Ráadásul egy olyan kézműves szakember, aki irodai karrieréből kilépve, pusztán szenvedélyből épített fel egy országosan és nemzetközileg is elismert sajtműhelyt. Kun Anita, a baracskai Csíz Sajtműhely alapítója és a Sajtkészítők Egyesületének elnökségi tagja arról mesélt, hogyan lett egy „hétvégi hobbi” a magyar kézműves sajtkultúra egyik legfontosabb bástyája.

„A férjem méhész volt, én egy irodában ültem – aztán egyszer csak elég lett”

– Nagyon kiégtem a munkahelyemen – mondja Kun Anita. – A számítógép előtti üldögélés egy idő után már terhes volt. Szerettem volna vidékre költözni, de sokáig nem volt meg erre a lehetőség.

A fordulópont akkor jött el, amikor Biatorbágyra költöztek. Ott, egy kis konyhában kezdődött minden.


– A cél egyszerű volt: a családnak szerettem volna normális ételt adni. Nem volt benne semmi vállalkozói szándék, csak egy jó hobbi – más nő hímez, én sajtot készítettem. Aztán egy kedves főnöki megjegyzés egy reggelen végképp rádöbbentett, hogy ideje váltani. 2013. február 1-jén otthagytam az irodát, és megnyitottam az első, alig 30 négyzetméteres műhelyemet.

Férje később csatlakozott hozzá, azóta közösen vezetik a manufaktúrát, amely mára 200 négyzetméteres modern üzemmé nőtte ki magát.

– Néha mi is csak pillogunk, hogy mi mindent építettünk 12 év alatt. Tényleg szép kis műhelyt raktunk össze... – jegyezte meg.

A Csíz Sajtműhely termékei között ma már minden megtalálható: friss krémsajtok, gomolyák, camembert, parenyica és a díjnyertes Baracskai félkemény sajt, amellyel 2021-ben a spanyolországi World Cheese Awardson a világ legjobb kézműves sajtja címet nyerték el.

– Akkor negyedikek lettünk összetettben – az egész világ mezőnyében. Egy magyar kézműves sajt! Ez volt a legmagasabb elismerésünk eddig – idézte fel.

Kun Anita

Kun Anita férjével, Réthy Györggyel – Fotó: Csíz Sajtműhely

Minden nem megy egyszerre

A manufaktúra havonta 20–25 ezer liter tejet dolgoz fel, ebből 1,5–2 tonna sajtot állítanak elő. A tejet két kisgazdaságból vásárolják, naponta ellenőrzött, friss, magas minőségű alapanyagból dolgoznak.

– Mi 2016-ban eladtuk a teheneinket. Rájöttünk, hogy a sajtkészítés és az állattartás együtt embert próbáló. Azóta csak a sajtra koncentrálunk, és ez hozta meg az igazi eredményeket – árulta el a "titkot".

Kun Anita nem tanulta iskolában a szakmát.

– Tizenöt éve, amikor elkezdtem, alig volt sajtkészítő Magyarországon. Ha találtam is valakit, 300 kilométert kellett utaznom, hogy találkozzunk. Sok mindent magamtól tanultam meg: videókból, angol nyelvű anyagokból, utazások során, külföldi mesterektől.

Ma már ő tanít másokat.

– Rengeteget utazunk, figyelünk, kóstolunk, hasonlítgatunk. Ez a szakma csak így működik.

Nem lehet elszigetelődni, mert akkor az ember csak a saját világában él, és nem fejlődik.

A siker mögött ugyanakkor hihetetlen szorgalom és precizitás áll.

– Én a legjobb formát veszem meg, nem a legolcsóbbat. Lehet, hogy egy darab 300 euró, de így lesz a sajt tökéletes. Az összes pénzünk és energiánk ebben van – és nem bántuk meg egy pillanatra sem – jelentette ki.

A Sajtkészítők Egyesületének elnökségi tagjaként Kun Anita hosszú évek óta dolgozik azon, hogy a magyar kézműves sajtok méltó helyre kerüljenek a világban.

– 2018 óta járunk nemzetközi versenyekre, és egyetlen év kivételével mindig hoztunk haza érmet. Idén összesen 19-et! Ez óriási teljesítmény, főleg ha figyelembe vesszük, milyen kicsi ország vagyunk és milyen kevés sajtkészítővel.


A magyarok partiban vannak Európa legjobb sajtkészítőivel

A magyar sikerek szerinte nem véletlenek.

– Ha az arányokat néznénk – hány sajtkészítőre jut hány érem –, a magyarok biztosan az élen végeznének. Olyan országokkal versenyzünk, mint Franciaország, Svájc, Hollandia, ahol több száz éves családi dinasztiák készítenek sajtot. Nálunk ez egy felélesztett szakma, elsőgenerációs készítőkkel. Épp ezért ez a 19 érem aranyat ér – hangsúlyozta Kun Anita.

Kun Anita szerint nemcsak a szakma, de a piac is fejlődik.

– A vásárlók egyre igényesebbek. De ebben nekünk, sajtkészítőknek is nagy szerepünk van. Nem elég eladni: el kell mesélni, mi van a sajt mögött. Hogyan készül, mivel érdemes fogyasztani, hogyan tárolni. A tudás átadása része a terméknek és a munkánknak is.

A Csíz Sajtműhely ezért nemcsak boltban, hanem vásárokon, kóstolókon is jelen van, és öt éve sikeresen működik a webáruházuk is.

Kun Anita

Anita zsűritársával, Ed-del a World Cheese Awards-on – Fotó: Csíz Sajtműhely


– A közvetlen kapcsolat a fogyasztóval nagyon fontos. Mi beszélünk, mesélünk neki a sajtról, tanítjuk, hogyan kell élvezni az ízeit. Ez a fejlődés kulcsa – mutatott rá az edukáció fontosságára.

A legnagyobb elismerés azonban nem egy újabb érem, hanem maga a meghívás: Kun Anita lett az első magyar zsűritag a World Cheese Awards történetében.

– Óriási megtiszteltetés volt. A nemzetközi szakma felismerte, hogy Magyarországon is vannak kiváló sajtkészítők. A versenyen rendkívül nyitott, befogadó közösséggel találkoztam. Kértek névjegyet, fotózkodtak velem – kíváncsiak voltak ránk. Jó érzés volt magyarnak lenni ott.

A magyar sajt újra fogalom lett

A bírálatnál pedig mindenkit a másik tisztelete vezérelt.

– A szervezők külön hangsúlyozták: becsületesen kóstoljunk, mert a sajtkészítők szíve-lelke benne van a termékben. Ennél szebb mondatot sajtkészítő nem hallhat. Tényleg megható volt – mesélte.

Kun Anita

A megmérettetésen nagy mezőnyben értek el szép eredményeket a magyar sajtkészítők – Fotó: Csíz Sajtműhely


Kun Anita hisz benne, hogy a magyar kézműves sajtkészítés új reneszánszát éli.

– A háborúk után ez a szakma teljesen eltűnt, most pedig újra felépül. Mi lettünk az első generáció. A Sajtkészítők Egyesülete tizennégy éve dolgozik azon, hogy ez a tudás újra gyökeret verjen: képzéseket, workshopokat, saját versenyt szervezünk, külföldi mestereket hívunk. És most már a világ is figyel ránk. A magyar sajt tehát újra fogalom lett – nem csak itthon, hanem a nemzetközi gasztronómiában is. Ezért büszke vagyok minden kollégámra. Mert mi nemcsak sajtot készítünk – hanem újraírjuk a magyar sajt történetét – zárta mondandóját Kun Anita.

Indexkép: Facebook/Csíz Sajtműhely