Nem régen jelentek meg a hírek arról, hogy Zala megyében virágba borult a táj, és a repcevirágzástól sárgák a termőföldek. Sőt sokan meg vannak győződve arról, hogy a januári meleg időjárás okozta a jelenséget, holott sokkal egyszerűbb a magyarázat.

Valószínűleg nem repcéről van szó, hanem a nagyon hasonló felépítésű, és ugyanúgy a keresztesvirágúak családjába tartozó fehér mustárról (Sinapis alba). A két növény közötti különbség kinézetre nem jelentős, könnyen összetéveszthetőek. Szintén szóba jöhet a vadrepce is, de a lényeg, hogy nem árurepce céllal vetett állományról lehet szó. Az Agroiform.hu Menőgazdászok Facebook csoportjában már élénk vita alakult ki a témáról.

A fő különbség a mostani virágzás szempontjából az, hogy a fehér mustárt, és más rokonnövényeket gyakran alkalmaznak ökológiai másodvetésként, melynek elvetésére legkésőbb október 1-jéig van lehetőség, majd azt 60 napig minimálisan a területen szükséges tartani.

Az ökológiai másodvetés előnyei: erózió elleni védelem, a talaj szervesanyag-készletének, így vízmegőrzésének javítása, a vadak elcsalogatása a vadkáros területekről, beporzó rovarok felszaporítása, talajlazítás. Nem mellesleg pedig a zöldítési támogatás igénybe vétele kapcsán kikerülhetetlen.

Valószínű, hogy annyi történt mindössze, hogy a most virágzó állományt nem szántották be 60 nap után.

Az ökológiai jelentőségű másodvetésben vethető növényfajok listáját a 10/2015. FM rendelet 3. melléklete tartalmazza.őszi káposztarepce

Őszi káposztarepce – Fotó: Envato

A kérdéses, most virágzó állományról az MTI-n jelentek meg fotók, melyeket ITT lehet megnézni.

Mi a helyzet akkor a repcével?

Az őszi káposztarepce vetése az ország nagy részén augusztus végén történt meg, jelen pillanatban a repcenövények nyugalmi állapotban vannak, közelében sincsenek annak, hogy virágba boruljanak, akkor sem, ha kifejezetten meleg a január.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat legutóbbi agrometeorológiai elemzésében az olvasható, hogy "az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce."