Válasz termelo #3357. hozzászólásáraÉn hengereztem meg sorközművelőztem is. Őt még nem tudom, de szerintem sorközművelőzni mintha szokott volna. Lesz időm elmegyek sz övében is fordulni 1et kombinátorral hátha Okosabb leszek utánna. Vagy ő még az utolsó eső előtt sorművelt, én meg az után.
Csak belevetek én így, annyi hogy kap 1öt centis kombinátort. De viszont jártam úgy szomszéd mondta bálaztaü fel az ő napráját is nekem, érthetettlen módon sz övébe nem ment bele a kaparó foga, sz enyémbe meg 5 centit. Melyik a jó, vagy mitől lehet ez földszomdzédnál ? Az Övé gyomos volt, enyém nem, többi dolgot még nem beszéltem meg vele.
Válasz termelo #3317. hozzászólására
Mivel a vetőmag volt a téma, gondoltam, hogy ha kezelitek valamivel, akkor jobb lehet tőle.
(annyit biztos hat, mint a sárga mustár por).
Válasz Praetor #3352. hozzászólásáraNekunk a 7q bb zsákban 3 cinvedérrel volt zsizsik legalább. Szerintem 5q volt már csak a gabona. Kiszórtam, behúztam.
Életem első gabonája pont így indult, akkor rendkívül jó termés lett a vége. Kiderül most milyen lesz
Válasz Praetor #3345. hozzászólásáraTavaly csáváztam vele először. Nem lett üszkös, de a csávázatlan sem. Idén sem lesz gond a csírakori gombákkal, ahhoz ősszel nedvesség kéne enyhe idővel.
Válasz ..,-:) #3336. hozzászólásáraAzt az öt liter per hektár gázolajat nem sajnálom a 26 hektárra, ami ilyen. Azonban a repcéim nemsokára átalakulnak búzává… na azt már tényleg eszem ágában sincs újragyúrni. Azok Rapid.
Válasz rtamas1976 #3332. hozzászólásáraPont ez az egy földem az, ami bérművelésbe van, mert az a szomszédom, aki régen az összeset csinálta, csak az övé kisebb mint az enyém, aztán egybe van művelve a nagygép miatt.
Meg így mikor vettem a traktort, megmaradt a barátság is, mert ha eddig is megszorultam valami munkában, hívtam, aztán ment, csinálta.
Szóval Ő fog szetségelni miatta inkább, de egyébként is bosszantó, hogy szétcseszik a földet.
De nálunk divat ez, hogy a gödröket az út meletti földön kerülik, mert biztos elakadna a traktor benne
Válasz Gumóka #3329. hozzászólásáraNálunk is volt ilyen. A tulaj szólt a Niva söfőrjének,hogy ne járjon a földjén, az persze tagadta. Aztán még neki esett rosszul amikor a boronafog még a felnit is átszúrta...
Válasz Gumóka #3329. hozzászólásáraSzántani kell olyan barázdát, hogy még a harangszó sem tudjon átmenni ott ahol kitérnek a földetekre.
Amúgy a vadászok szoktak ilyet kikezdeni felénk. Aztán csodálkoznak az idegességemen mikor elkapom, hogy kerszet-kast járkàlnak a földemen.
Válasz Gumóka #3329. hozzászólásáraEz még nem vészes. Van egy földem, amibe már 10-20 méterre jártak bele és mikor már térdig érő nyomokat tapostak bele, az úttól 20 méterre építési törmelékkel elkezdték feltölteni. A pláne az egészbe, hogy ez tél végén volt, és már szép árpa volt benne....
Ma én is elkezdtem a kalászosok elé talajt csinálni. Ez repce tarló, ami augusztus végén kapott egy tarlóhántást, abból a célból, hogy milyen jó zöldtrágya lesz az árvakelésből. Nem adta ki az időjárás…
Most meg be kell dolgozni a tegnap elszórt himihumi műtrágyámat (tárcsás vetőgép híján), egyébként vetni lehetne bele.
Válasz mocsencsi1 #3316. hozzászólásáraPersze, korábban itt volt is ilyen a hírek között, hogy a vetőmag méret nagysága lesz jelentős hatással a következő évi termésre.
Nyilván ha apró a visszafogott mag akkor kevesebb lesz a várható termés.
Gondolom ez is lehet oka annak, hogy nem mindenkinek jön be.
Meg persze az önigazolás, hogy szar a fogott mag pedig nem csak azzal dolgozni kell.
Ez az írás is azt mondja, hogy jó is lehet a fogott mag.
"A növények magvai az adott növény tulajdonságai szerint alap'vető'en meghatározzák a leendő termés mennyiségét, minőségét. A magvak genetikai adottságait a növénynemesítés során a környezeti stressz-tényezőkhöz (szárazság, extrém hőmérsékletek, szikes talajok...stb.) bizonyos mértékig igazítani lehet. Az így előállított növények nem csak genetikai képességüket viszik 'mag'ukkal, de jó esetben a csírázást és a kis növényke életképességét, túlélését és a környezethez való igazodását is segítő mikroorganizmusokat, a szemünkkel láthatatlan paránylényeket is. A magvak mikrobiológiai összetétele ugyanakkor még egy adott fajtánál, hibridnél sem egyforma. Pozitivan befolyásolja a kezdeti mag-mikrobiom összetételt a környezetbarát, organikus termesztés, de szelektív hatásúak lehetnek az intenzív gazdálkodás során felhasznált kémiai növényvédőszerek (peszticidek), azok típusaitól, mennyiségétől is függően. A talajok mikroba-csoportjai között az érzékenységben vannak nemzetség (genusz)-szintű és fajok, vagy egyes izolátumok közötti különbségek is; ezt használja ki a gyakorlat.
Napjainkra a talaj élő és önálló táplálékhálójára kevésbé, vagy nem figyelő gazdálkodás eredményezheti, hogy a növények magvai sem tartalmazzák a létfontosságú, őket segítő „kispajtásokat“. A talajéletet alig támogató növény-nevelési közegekben a mikrobák is 'életuntak', életre alig képesek lesznek. A kutatások során kiderült, hogy 100 talajbaktériumból, alig van 5 olyan amelyet ki lehet tenyészteni a talajokból, hogy számukat megtudhassuk. Mégis ezek a 'hadrafoghatók', hajlandók és tudnak is a talajok életében részt-venni; felszaporításuk is lehetséges, például a mikrobiális oltó-készítmények előállításánál.
A környezetvédelmi, helyreállító „remediációs“ gyakorlat is bizonyítja, hogy a genetikailag jobbá tett stressz-toleráns növényfajták, hibridek a tág tűrő- és alkalmazkodó-képességű mikrobás kezelésekkel kettős védekező-erőt kaphatnak (Biró, 2008). A növényekkel együttműködő, tudományosan előzetesen kiválasztott baktériumok és gombák képesek semlegesíteni a toxikus nehézfémeket, valamint az apró, de veszélyes szerves szennyeződéseket — miközben elősegítik a növények egészséges fejlődését is. (Vivas, Biró és mások 2003, 2006a,b,c..stb. cikkei szerint). A mikrobiális oltóanyag készítmények hasonló jótékony, előzetesen szelektált mikro-szervezeteket tartalmaz különböző összetételben.
Alkalmazásukat számos szempont segítheti. Figyelembe kell venni, hogy mi a felhasználás célja, ami lehet a talaj általános mikrobiális jobbítása, a nagy tömegű szerves anyagok, szármaradványok lebontása, esetleg a kórokozók biokontrolljának a javítása...stb. is az egyes talaj-növény ‘rend’szerektől függően. A mikrobák általánosan helytállnak és tűrőképességüket a genetikai állományuk is rugalmasabban szolgálja, ráadásul könnyen igazodnak, 'feltalálják' magukat (ubikviter képességűek). A készítmények ezt figyelembe véve használhatók, de összetételükben a talaj-növény-környezeti körülményekhez specifikusan is igazíthatók, például az egyszikű vagy a kétszikű növényekhez, a sós, szikes, esetleg a savanyúbb talajkörülményekhez is."
Válasz mtz1221 #3283. hozzászólásáraPersze, hogy vetni. Habár ott nem tudom milyen támogatás van, kell e termelni is. Uniós támogatás öko akg criss biss igénylése és nyugodt alvás ha terem is akkor bónusz. Ezért nem is értem akik szidják az eu-t..
Válasz mtz1221 #3283. hozzászólásáraFogott magot szemrebbenès nèlkül. Nem jó,tavasszal folytatod. inkább ves feleslegesen,mint,hogy nem, aztán ez megázik a tèlen, aztán tavasztól nyárig meg nem. Na abba mit raksz? Igaz,volt mikor a tavaszi búza kicsirázott a párátol, aztán egy hèt múlva eltűnt a párával együtt. Aztán kukorica,amit első èjjel kiszedték a disznók.
Felhőszakadás: 30 mm csapadék 30 perc alatt.
Felhőszakadás-szerű csapadék: 1 mm/perc intenzitású esőzés, de a 30 perces mennyiség nem éri el a 30 mm-t.
Nálunk ilyen csak májusban van...
Mondjuk úgy nem nehéz, hogy 1 hónapban se esik annyi nem fél óra alatt
3358 hozzászólás
Válasz termelo #3357. hozzászólásáraÉn hengereztem meg sorközművelőztem is. Őt még nem tudom, de szerintem sorközművelőzni mintha szokott volna. Lesz időm elmegyek sz övében is fordulni 1et kombinátorral hátha Okosabb leszek utánna. Vagy ő még az utolsó eső előtt sorművelt, én meg az után.
Válasz mtz1221 #3356. hozzászólásáraTavasszal hengerezett vagy te sorközművelőztél?
Csak belevetek én így, annyi hogy kap 1öt centis kombinátort. De viszont jártam úgy szomszéd mondta bálaztaü fel az ő napráját is nekem, érthetettlen módon sz övébe nem ment bele a kaparó foga, sz enyémbe meg 5 centit. Melyik a jó, vagy mitől lehet ez földszomdzédnál ? Az Övé gyomos volt, enyém nem, többi dolgot még nem beszéltem meg vele.
Válasz Egér88 #3350. hozzászólásáraEgyszer mi is beleszaladtunk, nagyon zsizsikes lett vetésig. Simán becsáváztuk és elvetettük. Tökéletesen kikelt.
Válasz termelo #3317. hozzászólására
Mivel a vetőmag volt a téma, gondoltam, hogy ha kezelitek valamivel, akkor jobb lehet tőle.
(annyit biztos hat, mint a sárga mustár por).
Melyik topikba kellett volna tennem?
Válasz Praetor #3352. hozzászólásáraNekunk a 7q bb zsákban 3 cinvedérrel volt zsizsik legalább. Szerintem 5q volt már csak a gabona. Kiszórtam, behúztam.
Életem első gabonája pont így indult, akkor rendkívül jó termés lett a vége. Kiderül most milyen lesz
Válasz Egér88 #3350. hozzászólásáraJa, ha vetőmagban van, akkor elvetni velük együtt, kicsivel magasabb normával.
Válasz Egér88 #3350. hozzászólásáraGázmestert hívni.
Ha csak kevés terményt érint, akkor én megkínálnám őket deltametrinnel (K-Obiol).
a zsizsikkel mit lehet kezdeni?
Válasz Sanyee #3348. hozzászólásáraaz biztos,ha olyan szinűbb,amit mondasz,annál jobb a minősége.
Sziasztok.
Kérdék, hogy a Nádor búza sötétebb barnább színű az átlaghoz képest?
Válasz trikolor5 #3346. hozzászólásáraKöszi!
Válasz Praetor #3345. hozzászólásáraTavaly csáváztam vele először. Nem lett üszkös, de a csávázatlan sem. Idén sem lesz gond a csírakori gombákkal, ahhoz ősszel nedvesség kéne enyhe idővel.
Válasz trikolor5 #3344. hozzászólásáraMert kíváncsi a természetem.
Mennyi tapasztalatod van vele? Neked bevált?
Válasz Praetor #3343. hozzászólásáraSárga. Miért?
Válasz trikolor5 #3255. hozzászólásáraMilyen mustármagpor az, amit használsz? Fehér, sárga, barna?
Válasz Egér88 #3341. hozzászólásáraDunaföldvár
Válasz Gumóka #3340. hozzászólásáramerre?
Válasz mtz1221 #3339. hozzászólásáraNálunk se jobb
Válasz t.romsics #3330. hozzászólásáraNa backi, ott is ilyen szar a helyzet nedvesség téren ???
Válasz t.romsics #3337. hozzászólásáraNem az 5 liter a gond……….az csak fillérbacás
Válasz ..,-:) #3336. hozzászólásáraAzt az öt liter per hektár gázolajat nem sajnálom a 26 hektárra, ami ilyen. Azonban a repcéim nemsokára átalakulnak búzává… na azt már tényleg eszem ágában sincs újragyúrni. Azok Rapid.
Válasz t.romsics #3330. hozzászólásáraEl kellett volna akkor kenni bérbe……..
Válasz trikolor5 #3313. hozzászólásáraKéne, mert itt éhen döglünk termelés nélkül.
Válasz rtamas1976 #3332. hozzászólásáraPont ez az egy földem az, ami bérművelésbe van, mert az a szomszédom, aki régen az összeset csinálta, csak az övé kisebb mint az enyém, aztán egybe van művelve a nagygép miatt.
Meg így mikor vettem a traktort, megmaradt a barátság is, mert ha eddig is megszorultam valami munkában, hívtam, aztán ment, csinálta.
Szóval Ő fog szetségelni miatta inkább, de egyébként is bosszantó, hogy szétcseszik a földet.
De nálunk divat ez, hogy a gödröket az út meletti földön kerülik, mert biztos elakadna a traktor benne
Válasz Gumóka #3329. hozzászólásáraNálunk is volt ilyen. A tulaj szólt a Niva söfőrjének,hogy ne járjon a földjén, az persze tagadta. Aztán még neki esett rosszul amikor a boronafog még a felnit is átszúrta...
Válasz Gumóka #3329. hozzászólásáraSzántani kell olyan barázdát, hogy még a harangszó sem tudjon átmenni ott ahol kitérnek a földetekre.
Amúgy a vadászok szoktak ilyet kikezdeni felénk. Aztán csodálkoznak az idegességemen mikor elkapom, hogy kerszet-kast járkàlnak a földemen.
Válasz Gumóka #3329. hozzászólásáraEz még nem vészes. Van egy földem, amibe már 10-20 méterre jártak bele és mikor már térdig érő nyomokat tapostak bele, az úttól 20 méterre építési törmelékkel elkezdték feltölteni. A pláne az egészbe, hogy ez tél végén volt, és már szép árpa volt benne....
Válasz mtz1221 #3283. hozzászólására
Ma én is elkezdtem a kalászosok elé talajt csinálni. Ez repce tarló, ami augusztus végén kapott egy tarlóhántást, abból a célból, hogy milyen jó zöldtrágya lesz az árvakelésből. Nem adta ki az időjárás…
Most meg be kell dolgozni a tegnap elszórt himihumi műtrágyámat (tárcsás vetőgép híján), egyébként vetni lehetne bele.
Válasz ..,-:) #3327. hozzászólásáraPárhuzamosan a fasor mellett megy az út.
Csak lejjebb, mélyútnak hívjuk, egy bevágásban megy, de vannak kitérők.
Az én és a szomszéd földjén jár mindenki aratás óta...
Válasz Praetor #3326. hozzászólásárapersze ,nem is bosszant csak szomorú
Válasz Egér88 #3325. hozzászólásáraMajd amikor a gazdálkodó vadász megy keresztbe, mi több, közvetlen a művelőút mellett végig……na az a szomorú !!!!!
Válasz Egér88 #3325. hozzászólásáraTud bosszantó lenni, de ennek nincs gazdasági jelentősége.
Válasz ..,-:) #3323. hozzászólásáraszomorú, hogy ilyenek vannak
Válasz ..,-:) #3323. hozzászólásáraMég a kombájnból is ki fog esni a kolléga.
Válasz Praetor #3322. hozzászólásáraCsőd……oda az év……
Válasz Egér88 #3321. hozzászólásáraVan benne.
lesz benne nyom?????????
Válasz termelo #3317. hozzászólásáraRáadásul a fő fő önkéntes topikrendőrtől. :)
Válasz mocsencsi1 #3316. hozzászólásáraPersze, korábban itt volt is ilyen a hírek között, hogy a vetőmag méret nagysága lesz jelentős hatással a következő évi termésre.
kell.
Nyilván ha apró a visszafogott mag akkor kevesebb lesz a várható termés.
Gondolom ez is lehet oka annak, hogy nem mindenkinek jön be.
Meg persze az önigazolás, hogy szar a fogott mag pedig nem csak azzal dolgozni
Válasz kisparasztkaim #3315. hozzászólásáraÉn nem nagyon értem, hogy jön ide egy bacireklám cikk...
Az ősi tszcsés tapasztalat szerint a harmad fok csávázva is simán mehet, nem a "fok" lesz a manapság sokat emlegetett"korlátozó tényező".
Válasz .Richard. #3312. hozzászólására
Ez az írás is azt mondja, hogy jó is lehet a fogott mag.
"A növények magvai az adott növény tulajdonságai szerint alap'vető'en meghatározzák a leendő termés mennyiségét, minőségét. A magvak genetikai adottságait a növénynemesítés során a környezeti stressz-tényezőkhöz (szárazság, extrém hőmérsékletek, szikes talajok...stb.) bizonyos mértékig igazítani lehet. Az így előállított növények nem csak genetikai képességüket viszik 'mag'ukkal, de jó esetben a csírázást és a kis növényke életképességét, túlélését és a környezethez való igazodását is segítő mikroorganizmusokat, a szemünkkel láthatatlan paránylényeket is. A magvak mikrobiológiai összetétele ugyanakkor még egy adott fajtánál, hibridnél sem egyforma. Pozitivan befolyásolja a kezdeti mag-mikrobiom összetételt a környezetbarát, organikus termesztés, de szelektív hatásúak lehetnek az intenzív gazdálkodás során felhasznált kémiai növényvédőszerek (peszticidek), azok típusaitól, mennyiségétől is függően. A talajok mikroba-csoportjai között az érzékenységben vannak nemzetség (genusz)-szintű és fajok, vagy egyes izolátumok közötti különbségek is; ezt használja ki a gyakorlat.
Napjainkra a talaj élő és önálló táplálékhálójára kevésbé, vagy nem figyelő gazdálkodás eredményezheti, hogy a növények magvai sem tartalmazzák a létfontosságú, őket segítő „kispajtásokat“. A talajéletet alig támogató növény-nevelési közegekben a mikrobák is 'életuntak', életre alig képesek lesznek. A kutatások során kiderült, hogy 100 talajbaktériumból, alig van 5 olyan amelyet ki lehet tenyészteni a talajokból, hogy számukat megtudhassuk. Mégis ezek a 'hadrafoghatók', hajlandók és tudnak is a talajok életében részt-venni; felszaporításuk is lehetséges, például a mikrobiális oltó-készítmények előállításánál.
A környezetvédelmi, helyreállító „remediációs“ gyakorlat is bizonyítja, hogy a genetikailag jobbá tett stressz-toleráns növényfajták, hibridek a tág tűrő- és alkalmazkodó-képességű mikrobás kezelésekkel kettős védekező-erőt kaphatnak (Biró, 2008). A növényekkel együttműködő, tudományosan előzetesen kiválasztott baktériumok és gombák képesek semlegesíteni a toxikus nehézfémeket, valamint az apró, de veszélyes szerves szennyeződéseket — miközben elősegítik a növények egészséges fejlődését is. (Vivas, Biró és mások 2003, 2006a,b,c..stb. cikkei szerint). A mikrobiális oltóanyag készítmények hasonló jótékony, előzetesen szelektált mikro-szervezeteket tartalmaz különböző összetételben.
Alkalmazásukat számos szempont segítheti. Figyelembe kell venni, hogy mi a felhasználás célja, ami lehet a talaj általános mikrobiális jobbítása, a nagy tömegű szerves anyagok, szármaradványok lebontása, esetleg a kórokozók biokontrolljának a javítása...stb. is az egyes talaj-növény ‘rend’szerektől függően. A mikrobák általánosan helytállnak és tűrőképességüket a genetikai állományuk is rugalmasabban szolgálja, ráadásul könnyen igazodnak, 'feltalálják' magukat (ubikviter képességűek). A készítmények ezt figyelembe véve használhatók, de összetételükben a talaj-növény-környezeti körülményekhez specifikusan is igazíthatók, például az egyszikű vagy a kétszikű növényekhez, a sós, szikes, esetleg a savanyúbb talajkörülményekhez is."
Válasz termelo #3296. hozzászólásáraMég az összes vetőmag a zsákban. Jelenleg talán November elején vetek.
Válasz mtz1221 #3283. hozzászólásáraPersze, hogy vetni. Habár ott nem tudom milyen támogatás van, kell e termelni is. Uniós támogatás öko akg criss biss igénylése és nyugodt alvás ha terem is akkor bónusz. Ezért nem is értem akik szidják az eu-t..
Válasz mtz1221 #3283. hozzászólásáraFogott magot szemrebbenès nèlkül. Nem jó,tavasszal folytatod. inkább ves feleslegesen,mint,hogy nem, aztán ez megázik a tèlen, aztán tavasztól nyárig meg nem. Na abba mit raksz? Igaz,volt mikor a tavaszi búza kicsirázott a párátol, aztán egy hèt múlva eltűnt a párával együtt. Aztán kukorica,amit első èjjel kiszedték a disznók.
Válasz apuci #3306. hozzászólásáraJa bocs tudod még hétköznap van:
Válasz mtz1221 #3305. hozzászólásáraEnnek megfelel?
Felhőszakadás: 30 mm csapadék 30 perc alatt.
Felhőszakadás-szerű csapadék: 1 mm/perc intenzitású esőzés, de a 30 perces mennyiség nem éri el a 30 mm-t.
Nálunk ilyen csak májusban van...
Mondjuk úgy nem nehéz, hogy 1 hónapban se esik annyi nem fél óra alatt