Ahol nem öntöztek, az egész termés odalett, ahol igen, ott is sokkal rosszabb minőségű, kisebb és fonnyadtabb gyümölcs termett. Az almatermés soha nem volt még ennyire rossz, mint az idén, de mi a helyzet a többi gyümölccsel? Hogyan jelenik majd meg a terméskiesés a boltok polcain, és mi lesz így jövőre? - tette fel a kérdést a hvg.hu

aszály kukorica

A kukorica sínylette meg a legjobban az idei aszályt a szántóföldi növények közül – fotó: pixabay.com

Történelmi aszály

Több évtizede nem volt akkora mértékű aszály Magyarországon, mint az idén: a Tiszántúl tele van elszáradt szántókkal, kiégett gyepekkel, sorra dőlnek meg a negatív vízszintrekordok is, és a gyümölcstermés is gyengébb a megszokotthoz képest.

Az idei év nem csoda, hogy ilyen extrém módon alakult, a Dunántúl kivételével április óta - egészen augusztus végéig nem esett eső és a szokásosnál is melegebb van. Apáti Ferenc, a FruitVeB zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet elnöke szerint a problémák már jóval korábban elkezdődtek: egyéves csapadékdeficitről is beszélhetünk, hiszen tavaly is száraz volt a nyár, amit olyan ősz és tél követett, amikor kevés csapadék hullott.


Nem tudott mindenen segíteni az öntözés

A hazánkban a zöldségültetvények mintegy 80 százalékát öntözik, a gyümölcsöknél ez csupán 25 százalék körül van, a szántóföldi növényeket pedig jellemzően nem szokás locsolni. Vannak állami támogatások az öntözésfejlesztésre, de ezek javarészt csak a zöldségek esetében jelentenek megoldást.

Ennek az az oka, hogy a szántóföldeknek és a gyümölcsfáknak akkora a vízigényük, hogy szakemberek szerint annak kielégítéséhez újra kellene gondolni a vízgazdálkodást és a meglévő csatornák felduzzasztására szükség is lenne.

A hvg.hu több olyan gyümölcstermesztővel is beszélt, akik részben öntözték a kertjeiket, de ők is katasztrofális károkról számoltak be. Van, aki a több fajta gyümölccsel foglalkozik - az ültetvényekből 40 hektárt öntözött, ahol egy fára naponta 200 liter víz jutott. A fák bár hoztak termést, de a minőségük sokkal rosszabb lett, mint a korábbi években. Ráadásul  a locsolás két hónap alatt 3 millió forintos áramszámlát eredményezett.

Vannak olyan gyümölcsök, amelyeket nem is lehet költséghatékonyan öntözni: ilyen például a diófa is. aminek a gyökerei olyan mélyen vannak, hogy csak a gyakori, áztató eső éri el. A domboldalon termesztett szőlőhöz pedig technikailag nehéz eljuttatni a vizet.

A szántóföldi növényeknél nehezebben lehet védekezni a szárazság ellen

A szántóföldi növények a 40 fokos hőségben akár 50 fokosra is felmelegedhetnek -  a jóval hidegebb víz pedig azonnal megégeti a növényeket, arról nem is beszélve, hogy az éjszakai öntözés a földek mérete miatt kivitelezhetetlen. Alternatívaként lehet a földfelszínre fektetett csepegtető csöveket alkalmazni, így a talajt közvetlenül éri a víz, de ez a légköri aszály ellen nem véd.

A kukorica sínylette meg a legjobban az idei aszályt a szántóföldi növények közül, sok gazda a menthetetlen termést látva úgy döntött, inkább lesilózza azt és zöldtakarmányként értékesíti. Napraforgóból nagyjából 50 százalékos a terméskiesés. Az aszálykár a hazai szántóföldek közel felét, egymillió hektárt érint.

alma

Különösen rossz a helyzet az almánál, minden idők leggyengébb termése lesz az idei – fotó: pixabay.com

Bajban a gyümölcstermelők

Apáti Ferenc az idei terméshozamok kapcsán elmondta, hogy a zöldségeknél lesz a legkisebb a kár, de itt is lehet áremelkedésre számítani, viszont a hazai gyümölcstermesztők lényegesen nagyobb problémákba ütköztek. Igaz, hogy az őszi- és kajszibarackból, a szilvából és a cseresznyéből a szárazság ellenére is több termett, mint az elmúlt két évben (akkor a tavaszi fagyok tizedelték meg a termést),

a gyümölcsök minőségével a termelők nagyon elégedetlenek: sokkal kisebbek, fonnyadtabbak és az ízük sem olyan jó, mint ahogy azt megszokhattuk.

Erre talán a legszemléletesebb példa a szőlő: míg általában 1 kilogramm termésből 7 deciliter bor készül, most ez a mennyiség csak 5-6 decire lesz elegendő.

Nagy gondban voltak az epertermelők is az idei évben, mert az itthon termesztett gyümölcsök közül ez az egyik legvízigényesebb.

A málnának és a dinnyének az aszályon kívül az extrém hőséggel is meg kellett küzdenie, a folyamatosan tűző nap tizedelte a termést - a növekvő málnaszemeket gyakorlatilag rásütötte a hajtásokra, a dinnyetermés egy része megsült a kánikulában.

Apáti Ferenc szerint különösen rossz a helyzet az almánál, minden idők leggyengébb termése lesz az idei, amit a termelők nagy része is így lát. Még van pár hét a szüretig, de azt tapasztalják, hogy az alma jelentős része lepotyogott. Van olyan kertész, aki idén a termést nem is takarítja be, mert olyan drága a munkaerő, hogy nem térülne meg a bérköltség, és csak az idei veszteségének a mértékét növelné. Hasonló helyzet körvonalazódik a körténél és a diónál is.

Veszélyben a jövő évi termés

Az idei szárazság a jövő évi termésre is hatással lesz, tavasszal a gyümölcsfák kevesebb virágot hoznak majd, ami gyenge termést eredményez. A hónapokon át tartó szárazságtól legyengült növényeknek nem lesz elegendő tartalékuk ahhoz, hogy termőrügyeket növesszenek.

Ugyanez jellemezheti a szántóföldi növényeket is: a jövő év csak abban az esetben lenne menthető, ha tavaszig legalább 500 mm csapadék esne, de ez igencsak valószínűtlen az elmúlt évekből kiindulva.

Ilyen katasztrofális gazdasági év után sok gazdálkodó dönt úgy, hogy forrás hiányában befejezi a termelést.