A hőhullámoknak a termesztett növények fejlődésére gyakorolt veszélyét tekintve, általában mindenki a nappali felmelegedésre gondol – olvashatjuk a cimmyt.org, angol nyelvű hírportálon.
A kalászos gabonák és a kukorica nemesítésében a Nobel-díjas Norman Borlaug irányításával elévülhetetlen érdemeket szerző mexikói CIMMYT Intézet kutatói azonban a közelmúltban megállapították, hogy az éjszakai magas hőmérséklet a nappalinál sokkal jobban visszaveti a kalászos gabonák fejlődését.
A kutatók a Nottinghami Egyetem és a mexikói Sonora Technológiai Intézet munkatársainak bevonásával azt is megfigyelték, hogy a trópusi és szubtrópusi körzetekben hosszabb távon csökken a különbség a nappali hőmérséklet között, mivel az éjszakai hőmérséklet a nappalinál globálisan gyorsabban emelkedik.
Az éjszakai felmelegedés különleges veszélye abban áll, hogy a szántóföldeken csökkenti a növények sztómáinak vezetőképességét, megakadályozva a növényeknek a nappali hősokk utáni felüdülését, és ezáltal a hektáronkénti termést, konkrétan a búzatermés 3-8%-kal csökken az éjszakai hőmérséklet minden 1°C-os emelkedésével. A CIMMYT szerint ezt a hatást minden kutatónak feltétlenül figyelembe kell vennie a hőtűrés fokozására irányuló nemesítés során.
Kiderült, hogy az éjszakai meleg lassítja a gabonák fejlődését - fotó: pexels.com
A kísérletbe állítandó fajtákat mindeddig a nappali hőtűrés korábbi értékelései alapján választották ki, a jövőben viszont az éjszakai hőtűrés fokozására kell helyezni a fő hangsúlyt. Fentiek alapján, Lorna McAusland, nottinghami szakértő szerint, „aranybánya rejlik a gabonanövények éjszakai hőtűrésének genetikai javítására irányuló kutatásokban", mivel azok sikere alapvetően javíthatja a latin-amerikai és afrikai fejlődő országok több százmilliós lakosságának élelmiszer ellátását.
