Február óta folyamatosan csökken a legfontosabb élelmiszercikkek ára a COVID-19 járvány gazdasági és szállítmányozási hatásai generálta jelentős kereslet-visszaesés hatására. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) globális élelmiszerár-indexe, ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszercikkeinek havi árváltozását követi, 3,4%-kal volt alacsonyabb áprilisban, mint az azt megelőző hónapban, és mintegy 10%-kal januárhoz képest.

A cukor ára 13 éve nem látott mélységbe zuhant (-14,6% március óta). A nyersolaj árának bezuhanása lenyomta a cukornád iránti keresletet a bioetanol piacon, ami túlkínálatot generált az étkezési cukor exportpiacán. Mindeközben a számos országban bevezetett kijárási korlátozások a keresleti oldalt gyengítették.

A húsfélék árainak alakulásában a logisztikai problémák és a kereslet visszaesése is közrejátszott – fotó: FAO/Giulio Napolitano

A növényi olajok árindexe 5,2%-kal csökkent, főleg a pálma-, szója- és repceolaj alacsonyabb jegyzése miatt. A bioüzemanyagok iránti kereslet mérséklődése itt is éreztette hatását, csak úgy, mint a vártnál nagyobb pálmaolaj-kibocsátás Malajziában és szójatermés az Amerikai Egyesült Államokban.

A 3,6%-ot csökkenő FAO tejtermék-árindex a vaj és tejpor árának kétszámjegyű visszaesésének következménye, amit azok az északi féltekén jellemző exportpiaci túltelítettség, készletbőség, gyenge kereslet és eltűnő éttermi eladások okoztak.

A húsfélék ára 2,7%-ot mérséklődött. A kínai import magára találása kevés volt a globális keresletcsökkenés kiellensúlyozására. A nagy hústermelő országok logisztikai nehézségekkel küzdöttek, amin csak tovább rontott a vendéglátóipari kereslet visszaesése.

„A járvány a hús keresleti és kínálati piacát egyaránt sújtja, mivel az éttermek bezárása, a háztartások jövedelem-csökkenése és a feldolgozó szektor munkaerőhiánya kihatnak a jelentős hústermelő országok ’just-in-time’ termelési rendszerére”

– mondta a FAO vezető közgazdásza, Upali Galketi Aratchilage.

A szemestermények 10%-kal lettek olcsóbbak a kereslet visszaesése miatt – fotó: Adobestock

Valamelyest olcsóbbak lettek a gabonafélék is, ám a búza és rizs nemzetközi piaci ára jelentősen megugrott, a kukoricáé ellenben nagyot zuhant. A rizs 7,2%-os árnövekedése főleg Vietnám időszakos exportkorlátozásainak tudható be, amiket azóta fel is oldottak, míg a búza 2,5%-os drágulása az oroszországi exportkvóták gyors feltöltésének. A szemestermények ezzel szemben 10%-kal lettek olcsóbbak a keresleti piac (állati takarmány és bioüzemanyag) zsugorodása okán.

Stabil búzatermelés, növekvő készletek 2021-ig

Az e havi FAO Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésben először jelent meg a 2021-es szezonra vonatkozó becslés. A búza termelése (762,6 millió tonna) nagyjából marad az idei szinten ahogy az Európai Unió, Észak-Afrika, Ukrajna és az Egyesült Államok kisebb kibocsátását kipótolja Ausztrália, Kazahsztán, Oroszország és India bőséges termése.

A búzafelhasználás 2020-2021-ben stabil marad, várhatóan eltolódik az étkezési felhasználás javára szemben a takarmányozási és ipari célú felhasználással. A termelési szezon végére a búzakészletek 274,5 millió tonnára nőhetnek a kínai tartalékok jelentős növekménye hatására – míg a világ többi része akár 5%-os készletcsökkenést is regisztrálhat.

Erősnek látszik a szezon a kukorica esetében is, különösen Argentínában, Brazíliában, Dél-Afrikában, ahol az aratás hamarosan elkezdődik.

Idén rekordmennyiségű kukoricatermésre számít a szervezet – fotó: Shutterstock

Csökkenő gabonafelhasználás és nagyobb tartalékok idénre

A FAO változatlanul hagyta a globális gabonatermelésére vonatkozó előrejelzését (2 720 millió tonna), de ezzel együtt 24,7 millió tonnával csökkentette a felhasználás várható mennyiségét a koronavírus hatása miatt a gazdasági növekedésre, az energiapiacokra és az állati takarmány-keresletre. Visszaszorul a kukoricafelhasználás mértéke Kínában és az USA-ban.

Szintén visszavettek a rizs-felhasználás korábbi becsléséből főként a mérsékelt nigériai fogyasztás miatt. Ennek ellenére a rizsfogyasztás új rekordod dönthet idén az ázsiai kontinens növekvő étvágyának köszönhetően. A búzafogyasztás mintegy 1,2%-kal bővülhet az előző szezonhoz képest.

Az alacsonyabb fogyasztás növekvő készleteket hoz a 2020-as szezon végére, leginkább kukoricában fogunk bővelkedni, amiből rekord mennyiségű 428 millió tonna fog rendelkezésre állni.

A gabonakereskedelem 2,8%-os bővülésével eléri a 422 millió tonnát, köszönhetően a cirok és a búza népszerűségének. A Fekete-tenger térségében bevezetett búzaexport-korlátozások javát már feloldották vagy nem befolyásolják a nemzetközi kereskedelmet.