A jelenség okai összetettek, sok tényező szerepet játszik abban, hogy ilyen mértékben növekedett a vad okozta kár mértéke. A városok, települések terjeszkedésével és azzal, hogy gyakorlatilag minden szereplő, erdőgazdálkodótól a mezőgazdasági termelőig villanypásztorral, vagy kerítéssel próbálja védeni növénykultúráit, a vad élettere folyamatosan szűkül. A populáció mértéke pedig – különösen igaz ez a vaddisznóra, bár most a sertéspestis okozott veszteségeket az állományban – nő, s mindez az ország egyes területein szinte már kezelhetetlen problémát eredményez. Még úgy is, hogy a vadászati hatóság évről évre növeli az elejthető vad számát.
A szarvas jól érzi magát a kukoricatáblában: bőséges a táplálék és könnyű elrejtőzni – fotó: Shutterstock
Íme néhány adat, mely a napi.hu-n jelent meg 2023. február 2-án:
Nagyvadfajok becsült állománya 2022-ben és a teríték 2021-ben:
- Gímszarvas becslés: 122 400, teríték: 76 223
- Dámszarvas becslés: 42 344, teríték: 19 242
- Őz becslés: 379 104, teríték: 111 601
- Vaddisznó becslés: 58 923, teríték: 161 270
- Összesen becslés: 602 771, teríték: 368 336
- Muflon: 12 995
- Állománysűrűség (egyed / 1km2): becsült: 6,5 egyed
- Teríték: 4,0 egyed.
Mindebből látszik, hogy hazánkban irreálisan magas az egységnyi területre jutó vadlétszám.
A magas vadlétszámért a nagyragadozók (azaz a medve és a farkas) hiányán túl a mezőgazdasági termelés nagytáblás jellege is felelős. A vad ezeken a területeken óriási táplálékbőséggel találkozik; amint térdig ér a vetés, bemegy a kukoricatáblába és addig ki sem jön onnét, amíg le nem aratják. A helyzeten még a zöldhajtások sem segítenek.
A vaddisznó sok helyen már a településeken is károsít: feltúrja a kerteket, kitúrja a burgonyát. Az őz a zártkertekben előszeretettel rágcsálja a gyümölcsfák és a fenyő friss hajtásait, a szarvas pedig – azon túl, hogy friss hajtásokat rágcsál, előszeretettel legel a kalászosokban és nagy kárt okoz már a mozgásával, illetve elfekvésével is – a barkától tisztuló agancsával lehántolja a fák törzsét.
Egy ilyen jól megtermett vaddisznó már jelentős károkat tud okozni – fotó: pixabay
Ha mindez terméskiesést okoz – márpedig azt okoz – jogi értelemben vadkárról beszélhetünk, s a kárt elszenvedő kárigényt nyújthat be a terület illetékes vadgazdálkodójához. Korábban erre 15 nap állt rendelkezésre, ami a vadászati törvény nemrégiben végrehajtott módosításával 5 napra szűkült.
A legutóbbi teljes vadászati évben, tehát 2022-ben 3,144 milliárd forint volt a vadkár értéke Magyarországon. Ez jókora növekedést jelent a megelőző vadászati évhez képest, amikor ez az összeg 2,5 milliárd forint volt.
A vadkár megtérítése kapcsán nem árt tudni, hogy a föld használójára is érvényes a kármegelőzési kötelezettség. Ez azt jelenti, ha észleli a földjén a vadállomány megnövekedett jelenlétét, egyeztetnie kell a vadászatra jogosulttal, miképp lehetne elriasztani az állatokat a kérdéses területről. Ennek léteznek bevált megoldásai, például különféle vadriasztó szerek, eszközök. A kifizetett vadkár összegét csökkentheti, ha a károsult bizonyíthatóan elmulasztott szükséges lépéseket.
Persze, van az a pont, amikor már a túlságosan nagyra nőtt vadpopulációt csak a golyó állítja meg, ezért is fontosak a vadkárelhárító vadászatok. Munkatársunk, Bakay Dávid 150 hektáron termel szántóföldi növényeket Nógrádban. Már amit lehet, mert például repcét és kukoricát nem, ugyanis volt, amikor 22 hektáron az összes repcét megette a vad, tehát 100 százalékos vadkárról lehetett beszélni. Évente milliós nagyságrendet tesz ki a kár az ő esetében, de tud olyan gazdákról, akiknél 15-20 millió forintos az illetékes vadgazdálkodóhoz benyújtott kárigény.
S hogy milyen lehetőségek közül választhat a gazdálkodó? Cikkünk folytatásában erről írunk.
_fill_540x300_0.jpg)
