Egyes források szerint 57 millió csésze kávé fogy a világon óránként. Koffeint azonban nemcsak a kávé tartalmaz, hanem teák és csokoládék is, így nem elhanyagolható az a kérdés, hogy árt vagy használ, ha koffeintartalmú italokat vagy ételeket fogyasztunk – írja az nlc.hu.
Egészségügyi előnyök
• Egyes kutatások szerint a koffein jótékony hatással lehet a szívünk egészségére. Kutatások során megállapítást nyert, hogy több kávé fogyasztása összefüggésbe hozható a szívelégtelenség alacsonyabb kockázatával. A koffeinmentes kávé fogyasztása nem járt ugyanezzel a hatással.
• Egy 2023-ban közzétett tanulmány szerint azoknál, akiknek a vérében magasabb a koffeinszint, kisebb lehet az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata. Azonban ennek igazolására még további vizsgálatokra van szükség.
• Több kutatás szerint a koffein javítja sportteljesítményt.
Kockázatok
• Annak, ha valaki túl sok koffeint fogyaszt, káros következményei is lehetnek. A túlzásba vitt koffeinbevitel álmatlanságot, idegességet, szívdobogásérzést, túlzott izzadást, hányingert és fejfájást okozhat, hosszú távon pedig krónikus gyomorproblémákkal, magas vérnyomással és szívritmuszavarokkal járhat, valamint növelheti a meddőség és a csontritkulás kockázatát.
57 millió csésze kávé fogy a világon óránként – fotó: Shutterstock
• Egy 2022-es kutatás megállapította, hogy kb. öt csésze kávé értékű koffein elfogyasztása mind a pánikbetegségben szenvedőknél, mind az egészségeseknél szorongást vált ki, de előbbi csoportnál ennek nagyobb a kockázata.
• Fontos tudni azt is, hogy a koffein átjut a méhlepényen, azaz a magzat véráramába kerülhet. A kutatások szerint a 300 milligrammnál nagyobb napi fogyasztás összefüggésbe hozható az alacsony születési súly megnövekedett kockázatával, míg a 350 milligrammnál nagyobb fogyasztás növeli a vetélés veszélyét. A várandósoknak azt tanácsolják, hogy napi 200 milligrammnál több koffeint ne fogyasszanak, egy 2020-as tanulmány azonban arra jutott, hogy nincs biztonságos koffeinfogyasztási szint a terhesség alatt.
• Bizonyos gyógyszerek esetében – asztma elleni gyógyszerek, szívgyógyszerek, szorongásoldók, antidepresszánsok, fájdalomcsillapítók – a koffein módosítja a hatást.
A koffein szervezetre gyakorolt hatása nem azonos a kávé szervezetre gyakorolt hatásával, hiszen a kávéban a koffein mellett számos egyéb élettanilag-biokémiailag igen aktív anyag található.
Ha pedig valaki nem a koffein miatt issza a kávét vagy a teát, akkor számos koffeinmentes kávé, tea közül választhat.
De hogyan szedik ki a kávéból és a teából a koffeint?
– teszi fel a kérdést a telex.hu.
A koffeinmentesítő eljárás mindkettőnél ugyanaz, melyre négy fő módszer létezik: diklórmetános áztatás, etil-acetátos áztatás, vizes áztatás vagy szén-dioxidos kezelés.
Ha valaki nem a koffein miatt issza a kávét vagy a teát, számos koffeinmentes kávé, tea közül választhat – fotó: Pixabay
• A diklórmetán, más néven metilén-klorid egy színtelen oldószer, amit nemcsak a koffeinmentesítésre használnak, hanem a műanyaggyártásban és a festékek lemarására is. A tealeveleket és kávébabokat vagy közvetlenül ebbe az oldószerbe áztatják, vagy sima vízbe/gőzbe, ami kivonja belőlük mindazt, amitől ízük és erejük van, és ehhez a vízhez adnak az oldószerből. A diklórmetán-molekulák a koffeinmolekulákat kiszűrik a vízből, és a maradék vizet visszajuttatják a levelekbe vagy babokba. Az első esetben ezzel nem foglalkoznak, olyankor megmarad a levelekben és babokban rejlő eredeti íz. Ez a módszer azonban vitatott, az Egyesült Államokban például csak akkor használható, ha a végtermék teában csak öt/egymillió részecskényi diklórmetán marad.
• Az etil-acetátos módszer pontosan ugyanígy működik. Sokszor természetes módszerként utalnak rá, de csak azért, mert a vegyület a természetben is előfordul, például a tealevelekben. Nehezebb kivonni a vízből, mint a diklórmetánt, és van, aki szerint vegyszeres ízt hagy a babokban, levelekben.
• A vizes megoldást elsősorban a kávéknál használják, bár néhány koffeinmentes tea is így készül. A módszer hasonló a vegyi anyagoshoz: vízzel kiáztatnak mindent a levelekből, a vizet átnyomják szénszűrőkön, melyek kivonják a koffeint, majd a vizet visszaszívatják a levelekbe. Egy másik vizes megoldás, a Swiss Water eljárás során egy adag friss, zöld kávébabot vízbe áztatnak, amivel mindent kivonnak belőle. Ebből szintén a szenes módszerrel kiszűrik a koffeint, az eredeti adag babot kidobják, és egy új adagot 8-10 órán át a már megszűrt kávés oldatban áztatnak. Ezek után kb. 0,1 százaléknyi koffein marad a babokban. A módszert kidolgozó cég szerint ekkor csak a koffein ázik ki a babokból, az ízekért felelős molekulák nem.
• A szén-dioxidos eljárás során a leveleket vagy babokat összezárják a gázzal, és nagy nyomásnak és hőhatásnak teszik ki. A szén-dioxid szuperkritikus állapotba kerül, azaz egyszerre gázként és folyadékként is viselkedik, így bejut a babok és levelek legapróbb réseibe is. Az apoláris molekulái összekapcsolódnak a koffeinmolekulákkal, amiket így kivonnak.
