Ezt állítja Fórián Zoltán, az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának vezetője, aki legutóbb a beruházások szempontjából értékelte az előttünk álló évet. Ezt megelőzően elkészítette a 2017-es esztendőről mérlegét is. A vezető agrárszakértő most azt vette számba, milyen egyéb folyamatok, tendenciák, eredmények várhatók 2018-ban.
Lassulni fog az agrártermékek áremelkedése
A tavalyi bázisból kiindulva az látható, hogy az elmúlt hónapokban emelkedni kezdtek a mezőgazdasági árak. 2017 első felében még arról beszéltünk, hogy az állati termékek váltak a mezőgazdasági árindex meghatározó tényezőivé. Októbertől viszont megfordult a trend, és megint a növénytermesztés termékei emelték az árindexet. 2018-ban ez valószínűleg folytatódik majd. Az állati termékek tavalyi áremelkedése meg fog torpanni. Mind a sertés, mind a tej vonatkozásában arra számítunk, hogy az év első hónapjaiban kisebb korrekció történik, és csökkenni fog az áruk.
Ez várhatóan nem kompenzálódik a „növényi oldalon”, tehát a mezőgazdasági termékek áremelkedése lassulni fog 2018-ban. Olyannyira, hogy az év közepére meg is áll. Az Erste Agrár Kompetencia Központ arra számít, hogy az év második felében megint csökkenésbe fordulhat az árindex. Noha a búza ára egy kis emelkedést mutatott 2017 második felében – amely a globális összefüggésekkel magyarázható –, nem gondoljuk, hogy ez tartós marad. A kukoricában más a helyzet, hiszen a hazai feldolgozói kapacitások képesek elszakítani a világpiaci folyamatokból az árakat.
A napraforgó sikertörténete folytatódni fog.
Tavaly a vetésterülete már meghaladta a 700 ezer hektárt. Amikor 25 évvel ezelőtt a pályámat kezdtem, még azt tartották, hogy a magyarországi termelési adottságok 400 ezer hektáron teszik lehetővé a napraforgó-termesztést. A piac pedig igényelte, húzta a növekedést, a technológiák pedig megoldották. Arra számítok, hogy továbbra is így lesz. A repcében is előrelépés prognosztizálható.
Fórián Zoltán a napraforgó- és repcetermesztésben is előrelépést prognosztizál – fotó: Agroinform.hu
A kertészeti ágazatban, az üvegházkultúrákban nagyon komoly beruházások zajlanak, egyre stabilabb alapját képezve a termelésnek. A gyümölcsösök esetében lassúb haladásról lehet beszámolni. Vannak ugyan technológiai fejlesztések, telepítések, de az időjárásnak való kiszolgáltatottságot csak nagyon-nagyon lassan lehet csökkenteni. Minden évben úgy kell beszélnünk a kertészetről, hogy milyen volt az idő, sújtotta-e aszály, jég, fagy, és ezek mekkora kárt okoztak. Emiatt nagyon nehéz az előrejelzés is.
A kibocsátásban nem lehet minden évben csúcsot dönteni
A kibocsátás szintje 2017-ben kissé megtorpant. Azt gondolom, nem kell minden évben csúcsokat dönteni. Egy ilyen szinten időjárás- és világpiacfüggő szektor nem tud minden évben minden feltételnek megfelelni. Ugyanakkor az a hétéves növekedési trend, amit a kibocsátás fel tudott mutatni, 2018-ban is folytatódni fog.
Tehát 2017-et csak meg torpanásnak tartom. Ha csak a kétmillió tonnával kisebb kukoricatermésre, a baromfivész és az év eleji fagyok okozta kiesésre gondolunk, már az is nagy siker, hogy megközelítettük a 2016-os szintet, és folyó áron csak 2,1 százalékkal maradtunk el a kibocsátásban. Ebben egy 6 százalékos volumen- és egy 4 százalékos áremelkedés játszott közre.
Arra számítunk, hogy idén a volumen erősödik, az áremelkedés pedig kisebb lesz, mint 2017-ben, de valamelyest a 2017-es kibocsátási szint felett kalkulálunk. Az Agrár Kompetencia Központ optimistán áll a dologhoz, ráadásul az agrárkülkereskedelem javulása, a megvalósult beruházások mindenképpen hozzá fognak járulni a kibocsátáshoz. Tehát vannak olyan pozitív folyamatok a mezőgazdaságban, amelyek arra predesztinálnak, hogy középtávon is a mezőgazdasági kibocsátás tartós emelkedésére számítunk.
Érdemi fejlődés lesz az élelmiszeriparban
A magyar mezőgazdaságban még nagyon sok hatékonyságnövelési lehetőség van. Az egyik ilyen az élelmiszeripar fejlesztése, hiszen jelenleg – most már évtizedes távlatokban is – nagyban visszafogja az agrárium fejlődését. Egyszerűen azért, mert nincs megfelelő versenyképességű feldolgozóipar. Pedig
ahol versenyképes az élelmiszeripar, ott szárnyal a mezőgazdaság.
Ha biztos a felvevőpiac, bátrabban ruháznak be a termelők, erre a német mezőgazdaság a legjobb példa. De saját esetünkből is tudhatjuk, hiszen a rendszerváltozás előtt, amikor a mezőgazdaság legjelentősebb integrátora az élelmiszeripar volt, láttuk, milyen világcsúcs-teljesítményt tudott nyújtani.
Most megindulnak a beruházások az uniós Vidékfejlesztési Program és a GINOP által, és egyedi kormánydöntések alapján is várható fejlődés az élelmiszeriparban.
"Nagyon sokan érzékelik már, hogy a tömegcikkekkel nem boldogulnak, és próbálnak specializálódni, vagy valamilyen réspiaci stratégiát kialakítani." – fotó: Agroinform.hu
A növénytermesztésben a legfontosabb az öntözésfejlesztés
Hatékonyságnövelő lehetőségek vannak például az öntözésfejlesztésben és a termálenergiák hasznosításában, a precíziós gazdálkodásban, valamint a humán erőforrás gazdálkodásban is. Vegyük sorra!
Azt remélem, hogy 2018-ban képesek leszünk „átugrani a saját árnyékunkat”, és meg tudjuk oldani az öntözésfejlesztést akadályozó korlátok leépítését, hiszen eddig még a rendelkezésre álló forrásokat sem tudtuk elkölteni. Jelenleg be van fagyva a piac, ilyen feltételekkel nemigen mernek belevágni az öntözési rendszerek kiépítésébe.
Ami a precíziós gazdálkodást illeti, tisztában kell lenni azzal, hogy nem azonnal megtérülő befektetés. Rengeteg szintje, fokozata van, de nagyon jó dolog, és megállíthatatlanul terjed. Ám akkor lesz siker, ha professzionális megvalósításával együtt a termelési szerkezetünket is hozzáigazítjuk a piachoz. Akkor csodafegyver lesz. E nélkül azonban sok ember számára zsákutcát jelent majd, hiszen csak ideig-óráig fedi el a piaci nehézségeit. Ha az ember tanul, beruház, fejleszt, akkor egyik oldalon fejlődik ugyan, de közben pedig ugyanazt termeli, amellyel az értékesítési gondjai megmaradnak.
A jövőt illető kockázataink egyik alapja az, hogy kibocsátásunk mezőgazdasági tömegcikkekre épül.
Középtávon – például üzemméreteink, a fajtaazonos tételek mérete miatt – nem számíthatunk tartrós sikerekre a nemzetközi piacon. Ha ezt a helyzetet pusztán a precíziós gazdálkodással gondolom áthidalni, akkor rossz útra megyek. Lehet ugyan a hatékonyságot néhány százalékkal növelni, az önköltséget csökkenteni, de a piac arról szól, hogy azonos fajták mozognak egyre nagyobb tételekben és egyre olcsóbban. Ezt pedig önmagában a precíziós gazdálkodás nem oldja meg.
Meg kell találni a réspiaci lehetőségeket!
Jó lenne, ha mindenki úgy tervezné meg a gazdasági évét, mit hogyan tud majd eladni. Ehhez ismernie kell a piacot, melyek az alapvető tendenciák, milyen irányba változik, és hogyan jut el oda. Ebben nagy segítséget nyújthatnak a középtávú előrejelzések. Az Erste Agrár Kompetencia Központban megvan az ehhez szükséges tudás és tapasztalat. Nagyon jó partnerség alakult ki az ügyfelekkel.
Elemezzük, melyek az alapvető tendenciák, amelyek középtávon hatnak a piacon. Ha ezt ismerjük, akkor tudjuk, jó irányba megyünk-e, hogyan kell változtatnunk, és kialakíthatunk egy olyan jövőképet, amely fenntartható fejlődést eredményez. Különben arra megyünk – a mögöttünk hagyott évtizedek jól mutatják –, amerre a támogatások motiválnak bennünket.
Nagyon sokan érzékelik már, hogy a tömegcikkekkel nem boldogulnak, és próbálnak specializálódni, vagy valamilyen réspiaci stratégiát kialakítani. Ehhez meg kell nézni, hogy a hozzánk hasonló adottságokkal rendelkezők körében milyen sikertörténetek vannak. Nem okvetlenül arra kell gondolni, hogy feltaláljak valami olyat, amiben úttörő leszek. Elég megtalálni a kisebb feltűnéssel működő sikertörténeteket. Ilyenek vannak a magyar piacon is. Néhány olyan növény, amely már sikerrel tudta ellensúlyozni a tömegcikkeket.
Például a fehérjenövények: a száraz hüvelyesekben, a babban, a borsóban, a csicseriborsóban, a lencsében nagyon jó piaci lehetőségek vannak. Jelenleg Közép-Afrikából, a Távol-Keletről, Dél-Amerikából importáljuk ezeket, pedig nagyon jó adottságaink vannak a termesztésükre, ebben valamikor nagyon jók voltunk. De ez csak egy kiragadott példa.
Mindenütt vannak kitörési pontok, réspiaci lehetőségek. Bármilyen növény vagy állat esetében.
Már a kormányzat is nagyon komoly kommunikációt folytat arról, hogy a réspiacokon milyen nagy lehetőségei vannak, nemcsak mezőgazdaság számára, hanem az egész magyar gazdaságnak is. Ebben is előrelépést remélek 2018-ban.
Már agronómusból is hiány van, nem csak gépkezelőkből
Az idei kritikus pontok között továbbra is ott van a munkaerőhiány, a bérnövelési igény támasztotta bizonytalanság, a bérfeszültségek, a szakképzés gondjai és így tovább. Nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is hiány van már agrár szakemberekből, a legfelső szinteken is. Pedig a technológiai fejlesztés, az informatikával átszőtt mezőgazdasági termelés kimagasló felkészültségű mezőgazdasági szakembereket igényel.
Csupán reménykedni lehet abban, hogy erőteljesebb információáramlás indul meg a fiatal korosztályok irányába arról, hogy a bérek, a jövedelmek komoly emelkedésben vannak, és a mezőgazdaságból is jól meg lehet élni. A vidéki életforma nagyon komolyan motiválhatja őket arra, hogy érdeklődjenek az agrárium iránt, és a mezőgazdasági szakképzés irányába mozduljanak.
2018-ban ezek a feszültségek tovább fognak nőni. Nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az egész nemzetgazdaságban.
