Ha nyár, akkor Balaton. Nem is csoda, hiszen a "magyar tengerről" a legtöbbünknek csodás, gyermekkori élmények jutnak eszünkbe, így sokunknak nincs nyár Balaton nélkül. Akkor pedig ott a lángos, a fánk, a fagyi, és persze a hekk. De vajon miért hekket eszünk, amikor rengeteg, sokkal finomabb balatoni hal közül is választhatnánk?

Ott van például a fogas, amelyről, mint "minden édes vízi halak királyáról" , már 1846-ban írt Széchenyi. Vagy a balatoni ponty és a keszeg. A sort pedig a végtelenségig lehetne folytatni. Érdemes tehát nyitott szemmel járni, és minél többet megkóstolni a Balaton halaiból készült finomságok közül, akár halászlé, akár egyéb formában.

Azok a csodás balatoni halak

A Magyar Haltani Társaság javaslatára a Vízügyi Minisztérium 2004 óta minden évben július utolsó hetében rendezi meg a balatoni halak napját, amely idén július 27-ére esik. A célja, hogy felhívják a figyelmet az ország legnagyobb élővizére, melyben 42 halfaj él, többek közt a kárász, a balin, a csuka, a bodorka, a szivárványos ökle, valamint a különböző keszegfélék és a snecik.

Balaton Tihany Apátság

Ha nyár, akkor Balaton. Fotó: Shutterstock

És igen, a hekk nem balatoni hal, bármennyire is azt gondolnánk róla. A hekk ugyanis az argentin partok közeléből származó, tőkehalak családjába tartozó tengeri csuka, amely csak fagyasztott formában teszi tiszteletét a Balatonnál, így nem a vízben fickándozva, hanem általában panírozott formában néz szembe velünk. A 60-as, 70-es években jelent meg nagy mennyiségben a tányérjainkon, csökkentve akkor a magyar édesvízi halak exportja következtében fellépő készlethiányt. Azonban manapság már nem vagyunk ráutalva, így inkább engedjünk teret a helyi fogásoknak.

A Balatonban élő halak 80%-át a keszegfélék alkotják, amelyek közül a leggyakoribbak a dévérkeszeg, a karikakeszeg, a bodorka és a vörösszárnyú keszeg. Ökológiai problémákat okoznak a betelepített vagy kiszabadult idegenhonos, inváziós fajok, mint amilyen az azbóra, az amur, a fehér busa, a pettyes busa, az ezüstkárász, a naphal, vagy a fekete törpeharcsa.

2018-ban a Balatonban élő ponty és a fogassüllő is megkapta a „balatoni hal" oltalom alatt álló földrajzi jelzést. A Balatonban élő halfajok közel fele a pontyfélék közül kerül ki. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. 2009 óta az ökológiai szemléletű halgazdálkodás megvalósítója a tavon, melynek a 2013-ban leállított balatoni halászatot követően az lett a feladata, hogy pótolja a különféle halfajokat. Emiatt rendszeresen telepítenek a Balatonba egynyaras süllőt és pontyokat. Az őshonos nyurga pontyok helyét egyre inkább átveszik a a pikkelymentes, tenyésztett tükörpontyok.

Ezek a legismertebb balatoni halak

1. A ponty, ha elég ügyes, hogy ne fogjuk ki, akár 40 évig is elélhet, és kétségkívül a leggyakoribb hal a Balatonban. Átlagos mérete 25–30 centiméter, de akár a másfél méteres nagyságot is elérheti. A pontyfélék közé tartozik a sneci néven ismert aprócska szélhajtó küsz is. Ez a csapatokban élő hal általában csupán 12–15 centiméteresre nő meg, és sokszor csalihalnak használják, de kiváló olajban átsütve is. A különböző keszegek is a pontyfélék családjának a tagjai, így a Balatonban nagyon gyakran előforduló dévérkeszeg is.

2. A Balaton másik nagy tömegben előforduló hala a garda, melynek még fesztivált is rendeznek a Tihanyi-félszigeten.

3. A legismertebb balatoni ragadozóhal a harcsa. A lesőharcsa akár a 100 éves kort is megélheti, és akár 150 kilogramm is lehet a súlya. A harcsák éjjel aktív állatok, nappal rejtekhelyükön pihenik ki az éjszakai vadászatot.

4. A hazai süllő- vagy fogasállomány legnagyobb részét a Balatonból fogják ki. A hal hivatalos elnevezése a fogas süllő.

5. A Balaton legismertebb betelepített hala a kígyó kinézetű angolna. Habár már az 1890-es években is találtak angolnát a Balatonban, tömeges betelepítésére először 1961-ben került sor. A hal nem csak a szúnyoglárvákat, de a kisebb halakat és azok ikráit is megeszi. 1991-ben egy féregbetegségnek köszönhetően tömeges angolnapusztulás volt a tóban, és azóta megszűnt az angolna betelepítése is.

Ne csak karácsonykor együnk halat

Sajnos, mi magyarok, nem állunk élen a halfogyasztás terén. A legtöbben karácsonykor eszünk halat, illetve a nyaralás alatt fogyasztunk el pár tányér finom halászlevet, és pár adag rántott halat. A lakosság 8,7%-a évente egyszer, 44%-a évente néhány alkalommal eszik halat, pedig igazán ízletes és nagyon egészséges fogások készülhetnek belőle.

halászlé tányérban

Ne csak karácsonykor együnk halat. Fotó: Shutterstock

A Balaton esetében a pontyot fogják ki legnagyobb mennyiségben, majd a keszegfélék és a süllő a következő a listán. A hekk azért tudja felvenni velük a versenyt, mivel szálkamentes, így a gyerekeknek is szívesen adják. Azonban számtalan nagyon finom, szálkamentesített fogás kapható a Balaton-parti halsütödékben és vendéglőkben, amely a helyi halakból készül. A hazai eredetvédelem elfogadta a balatoni hal mint oltalom alatt álló földrajzi jelzést, így kizárólag azt a halat lehet balatoni hal jelzővel illetni, amelyik közvetlenül a főmederből, illetve a Balaton kiöntésterületein létesült édesvízi kultúrákból származik.

Így egyre több étterem és büfé asztalán jelenhetnek meg a balatoni halak. De nem csak a vendéglátóiparban érdemes fogyasztani azokat, hanem bárki vásárolhat otthonra is az oltalom alatt álló halakból.

Ezért együnk gyakran halat

"Egyen halat, finom falat" szólt a régi szlogen, és azóta mintha elfelejtettük volna, mennyire igaz ez a mondás. Pedig a halféléknek nagyon magas a tápértéke, és a jó minőségű halak könnyen emészthető, komplex fehérjeforrásnak számítanak. Ráadásul a legtöbb hal húsa alacsony zsírtartalmú, így a fogyókúrázók étrendjébe is könnyen beilleszthető.

Víztartalma jelentős, izomrostjai között pedig laza kötőszövet található, melyek miatt könnyen emészthető élelmiszer. Energiatartalma szorosan összefügg a zsírtartalmával, így az olajos húsú halak több, a fehér húsúak kevesebb energiát adnak. A hal az izomépítéshez és az immunrendszer zavartalan működéséhez is szükséges jó minőségű fehérjét  is tartalmaz.

ponty a vízben

A Balaton leggyakoribb hala a ponty. Fotó: Shutterstock

A halak értékes zsírtartalma hasznos élettani hatással bír. Az omega-3-zsírsavaknak jótékony hatása van szervezetünkre, hiszen csökkentik a vérrögképződést, növelik a "hasznos", és csökkentik a "káros" koleszterin szintjét, így fogyasztásukkal jelentősen csökkenthetjük a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

A halhús bővelkedik A- és D-vitaminban, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet zavartalan működéséhez. Ezen kívül még sok B-vitamin, és ásványi anyag is található bennük, mint például a szelén, a vas, a kalcium, a fluor vagy a jód.

Az ásványi anyagok közül a halakban megtalálható foszfor hozzájárul a csontok és fogak egészséges felépítéséhez, a szálkástól elfogyasztott halak pedig kalcium szintünket növelik. A halfilék és a halkonzervek nagy mennyiségben tartalmaznak emellett fluoridot is, amely segít a fogszuvasodás és csontritkulás megelőzésében is.

Érdemes tehát, akár heti rendszerességgel halból készült fogásokkal színesíteni az étkezéseinket.