Marian Sikora, a Lengyel Agrártermelők Szövetségének elnöke – aki korábban a COPA-COGECA munkájában is közreműködött – úgy látja, hogy a gyorsan terjedő koronavírus járvány negatívan befolyásolja a mezőgazdaság több szektorát, válságba vezetheti a lengyel élelmiszer termelést – írja a wiescirolnicze.pl.

A lengyel szakember hangsúlyozza, hogy a járvány – amelynek egyelőre tetőzését sem látni, a végét pedig még kevésbé – mindenek előtt akadályokat képez az áruk kialakult mozgatásában, nevezetesen lassítja, és esetenként ellehetetleníti az exportra vagy importra kerülő termékek határokon való átjutását, sőt azoknak a termelőktől való, országon belüli begyűjtését is.

A személy- és áruszállítási korlátozások akadályozzák az eladásra kínált termékek határon való átjutását – fotó: Pixabay

Az élelmiszer termelés és ellátás ugyanis régen átlépte az országhatárokat, és – főleg Európában – azok egyre teljesebb átjárhatóságára van alapozva. Ennek már részben jelenleg is tapasztalható megzavarása egy dominóeffektust indíthat el, ami beláthatatan következményekkel járhat. Az európai  agrártermékek jelentős hányada ma már külföldi piacokon talál gazdára.

Az árumozgatás akadályoztatása, nevezetesen ha termelő késve szabadul meg a termékétől (gabona, tej, vágóállat, méz, zöldség-gyümölcs, halászati termékek, stb.), akkor késve kapja meg annak árát, ami likviditási gondokat szül, megnehezítve a további működést, vagyis újabb akadályokat képez a termelés folytatásában.

Ugyanilyen hatást gyakorol az agrártermékek egyik legnagyobb felvevő piacát képező vendéglátó helyek (akár ideiglenes) bezárása is. Az exportbevételek elmaradása vagy megcsappanása pedig nemzetgazdasági szintű bevételkiesést eredményez.

Ha a termelők nem tudják értékesíteni a terményt az likviditási gondokhoz vezet, ami veszélybe sodorja a termelés folytatását – fotó: Pixabay

A járvány akadályozza, illetve késlelteti az agrártermeléshez nélkülözhetetlen eszközök (gépek, műtrágyák, növényvédő szerek, stb.) beszerzését is, amelynek szigorúan a termelés évszakonkénti ütemezéséhez kell alkalmazkodnia, két-három hetes késedelem súlyos terméskieséseket okozhat, és csak a következő évben pótolható.

Mindezek nyomán – Sikora szerint – szakadások keletkezhetnek az élelmiszerlánc egymásba fonódó szemein belül, ami végső soron a feldolgozó üzemek (vágóhidak, tejfeldolgozók, malmok, stb.) részbeni bezárásához, azok dolgozóinak tömeges elbocsátásához és az ellátás összeomlásához vezethet.