Az előzetes adatok szerint 2005-ben az Oroszországba irányuló
magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari export mintegy 260 millió
dollárt tett ki.
A rendszerváltást követően a magyar-orosz agrárkapcsolatok
hullámzóak voltak. Az Oroszországba irányuló magyar kivitel 1997
végéig bővült és elérte a 450-470 millió dollárt. Ám az 1998-as
orosz pénzügyi válság nyomán a magyar agrárexport drasztikusan
visszaesett. A magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitel 2002
végén 140-150 millió dollárt tett ki.
A kivitel értéke azt követően kezdett el ismét dinamikusan
növekedni, hogy ismét aktívabbak lettek a két ország közötti állami
kapcsolatok és tisztázódott egy sor vitás kérdés - jelezte az
államtitkár.
Az államtitkár, aki a kétoldalú agrárgazdasági albizottság
magyar elnöke is emlékeztetett arra, hogy tavaly Gyurcsány Ferenc
miniszterelnök oroszországi látogatásának eredményeként létrejött a
magyar-orosz agrárgazdasági albizottság. E testületben - egy a
napokban született megállapodás értelmében - a szakértők rendszerbe
foglalják a magyar-orosz agrárkapcsolatok azon legfontosabb
területeit, ahol jó esélyt látnak az együttműködésre.
Ezek egyebek mellett: a komplex állattenyésztési és
növénytermesztési technológiák komplex fejlesztése, a genetikai
alapok közös előállításától az üzemi technológiák kidolgozásán át a
termékek közös feldolgozásáig, előállításáig. Továbbá a szakemberek
közös tudományos együttműködése, például a növénynemesítés
területén, valamint a szakmai képzés, s továbbképzés közös formáinak
kialakítása. Ez utóbbi területen a Debreceni Egyetem már konkrét
programokat is kidolgozott.
Magyarország elsősorban azokkal az orosz területekkel szeretne
együttműködést kialakítani - például: Moszkva, Sztavropol, Orenburg,
Voronyezs, Tatárország, Baskíria -, amelyekkel korábban is szorosabb
volt a kapcsolat. Például: Moszkvában egy olyan logisztikai bázis
létrehozása, amely magyar áruval látná el az orosz fővárost. De
példaértékű a két ország állat- és növényegészségügyi hatóságainak
együttműködése is, amelynek eredményeként 160 magyar cég szállíthat
Oroszországba.
A minisztériumi vezető a konkrét kapcsolatokról szólva
megemlítette: a magánszféra, a pénzügyi intézmények együttműködése
az állam nem beavatkozó, hanem lehetőséget biztosító szerepe mellett
valósulhat meg. Ebben egyetértett a két fél. Így már találkoztak
egymással azon a magán- és tőkéscsoportok megbízottai - például: a
magyar Trigránit, az orosz Exima, a mikojani húskombinát és több
bank képviselője is -, amelyek saját tőkéjükkel is hajlandók részt
vállalni a kapcsolatok fejlesztésében. Az államtitkár ugyanakkor
ugyanakkor utalt arra, hogy Vlagyimír Putyin mostani magyarországi
látogatása során a kereskedelmi kérdések között az agrárium is szóba
kerül, ám a jelenlegi megbeszélések nem kifejezetten gazdasági
tárgyalások.
Benedek Fülöp szerint jó piaca lehet Oroszországban a magyar
konzerveknek, a sertés-, és baromfihúsnak, valamint a különböző
húskészítményeknek, fűszereknek és a kukorica vetőmagnak, valamint a
kukoricának is. A minisztériumi vezető úgy ítélte meg, hogy a magyar
termékek iránt még mindig nagy a kereslet Oroszországban ugyanis
azok hosszú évtizedek alatt jó hírnevet vívtak ki maguknak. Erre
pedig sokan még emlékeznek.
Az államtitkár utalt arra, hogy jelenleg Oroszországból évente
csak néhány millió dollár értékben érkezik mezőgazdasági termék és
élelmiszer Magyarországra. Ám szerinte az orosz mezőgazdasági
gépeknek, berendezéseknek a későbbiekben jó piaca lehet
Magyarországon.
Forrás: MTI
