lucernaszéna (2-4 kg), lucerna szenázs (4-8 kg), réti széna (2-4 kg), zöldtakarmányok: keverékek, kukorica vagy napraforgó csalamádé nyáron a szilázs helyett, legáltalánosabb: silókukorica-szilázs (15-30 kg)+lucerna széna (2-3 kg), napi tömeggyarapodás: 900-1100 g Tömegtakarmányra és abrakra alapozott: tömegtakarmány: általában silókukorica-szilázs+lucernaszéna, abrak: hizlalás kezdetén 1-2 kg, a végére (400 kg felett) 4-5 kg, kijuttatás: takarmánykeverő-kiosztó kocsival Magyarországon az STV alatt álló tenyészbika-jelöltek hizlalásának módszere. Melléktermékre alapozott: kukoricaszár: kis energia-koncentrációŕ önmagában etetve hizlalásra nem alkalmas, így cukorrépa fejjel együtt silózva etetik, +széna+abrak, takarmány szalmák: strukturális rost igény kielégítésére melasz: ízesítő anyag, könnyen emészthető szénhidrát forrás, így NPN anyagok etetésekor használják, friss répaszelet: fehérje- és rostszegény, sok amidanyag, szárított répaszelet: etetés előtt beáztatni, max. 2 kg, moslékok: változó táplálóanyag-tartalom, sok vizet vesz fel vele az állat ŕ max. 10 l/100 kg testtömeg, a melléktermékek N- és fehérje-szegények ŕ mindig kell abrak, és a rostigény kielégítésére széna is! Legelőre alapozott: Ausztrália, Argentína, Ny-Európa, és Amerikában jellemző, a hazai gyenge legelők hizlalásra nem alkalmasak, 1./ a téli születésű borjakat tavasszal legelőre hajtják, itt 800 g/nap tömeggyarapodás, télen olcsó tömegtakarmánnyal etetik, 400 g/nap tömeggyarapodás, következő tavasszal befejező hizlalás, 2./ legelőn előhizlalás (800-1000 g/nap tgy.), majd 3-4 hónap félintenzív hizlalás: szilázs+abrak (900-1300 g/nap tgy.) Abrakra alapozott: étvágy szerinti abraketetés, 2-3 kg strukturális rost-tartalmú takarmány (széna v. szalma), hizlalási idő rövidül, de drága, és káros élettani hatásai vannak. A tömegtakarmányra és tömegtakarmány+abrakra alapozott hizlalás alatti súlygyarapodás összehasonlítása Napi abrakadag, kg Súlygyarapodás, kg/nap ő Tömegtak. Tömegtak+abrak Tömegtak. Tömegtak.+abrak A*HE 0,5 5,7 1,18 1,34 14 Hoffman, 1977 A 0,4 2,9 0,71 0,86 21 Meiske és mt, 1978 HF 0,8 4,3 0,92 1,03 12 Várhegyiné és mt, 1982 HE*MT 1,2 3,2 1,15 1,45 26 Várhegyiné és mt, 1988 HE*MT*CH 0,9 3,3 1,15 1,45 6 Várhegyiné és mt, 1988 FL 1,0 3,4 1,03 1,19 16 Giardini és mt, 1976 HF 1,0 2,5 1,09 1,18 8 Regiusné és mt, 1984 HF 0,8 3,4 0,93 1,18 27 Lányiné, 1986 Fajták: A=angus, HE=hereford, MT=magyar tarka, CH=charolais, HF=holstein fríz, FL=fekete-tarka lapály Tömegtakarmány/abrak arány hatása a súlygyarapodás összetételére (Garrett, 1977) Tömegtak./abrak 60/40 40/60 20/80 Élősúly vágáskor, kg 448 440 430 Napi súlygyarapodás, kg 1,04 1,12 1,22 Napi fehérjebeépülés, g 140 150 140 A súlygyarapodás összetétele: Fehérje, % 13,5 13,4 11,5 Zsír, % 40,1 40,9 50,3 Víz, % 43,3 42,6 35,5 A takarmányozás hatása a vágott felek és a hús összetételére (Várhegyiné és mt, 1992) Tulajdonság Tömegtakarmány Tömegtakarmány+abrak Vágási % 57,8 58,3 Testüregi faggyú % 3,0 3,5 Vágott felek összetétele: Hús, % 72,2 71,4 Csont, % 17,3 16,6 Faggyú, % 9,8 11,5 A rostélyos összetétele: Szárazanyag, % 24,9 25,5 Fehérje a szárazanyagban, % 84,1 83,3 Zsír a szárazanyagban, % 10,2 11,5 Tinóhizlalás USA-ban jellemző 15-20%-al alacsonyabb eredmények, mint a növendékbikáknál, nyugodtak, üszőkkel együtt is tarthatók, 5-6 hónapos korban ivartalanítás, majd 1 hónap gyógyulási idő után legelőre hajtás, télen tömegtakarmány+abrak (2-4 kg) egy- és kétnyaras hizlalás, átl. 2,5 éves korig (600-650 kg). Üszőhizlalás tenyésztésre alkalmatlan üszőket hizlalják, 1./ választáskor selejtezett, 6-7 hónapos (180-200 kg) üszőborjak beállítása 2./ tenyésztésbe vételkor selejtezett üszők (16 hó, 360-400 kg, ivarzási rendellenességek, meddőség), lassabban híznak, mint a bikák, és kisebb végtömegre (420-480 kg) hizlalhatók, mert gyorsabban faggyúsodnak, takarmányok: silókukorica szilázs+2-3 kg abrak Selejt tehén hizlalás fiatal korban (2,5-3,5 évesen) selejtezett tehenek: 500-600 kg végsúlyig hizlalás, húsminőség kb. mint a hizlalt üszőé, idős korban kiselejtezett tehenek: a laktáció alatt megkezdik feljavításukat, gyenge vágóérték és húsminőség. BORJÚHIZLALÁS tejhasznú tehenek borjait kis súlyra hizlalják (korai faggyúsodás miatt) hízóba állítás 10 napos v. 2-3 hetes korban, hizlalás vége: 18-22 hetes életkor (150-220 kg testtömeg) takarmányozás: tej v. tejpótló (10-12 l/nap)+széna+abrak napi tömeggyarapodás: 1200 g Fehér húsú borjú hizlalás: csak tej v. tejpótló itatása ŕ vérszegénység ŕ fehér hússzín, alom: fűrészpor, rácspadozat, jó árfekvés esetén érdemes, Magyarországon is alkalmazott hizlalási mód. BABY BEEF HIZLALÁS korán faggyúsodó, kistestű húsfajták borjai (angus, hereford), hízóba állítás ideje: 3-4 hónapos kor (110-150 kg élősúly), befejezés: 10-12 hó, 350-400 kg élősúly, félintenzív hizlalás: szilázs/szenázs+széna+abrak, 1200-1400 g/nap súlygyarapodás. Hozamfokozók alkalmazása Magyarországon és az egész EU területén nem engedélyezett! (USA-ban igen). Veszélyelemzés és Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) a szarvasmarha-hizlalásban Megnevezés Kritikus pontok Veszélyforrások Megelőző intézkedések Technológiai berendezések Állatok elhelyezése, technológiai műveletek - Balesetek, állatok sérülése - Kezelőfolyosó megfelelő kialakítása - Durva bánásmód elkerülése Hízóba állítás időszaka - Új takarmány-féleségekhez való hozzászoktatás - Új elhelyezés - Új rangsor - Állategészségügyi feltételek - Telepítési sűrűség - Bőséges tápanyag-ellátás - Vakcinázások - Férőhelyszükséglet figyelembe vétele Hizlalás időszaka - Állategészségügyi feltételek - Mérlegelések - Állatkezelések - Csoportosítások - Takarmány vizsgálatok - Mobil mérleg - Állatbarát bánásmód - Ritka átszervezés Hizlalás befejezési időszaka - Férőhely-igény - Balesetek - Állategészségügy - Férőhelyszükséglet figyelembe vétele - Takarmány vizsgálatok

Mezőgazdasági közlemények »

BNC
2014. október 15., csütörtök 11:43

Agrárkamara: tilos trágyázni a fagyott földeket! Ugyan az 59/2008 (IV.29.) FVM rendelet szerint véget ért a nitrátérzékeny területeken november 15. és február 15. között tartó trágyázási tilalmi időszak, de a rendelet értelmében trágyázni ezen területeken akkor sem szabad, ha a talaj fagyott, vízzel telített, vagy összefüggő hótakaróval borított. Jelenleg az ország valamennyi területére igaz ez az állapot, ezért a tilalmi időszakot meghaladóan sem szabad megkezdeni a trágyázást! - figyelmeztet a Magyar Agrárkamara közleményében. Fentieken túl a Magyar Agrárkamara felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy a mostani hóviszonyok, a talaj fagyos és vízzel telített állapota miatt még annak sem szabad kijuttatnia hígtrágyát, akinek erre engedélye van, s ez nem csak a nitrát-érzékeny területekre, hanem az ország egész területére vonatkozik. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a nitrátérzékeny területeken november 15. és február 15. között tartó trágyázási tilalmi időszakban és az előzőekben ismertetett talajállapotok mellett ideiglenes trágyakazal/depónia sem létesíthető a nitrátérzékeny területeken (43/2007. (VI.1.) FVM rendelet szerinti blokklista, bányatavak 300 méteres parti sávja és belterület a 27/2006 (II.7.) kormányrendelet szerint) Mivel a trágyafelhasználást komoly hazai és az uniós előírások szabályozzák – s eleme a kölcsönös megfeleltetés követelményeinek is –, azok betartása fontos, ráadásul a hibázókat akár szankciókkal is sújthatják. A Magyar Agrárkamara ezért javasolja a gazdálkodóknak, hogy tekintsék át, mely területeik tartoznak a 43/2007 FVM rendelet szerinti MePAR blokklistába. Ezt a MePAR felületen, a www.mepar.hu oldalon vagy a Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálat tanácsadó hálózata segítségével tudják megtenni – emlékeztet a Magyar Agrárkamara. Forrás: MA

Mezőgazdasági közlemények »

BNC
2014. október 15., csütörtök 11:43

A Vidékfejlesztési Minisztérium álláspontja Ángyán József leveléről 2012. február 28. 18:48 Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium volt parlamenti államtitkára 2012. február 27-én egy zöld szervezeteknek írt levélben ismertette lemondásának okát, amelyet a tárca vezetőjének mindeddig nem indokolt. Közlemény. A tárca leszögezi, hogy Ángyán József távozásával a kormány birtokpolitikája, valamint a hosszú távra szóló vidékstratégia és a végrehajtására épülő Darányi Ignác Terv nem változik. A kormányprogramban is világossá tettük, hogy nem a gigantikus méretű, alapanyagot termelő mezőgazdasági vállalkozások érdekeit képviseljük, hanem – az európai modellt követve – a működőképes családi és egyéni gazdaságokat; a mezőgazdaságra épülő mikro-, kis- és középvállalkozásokat. Kiemelten támogatjuk a kistermelőket; előmozdítjuk a helyi piacok létrehozását; összekötjük a helyi termelést és a helyi értékesítést, helyreállítjuk az állattenyésztés és a növénytermesztés felborult arányát, megvédjük természeti erőforrásainkat, köztük a magyar termőföldet, vízkészleteinket; visszaállítjuk a vidék és a város szoros kapcsolatát; versenyképessé tesszük a magyar mezőgazdaságot a hazai, az uniós és világpiacokon. A 2020-ig szóló Nemzeti Vidékstratégia célja, hogy a vidéki térségek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat megfordítva, a fenntarthatóságot és a vidéki élet értékeit állítsuk középpontba. A Kormány célja tehát továbbra is a biztonságos, egészséges élelmiszerellátás, a GMO-mentesség megőrzése, a helyi gazdaság, helyi piacok fejlesztése, fenntartható agrárszerkezet kialakítása, továbbá a természeti erőforrásaink megvédése és fenntartható használata. (Vidékfejlesztési Minisztérium)

A mezőgazdaság jövője »

.Melcsi.
2014. október 15., csütörtök 11:43

Budai Gyula: a mezőgazdaság stratégiai és nemzetbiztonsági kérdés Stratégiai ágazat a mezőgazdaság Magyarországon, az élelmiszer-termeléssel és a vízgazdálkodással együtt pedig nemzetbiztonsági kérdés is - jelentette ki a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára egy salgótarjáni gazdafórumon. Budai Gyula elmondta: tavaly 2,7 milliárd eurós többletet jelentettek a külkereskedelmi mérlegben a jó terméseredmények. Az idén az aszály sok gondot okozott, de az ágazat növekedése így is folyamatos maradt. Az új EU-költségvetés tárgyalásakor szövetségeset kell kötni az azonos érdekcsoportba tartozó Németországgal, Franciaországgal, Lengyelországgal és Olaszországgal, hogy ne csökkenjen az uniós mezőgazdasági támogatások mértéke 2014 után. Az agrárium számára fontos, hogy az új költségvetés életbe lépéséig a földhivatali nyilvántartás teljes rendezése is megtörténjen Magyarországon - mondta Budai Gyula. Hozzátette: 2004-ben a magyar mezőgazdaság jelentős hátrányba került az előnytelen csatlakozási szerződés miatt. Ezt nehéz volt ledolgozni, de Magyarország 2013-ban már eléri a mezőgazdaságra fordítható uniós támogatások 100 százalékos szintjét, míg a balti államok vagy Románia, Bulgária gazdái csak 20 százalékos arányban tudják azt igénybe venni, a birtokszerkezet miatt. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke kiemelte: mivel 2014-től egységes uniós támogatási rendszert vezetnek be minden tagállamban, olyan földforgalmi jogszabályokat kell alkotni, amelyek hosszú távon biztosítják a stabilitást, kiszámítható viszonyokat teremtenek, és a helyi gazdák érdekeit védik. Hozzátette: a mezőgazdaság gerincét a kis és a közepes méretű gazdaságok adják, de stratégiai célokból rendkívül fontosak a nagyüzemek is. Győrffy Balázs, a Magyar Agrárkamara átmeneti elnöke az alakulóban lévő nemzeti agrárkamaráról adott tájékoztatást. Elmondta, hogy a termelők mellett az élelmiszeripar szereplői, az alapanyag-előállítók, a vidékfejlesztés területén tevékenykedők is helyet kapnak benne, a becslések szerint 300-400 ezren –írja az MTI.

Öntözés »

irrigation
2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #2005 hozzászólásra Szia, A mikróöntözés egyszeri beruházása, magasabb lehet, de hosszútávon megtérül. A jövő a gazdaságosabb vízfelhasználás felé mutat. http://ontozeswebshop.hu/sct/872897/Mezogazdasagi_ontozes http://ontozeswebshop.hu/spd/NMN350/MegaNet_350_lh

Aszály »

K.Pisti
2014. október 15., csütörtök 11:42

Magyar Agrárkamara: főként az Alföldön károsított az aszály A Magyar Agrár kamara megyei tikárainak beszámolója szerint Dél- és Nyugat-Dunántúlon nincs különösebb baj a szántóföldi növények állapotával, az elmúlt két hétben hullott csapadéknak köszönhetően. Jó és kiváló állapotú a búzavetések fele, az árpa és a repce 65 százaléka. A kukoricavetés csak fele arányban kelt jól, míg a napraforgó közepes minőségű. Veszprém és Győr megye területén gyengébb a helyzet: az őszi árpa és búza jó, közepes a kukorica, repce és napraforgó állapota. Ennél sokkal rosszabb a helyzet az országban kelet felé haladva. Hajdú-Bihar és Csongrád megye már vízhiánnyal küzd: a búza, az árpa gyengén fejlett, a kalászok vékonyak, a szalmaszár rövid. A fejtrágyázás ellenére az aszály miatt hiánytünetek alakulnak ki, egyes táblákon a növényállomány egy része kezd fel- és elszáradni, így igen gyenge termés várható. A repce virágzik, de rendkívül ritka és alacsony az állomány. Jó esetben is csak közepes lesz a termés. A kukorica- és a napraforgó-vetéseknél a vízhiány miatt kelési problémák vannak, illetve lesznek. Jelenleg úgy tűnik, leginkább Jász-Nagykun-Szolnok megyében - és általában a Dél-Alföldön - pusztít leginkább az aszály. Szolnok megyében közepes és gyenge a búza 70, az árpa 60, a repce majd 80 százaléka. Búzából jó esetben 3,2-3,3 tonna, repcéből 1,5-1,6 tonna hektáronkénti átlaghozam várható. Ezért sok helyen valószínűleg kitárcsázzák a repceföldeket, mert nem érdemes learatni a csekély termést. Mindez a tavalyi eredményekhez viszonyítva 30-40 százalékos elmaradást jelent. A Magyar Agrárkamara információi szerint a tavaszi munkák jól alakultak az utóbbi hónapban. Május elejéig országos szinten csaknem befejeződött az őszi kalászosok fejtrágyázása és gyomirtása, csaknem mindenhol kész a vetés előtti magágy-előkészítés. Ennek megfelelően a vetéssel szinte minden növény esetében végeztek a gazdálkodók, legfeljebb néhány százaléknyi terület van vissza. (MTI)

Talajközpontú művelés »

Gergő1220
2014. október 15., csütörtök 11:42

Vasvázas segédkerék A gyártó szerint nedves vízállásos talajon is járóképes a traktor ezzel. Azt nem tudom milyen munkagéppel van értelme ilyenkor dolgozni.

Húsmarhatartás a Kárpát-medencében »

dfsfsdw
2014. október 15., csütörtök 11:40

Válasz #3795 hozzászólásra Én kaptam egy ilyen emailt Agroprofit Kfttől Csanádapácai átvevő! Értelmezni nehéz de hátha értitek mert én nemsmile w00t De a lényeg az hogy a vágott hús súlyának meg kell lennie a 320 kg felett!!! pl neked már jó lenne! - a következő heti osztrák árakat, bika= STIER ( összehasonlítás céljából az előző heti árakat is ) Mellékelten küldöm egy osztrák vágóhídon vágott bikák adatait. Alapadatok: Árlista ( PREISVORGABE ) --------( E-U-R-O-P osztályok ) és a ( hideg hasított súly kategóriák ) -------- A legjobb ár a Basis súlycsoportban van bikánál 2-es és 3-as faggyú esetén( 320- tól 470 kg hideg hasított súly ) -------- E osztály csak Limousin és Charolais lehet -------- a magyartarka általában U és R minőség -------- a Holstein általában O és P minőség -------- Levonások: 24 hó felett: -10 cent/kg 30 hó felett: -20 cent/kg kevés faggyú:( Fettklasse 1) = - 5 cent/kg sok faggyú bikánál ( fettklasse 4 ) = -7 cent/kg ( fettklasse 5 ) = -18 cent/kg Holstein-Fríz: -5 cent/kg Minősítés: -14,5 EURO / db ( azóta emelték 16,- EURO / db ) Azonnali fizetés: - 0,5 % ( normál fizetés 30 nap lenne ) Ph érték nagyobb mint 5,9 = 20 cent/kg ( be stresszelt bika, besárgult hús) Kobzás: -40 cent/kg Klassifizierung ( Minősítés ) --------- A minősítésben közli a vágóhíd: a bika fülszámát, hasítottsúlyát és az EUROP minőségi osztályt egyenként. --------- A minősítésben szerepel az életkor hónapokban, a 24 hó alatti bikák A csoportba a 24 hó feletti B csoportba sorolva Egyéb költségek: --------- Fuvardíj legutóbb : 566 929 Ft + ÁFA --------- Gyűjtőállomás + állatorvos legutóbb : 40 000 Ft + ÁFA A féltest értékének meghatározása: ( az átváltási árfolyam legutóbb 290,20 Ft/EURO volt, legközelebb vagy több lesz vagy kevesebb ) --------- Például.: 800 kg bruttó súlyú bika esetén R2 minőség és kb 433 kg hideg hasított súly, 22 hónap életkor akkor: 433 x 3,64 EURO/kg = 1576,12 EURO az utolsó kamionnál 1 kg hasított súlyra eső összes költség 0,37455163 EURO/kg Kb. így számítható a termelőnek járó összeg: 3,64 - 0,37455163 = 3,2654 EURO/kg x 433 kg = 1413,9 EURO x 290,20 Ft/EURO = 410 325 + 7% komp. = 439 047 Ft ( 439 047 Ft / 736 kg nettó súly = 596,56 Ft/kg ugyanez U2 minőség esetén = 609,30 Ft/kg Remélem sikerül megérteni a fentiekből és a mellékletekből miként működik ha Ausztriába szállítjuk a bikát. hát nekem 650kg körül vannak a HF bikák és nekem még nincs meg szerintem a 320kg vágott súly mert hf nél 50-54% a kihozatala!!! Nekünk azt mondták hogy ha megvan a 320kg felett akkor 520ft/élő mért súly!!! ha nincs meg a 320 kg akkor jóval kevesebb a pénz is!! smile cryingsmile w00t

Őszi árpa felvásárlási ár »

Szabolcs
2014. október 15., csütörtök 11:40

Aratás: aki most kivár, az jól jár 2009. június 17. 10:37 | Forrás: agroland A múlt héten megkezdődött Tolna megyében az őszi árpa aratása. A termésátlag kisebb, mint egy átlagos évben, hektáronként csupán 4 tonna. A szárazság rontott a minőségen. Az őszi árpa az aratás főpróbája, ezzel a növénnyel kezdődik a betakarítási szezon. Tolna megyében alig több mint 8 ezer hektáron vetettek belőle a gazdák, míg őszi búzából hétszer ennyit. - Ennek oka, hogy az állatállomány minimálisra csökkent, az árpát pedig takarmányként tudjuk értékesíteni - mondta Varga András, a kölesdi Agrár Kft. igazgatója, aki egyben a Gabonatermelők Országos Szövetsége megyei választmányának elnöke is. A talaj minőségétől függően változik a mennyiség, hektáronként 4 tonna körül. Márciusban, áprilisban, májusban összesen 75 milliméternyi eső hullott ezen a vidéken. Tavasszal szépen megindult az árpa, de a szárazság miatt a szára rövid, a kalásza pedig kicsi lett. Az országos szövetségnél azt tanácsolják a termelőknek, hogy az alacsony árak miatt ne adják még el, hanem tárolják a terményt, de könnyű ezt mondani - mondta Varga András. Egyrészt nincs hová betárolni, az intervenció ebben nem segít, másrészt akinek szüksége van pénzre, hitel vagy egyéb törlesztés miatt, az nem tud várni, tette hozzá az igazgató. Hasonló gonddal küzd a megye másik végében, Kovács István, bátaszéki gazdálkodó is. A földjein nem csak az őszi árpát, de a korai búzát is aratják már. - A piac nem akarja tudomásul venni az aszályt. A kereskedők úgy tesznek, mintha gabonából lenne bőven, mint egy normál évben - panaszolta a termelő. Nyilván ez nem tarható sokáig, de addigra a felvásárlási árakat már lenyomták. Nem elég nagy a magtárunk, örülök, ha a vetőmag minőségű árpának elég lesz. A másik gond, ha az árpát most betároljuk, akkor hová tesszük a búzát? Úgy tűnik a piacon most mindenki - termelő, felvásárló - kivár. 30-35 ezer forint az árpa tonnája Jelenleg 30-35 ezer forintot kínálnak az árpa tonnájáért - mondta Krieser János, a megyei gabonatermesztési választmány elnökségi tagja, ő maga is gazdálkodik Paks-Biritó környékén. Tavaly is hasonló árról indult a felvásárlás, majd 26 ezerre csökkent, de akkor volt gabona bőven. Ilyen korai aratási kezdetre egyébként utoljára a nyolcvanas években volt példa. Kovács István szerint, ha hektáronként 4 tonna alatt marad az átlagtermés, akkor legalább negyvenezer forintnak kellene lenni a felvásárlási árnak ahhoz, hogy ne legyen ráfizetéses az árpatermelés. A Magyar Agrárkamara közleményében azt írta, az ország egyes területein elfogadható, máshol katasztrofális a termés. A felvásárlással is hasonló a helyzet, a hazai árak jelenleg lefelé mennek, szemben a világpiacon felfelé ívelő trenddel. A szakemberek szerint Magyarországon is áremelkedés valószínűsíthető. A világpiacon a tavalyinál kisebb hozamokkal számolnak, csökkenést jelzett az USA, Argentína, India és az EU, áll a kamara növénytermesztési osztályának közleményében. A termelőknek azonban nemcsak a földeken van munkájuk aratás környékén. A betakarítás kezdete előtt legalább nyolc nappal gépszemlét kell tartaniuk. Ennek célja, meggyőződni arról, hogy a kombájn, traktor és az aratásban résztvevő jármű jó állapotban van, a kipufogó-vezeték nem tűzveszélyes, a kombájnban van tűzoltó készülék is. A jegyzőkönyv egyik példányát - nyolc napon belül - el kell küldeni a tűzoltóságnak, míg a másik példányát a munkagépben kell tartania a gazdálkodónak. Meglétét bármikor - akár aratás közben is - ellenőrizhetik.

Aratás »

Szabolcs
2014. október 15., csütörtök 11:40

Aratás: aki most kivár, az jól jár 2009. június 17. 10:37 | Forrás: agroland A múlt héten megkezdődött Tolna megyében az őszi árpa aratása. A termésátlag kisebb, mint egy átlagos évben, hektáronként csupán 4 tonna. A szárazság rontott a minőségen. Az őszi árpa az aratás főpróbája, ezzel a növénnyel kezdődik a betakarítási szezon. Tolna megyében alig több mint 8 ezer hektáron vetettek belőle a gazdák, míg őszi búzából hétszer ennyit. - Ennek oka, hogy az állatállomány minimálisra csökkent, az árpát pedig takarmányként tudjuk értékesíteni - mondta Varga András, a kölesdi Agrár Kft. igazgatója, aki egyben a Gabonatermelők Országos Szövetsége megyei választmányának elnöke is. A talaj minőségétől függően változik a mennyiség, hektáronként 4 tonna körül. Márciusban, áprilisban, májusban összesen 75 milliméternyi eső hullott ezen a vidéken. Tavasszal szépen megindult az árpa, de a szárazság miatt a szára rövid, a kalásza pedig kicsi lett. Az országos szövetségnél azt tanácsolják a termelőknek, hogy az alacsony árak miatt ne adják még el, hanem tárolják a terményt, de könnyű ezt mondani - mondta Varga András. Egyrészt nincs hová betárolni, az intervenció ebben nem segít, másrészt akinek szüksége van pénzre, hitel vagy egyéb törlesztés miatt, az nem tud várni, tette hozzá az igazgató. Hasonló gonddal küzd a megye másik végében, Kovács István, bátaszéki gazdálkodó is. A földjein nem csak az őszi árpát, de a korai búzát is aratják már. - A piac nem akarja tudomásul venni az aszályt. A kereskedők úgy tesznek, mintha gabonából lenne bőven, mint egy normál évben - panaszolta a termelő. Nyilván ez nem tarható sokáig, de addigra a felvásárlási árakat már lenyomták. Nem elég nagy a magtárunk, örülök, ha a vetőmag minőségű árpának elég lesz. A másik gond, ha az árpát most betároljuk, akkor hová tesszük a búzát? Úgy tűnik a piacon most mindenki - termelő, felvásárló - kivár. 30-35 ezer forint az árpa tonnája Jelenleg 30-35 ezer forintot kínálnak az árpa tonnájáért - mondta Krieser János, a megyei gabonatermesztési választmány elnökségi tagja, ő maga is gazdálkodik Paks-Biritó környékén. Tavaly is hasonló árról indult a felvásárlás, majd 26 ezerre csökkent, de akkor volt gabona bőven. Ilyen korai aratási kezdetre egyébként utoljára a nyolcvanas években volt példa. Kovács István szerint, ha hektáronként 4 tonna alatt marad az átlagtermés, akkor legalább negyvenezer forintnak kellene lenni a felvásárlási árnak ahhoz, hogy ne legyen ráfizetéses az árpatermelés. A Magyar Agrárkamara közleményében azt írta, az ország egyes területein elfogadható, máshol katasztrofális a termés. A felvásárlással is hasonló a helyzet, a hazai árak jelenleg lefelé mennek, szemben a világpiacon felfelé ívelő trenddel. A szakemberek szerint Magyarországon is áremelkedés valószínűsíthető. A világpiacon a tavalyinál kisebb hozamokkal számolnak, csökkenést jelzett az USA, Argentína, India és az EU, áll a kamara növénytermesztési osztályának közleményében. A termelőknek azonban nemcsak a földeken van munkájuk aratás környékén. A betakarítás kezdete előtt legalább nyolc nappal gépszemlét kell tartaniuk. Ennek célja, meggyőződni arról, hogy a kombájn, traktor és az aratásban résztvevő jármű jó állapotban van, a kipufogó-vezeték nem tűzveszélyes, a kombájnban van tűzoltó készülék is. A jegyzőkönyv egyik példányát - nyolc napon belül - el kell küldeni a tűzoltóságnak, míg a másik példányát a munkagépben kell tartania a gazdálkodónak. Meglétét bármikor - akár aratás közben is - ellenőrizhetik.

Tritikálé felvásárlási ár »

Szabolcs
2014. október 15., csütörtök 11:40

Aratás: aki most kivár, az jól jár 2009. június 17. 10:37 | Forrás: agroland A múlt héten megkezdődött Tolna megyében az őszi árpa aratása. A termésátlag kisebb, mint egy átlagos évben, hektáronként csupán 4 tonna. A szárazság rontott a minőségen. Az őszi árpa az aratás főpróbája, ezzel a növénnyel kezdődik a betakarítási szezon. Tolna megyében alig több mint 8 ezer hektáron vetettek belőle a gazdák, míg őszi búzából hétszer ennyit. - Ennek oka, hogy az állatállomány minimálisra csökkent, az árpát pedig takarmányként tudjuk értékesíteni - mondta Varga András, a kölesdi Agrár Kft. igazgatója, aki egyben a Gabonatermelők Országos Szövetsége megyei választmányának elnöke is. A talaj minőségétől függően változik a mennyiség, hektáronként 4 tonna körül. Márciusban, áprilisban, májusban összesen 75 milliméternyi eső hullott ezen a vidéken. Tavasszal szépen megindult az árpa, de a szárazság miatt a szára rövid, a kalásza pedig kicsi lett. Az országos szövetségnél azt tanácsolják a termelőknek, hogy az alacsony árak miatt ne adják még el, hanem tárolják a terményt, de könnyű ezt mondani - mondta Varga András. Egyrészt nincs hová betárolni, az intervenció ebben nem segít, másrészt akinek szüksége van pénzre, hitel vagy egyéb törlesztés miatt, az nem tud várni, tette hozzá az igazgató. Hasonló gonddal küzd a megye másik végében, Kovács István, bátaszéki gazdálkodó is. A földjein nem csak az őszi árpát, de a korai búzát is aratják már. - A piac nem akarja tudomásul venni az aszályt. A kereskedők úgy tesznek, mintha gabonából lenne bőven, mint egy normál évben - panaszolta a termelő. Nyilván ez nem tarható sokáig, de addigra a felvásárlási árakat már lenyomták. Nem elég nagy a magtárunk, örülök, ha a vetőmag minőségű árpának elég lesz. A másik gond, ha az árpát most betároljuk, akkor hová tesszük a búzát? Úgy tűnik a piacon most mindenki - termelő, felvásárló - kivár. 30-35 ezer forint az árpa tonnája Jelenleg 30-35 ezer forintot kínálnak az árpa tonnájáért - mondta Krieser János, a megyei gabonatermesztési választmány elnökségi tagja, ő maga is gazdálkodik Paks-Biritó környékén. Tavaly is hasonló árról indult a felvásárlás, majd 26 ezerre csökkent, de akkor volt gabona bőven. Ilyen korai aratási kezdetre egyébként utoljára a nyolcvanas években volt példa. Kovács István szerint, ha hektáronként 4 tonna alatt marad az átlagtermés, akkor legalább negyvenezer forintnak kellene lenni a felvásárlási árnak ahhoz, hogy ne legyen ráfizetéses az árpatermelés. A Magyar Agrárkamara közleményében azt írta, az ország egyes területein elfogadható, máshol katasztrofális a termés. A felvásárlással is hasonló a helyzet, a hazai árak jelenleg lefelé mennek, szemben a világpiacon felfelé ívelő trenddel. A szakemberek szerint Magyarországon is áremelkedés valószínűsíthető. A világpiacon a tavalyinál kisebb hozamokkal számolnak, csökkenést jelzett az USA, Argentína, India és az EU, áll a kamara növénytermesztési osztályának közleményében. A termelőknek azonban nemcsak a földeken van munkájuk aratás környékén. A betakarítás kezdete előtt legalább nyolc nappal gépszemlét kell tartaniuk. Ennek célja, meggyőződni arról, hogy a kombájn, traktor és az aratásban résztvevő jármű jó állapotban van, a kipufogó-vezeték nem tűzveszélyes, a kombájnban van tűzoltó készülék is. A jegyzőkönyv egyik példányát - nyolc napon belül - el kell küldeni a tűzoltóságnak, míg a másik példányát a munkagépben kell tartania a gazdálkodónak. Meglétét bármikor - akár aratás közben is - ellenőrizhetik.

Búza termény felvásárlási árak »

K.Pisti
2014. október 15., csütörtök 11:40

"A búza szinte biztosan veszteséges lesz az idén, a vártnál kedvezőbb terméseredmények ellenére is. A Magyar Agrárkamara (MAK) szerint a vártnál jobb európai termés visszavetette a hazai exportkeresletet, a belföldit pedig a hitelezés befagyása és a malom-, illetve takarmányipar töredékére eső kereslete. A szabadpiaci árak a tőzsdei árakhoz hasonlóak: az étkezési búza ára tonnánként 29-32 ezer, a takarmánybúza 23-26 ezer, a takarmányárpa pedig 22-25 ezer forint között mozgott. A kamara becslése szerint a következő időszakban a tonnánkénti búzaárak az intervenciós szint alá esnek"

  • Permetezésre alkalmatlan
    Szél: átlag 27 -45 km/ó
  • Borultság
    100.0%
  • Csapadék
    0.0 mm / 0%
  • Harmatpont
    5 °C
  • Páratartalom
    48%

Minden jog fenntartva.
© 2024 Agroinform Média Kft.

[bezárás x]