A törvény szerint 2020. január 1-jétől továbbra is a talajvédelmi hatóság engedélyéhez – hatósági díjtételhez – kötött a
• szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszapkomposzt mezőgazdasági felhasználása,
• nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználása (pl. cefre) és
• mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználása (kivéve a mezőgazdasági táblán keletkező növényi maradványok).

Az engedély legfeljebb 5 évre adható, de ellenőrzést követően a tevékenység megfelelőség esetén tovább folytatható. Az engedélykérelemhez csatolni kell a talajvédelmi tervet, kivéve a mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok esetét, mikor is elégséges a talaj tápanyagtartalmi, illetve a kijuttatandó anyag beltartalmi vizsgálata.

Engedélyeztetés helyett bejelentéskötelessé vált – hatósági díjtétel nem realizálódik – a hígtrágya termőföldön történő felhasználása mellett január 1-jétől a
• talajjavítás (földhasználó hozzájárulása szükséges),
• mezőgazdasági célú tereprendezés
• talajvédelmi műszaki beavatkozások, valamint létesítmények (ha nem tartoznak más hatóság engedélyezési körébe).

traktor

A termőföld védelméről szóló törvény módosításával változik a talajvédelmi hatóság engedélyével vagy a hatóság felé történő bejelentéssel végezhető tevékenységek köre – fotó: MTI/Varga György

A bejelentéshez is csatolni szükséges a talajvédelmi tervet, továbbá a tereprendezés, illetve a műszaki beavatkozások során a kiviteli tervet is.

A szennyvíz, szennyvíziszap, a nem mezőgazdasági eredetű hulladék termőföldön történő hasznosításához, a tereprendezéshez és a műszaki beavatkozásokhoz a földhasználó és a tulajdonos hozzájárulása is szükséges.

Osztatlan közös termőföldterület esetében tulajdonosi hozzájárulásnak minősül a többségi tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársak hozzájárulása.