Az első gomb

2013. június 25., kedd 9:33:37 / Syngenta Magyarország Kft.▪

A hiedelem szerint, ha valaki meglát egy kéményseprőt, akkor ha megfogja a gombját, szerencse éri, és ha kíván is valamit, akkor az teljesülni is fog. A babona az egyik magyarázat szerint úgy keletkezhetett, hogy amikor a fiatal lányok találkoztak a fekete füstfaragóval, utána mindig azt mondták, hogy „szerencsém volt, mert nem kormozott össze”. Egyfajta elképzelés szerint ebből a mai korra csak az maradt meg, hogy „szerencsém lesz, hiszen találkoztam egy kéményseprővel”.

Nem tudom, hogy így volt-e vagy sem de egy másik gombbal „kapcsolatos” mondáson szeretnék cikkemben ténylegesen elindulni, ez pedig Giordano Bruno-hoz köthető és így szól: „Ha az első gombot rosszul gomboljuk be, az egész kabát rosszul lesz begombolva”.

Úgy gondolom, ez teljesen illik minden folyamatra, kiváltképp az olyan komplexitásúakra, mint a növénytermesztés, s ezen belül talán a legösszetettebbre, a repcetermesztésre is.
A termelésben leges legelső lépés, döntési időszak rendkívül fontos. Akkor dől el, hogy a termelést hogyan indítjuk útjára, és az első gomb a növénytermelés technológiájában a megfelelő hibrid kiválasztása, hiszen a megtermelt végtermék, árualap mennyiségét, minőségét annak potenciális tulajdonságai határozzák meg. S most jöhetne, hogy milyen hibridjei is vannak a Syngentának, amelyek ilyen tulajdonsággal bírnak. Azonban saját magunk hirdetését, termékleírásokat ezennel kihagynám, hiszen véleményem szerint a honi piacra jelenleg 2 tucat hibrid közel azonos eredményességgel választható, termeszthető jövedelmezően. 2013. évi ajánlatunkat egy táblázatban követhetik nyomon.

SYNGENTA HIBRIDAJÁNLATA – 2013-ra
NK FORMULA	középérésű hibrid	Kiemelkedően magas termésszint és termésstabilitás
NK PETROL	korai SafeCrossTM hibrid	Kiemelkedően magas termésszint és termésstabilitás,  alacsony glükozinolát tartalom
NK SPEED	középérésű SafeCrossTM hibrid	Kimagasló termés, alacsony glükozinolát tartalom
NK AVIATOR	középérésű hibrid	Fóma rezisztencia, egyedülálló termésstabilitás
TORES	középérésű SafeCrossTM hibrid	Kimagasló termés, alacsony glükozinolát tartalom
SY CASSIDY	középérésű SafeCrossTM hibrid	rai fejlődés, robosztus termet,  nagyon magas terméspotenciál
SY SAVEO	középérésű SafeCrossTM hibrid	Rendkívüli termésszint és termésstabilitás
NK BOLD	középérésű fajta	Kiemelkedően magas és stabil termésszint

Ugyanakkor nem hagyhatom ki azt a tényt, hogy az őszi káposztarepce hibriddekkel már nem csak genetikai potenciált lehet választani, hanem technológiát is, hiszen megjelentek a köztermesztésben az IMI repce hibridek. Így az első „gombot” nagyon jól meg kell gondolni, s nem is csak egy, azaz a termesztési ciklus egyetlen évére vonatkozóan, hanem hosszabbtávú hatások miatt több esztendőre előre tekintve, hiszen egy új technológiát kezd alkalmazni a repcében az, aki iyen hibrideket választ.
Első megközelítésre a repce termelés célja a mindenkori gazdálkodás rendszerén belül a legnagyobb nyereség elérése, s szűkített növényvédelmen belül a hatékony és rugalmas gyomirtás. Ez utóbbi termelői igény természetesen több növényfajnál hasonló, viszont nem mindegy milyen technológiai diverzitással érhető el, azaz vannak-e váltogatható technológiai megoldások, jelenleg is megbízható gyomirtási technolgiák vagy sem. S nem mindegy az sem, hogy az alkalmazott technológia milyen hosszútávú, esetleges nemkívánatos hatásokat hordozhat magában több növénykultúrában való alkalmazás esetén. Végeredményében ha lehetnek ilyen hatások, akkor a szemlélet csak rövid távra fogadható el és hosszabb termelési távon a legfontosabb a fenntartható fejlődés biztosítása a technológiai (jelen esetben gyomirtási) sokféleség egymás mellettiségével.

Méginkább a fenntartható termelés alapvető törvényszerűsége pedig a különféle növényfajok szerkezeti arányában kell, hogy megítélésre kerüljön. Habár Magyarországon az IMI repce technológia ez első országok között már regisztrálásra került, a Syngenta szerint ettől függetlenül komoly szakmai aggályok merülhetnek fel a technológia más növényfajokra való köztermesztési kiszélesítésében. Nevezetesen:

Magyarországon a napraforgó termesztés ma már túlnyomó részben az IMI technológián alapszik szemben a meghatározó repcetermesztő országokkal (Franciaország, Németország, Lengyelország), ami speciális helyzetet jelent a technológia más növénykultúrákban történő bevezetésében.
Magyarországon meglehetősen magas a napraforgó/repce – rövid vetésforgóban történő termesztésének aránya, ami az IMI árvakelések problémáját veti fel már rövid távon is.
az ALS/AHAS gátló herbicidek használatának szélesítése középhosszú idősíkon növeli a rezisztens gyomnövények kialakulásának esélyét.

Imidazolinon rezisztens repce árvakelések IMI napraforgóban, Bulgária 2012

Természetesen mindenkinek megvan a joga eldönteni, hogy milyen technológiát választ a repcetermesztésében, semmiképpen nem szeretnénk ebbe beleszólni. Mindösszesen, csak arra kívántuk felhívni a figyelmet, amit Giordano Bruno, valamint Deák Ferenc, a haza bölcse is megfogalmazott: „ha rosszul gomboltuk be mellényünket, nem segít egy-két rossz helyen lévőnek gondolt gomb arrébb gombolása, ehelyett ki kell gombolnunk az egészet, és az elejétől, most már jobban odafigyelve, újra kell kezdeni az öltözködést.” A 19. század közepén divatos, sok és apró gombú mellényt kell magunk elé képzelnünk, ennek helyes felöltése a férfiak reggeli készülődésén belül csaknem olyan bonyolult és időigényes feladat volt, mint a jó repcetermesztés.

Bíró János, marketing vezető
Syngenta