A GPS-eszközök szerepe a repcetermesztésben

Sikeres termesztésében kulcs szerepet játszik az előveteménye – elsősorban annak betakarítási ideje és a talajnedvességre gyakorolt hatásánál fogva, illetve, ugyanilyen oknál fogva, a repcevetést megelőző talajművelés és vetőágy előkészítés. Ideális előveteménynek számítanak az őszi vetésű kalászosok (búza, árpa), hiszen időben lekerülnek, és nem hagynak vissza jelentős mennyiségű szármaradványt, ezzel időt és lehetőséget adnak a jó minőségű talajmunkához.

Valójában, a talaj víztartalmának megőrzése a legfontosabb feladat a nyárvégi-őszi vetés előkészítésében; ez tudja biztosítani az egyöntetű kelést és megfelelő kezdeti növekedési erélyt. Tehát a gabona betakarítását követően azonnal el kell végezni a tarlóhántást és a hántott tarló lezárását. Kiemelt szerep jut a pontos és gyors munkavégzésnek. E cikkben annak igyekszünk utána járni, hogy milyen szerepe van a GPS-eszközöknek a repce termesztésében e tekintetben.

Topcon YieldTrakk hozamtérképező rendszer

Mint a bevezetőben említettük, fontos szerepet játszik az elővetemény – ideális esetben őszi búza, vagy őszi árpa – mellyel szemben az egyik fő kritérium a – repcevetés szempontjából – korai betakarítás. Gabona betakarításkor kétféle céllal használunk GPS-eszközöket. Egyrészt, célunk az automatikus kormányzás, mely RTK jel használatával 2-3 cm-es csatlakozási és visszatérési pontosságot tud biztosítani. Azaz, a vágóasztal szélességet csaknem 100 százalékosan kihasználjuk. A navigáció segít abban is, hogy pontosan válasszuk meg a fogások helyét – használatával garantálható, hogy minden fogás szélessége a munkaszélesség egész számú többszöröse legyen, azaz nem kell töredék munkaszélességgel dolgoznunk.

A munkaszélesség 100 százalékos kihasználása – robotpilóta mAXI-NET RTK korrekcióval

Az elővetemény hatással van a tápanyag gazdálkodásra is. A repcénél pedig különösen fontos a tápanyagigény pontos meghatározása és kijuttatása, mert jelentősen befolyásolja annak télállóságát, betegségekkel szembeni ellenállóképességét, de olaj tartalmát is. A mai korszerű műtrágyaszóró gépek, illetve GPS-es vezérlések lehetővé teszik a tápanyagok táblán belüli, terv alapján történő változó dózisú kijuttatását. Talaj-mintavételezés és a talaj laboratóriumi elemzését követően a tápanyag kijuttatást nem táblára, hanem az egyes mintaterekre (kezelési egységekre) kell megtervezni. A kijuttatást vezérlő GPS-eszköz mindig az aktuális pozícióhoz tartozó mennyiség kijuttatására fogja utasítani a műtrágyaszóró dózisszabályozó egységét. A tápanyag-gazdálkodás tervezésekor figyelembe kell venni az elővetemény befolyásoló hatását (visszamaradó növény maradványok és azok tápanyag tartalma). De az elővetemény hozama sem homogén.

Ahogy a talaj kémiai- és fizikai tulajdonságai, illetve a terület domborzati, mikroklimatikus, stb. viszonyai eltérőek a tábla különböző részein úgy változik a hozam is – és ennek megfelelően a visszamaradó, hasznosítható tápanyagtartalom is. Az elővetemények betakarításakor tehát a másik célunk a hozam és szemnedvesség térképezése. Mert ez által a tápanyag-visszapótlás tervezésekor a szármaradványokkal történő korrekciót sem a tábla átlaghozamából kiindulva tudjuk megtenni, hanem minden mintatérben a tényleges mennyiséggel tudunk számolni. Hasznos alternatívát jelenthetnek a növények vegetációs aktivitását mérő és azzal arányosan nitrogén fejtrágya kijuttatást vezérlő eszközök. Ebben az esetben nem – vagy nem feltétlenül – van szükség előzetesen kijuttatási terv készítésére, a rendszer on-line módon dolgozik. További előnye, hogy a kijuttatott N mennyisége a növények tényleges igényeihez igazodik, nem a talaj tápanyag-ellátottságából kerül meghatározásra.

Őszi búza hozamtérképe

A 2. ábrán látható hozamadatok a Topcon YieldTrakk hozamtérképező rendszerrel kerültek rögzítésre. A berendezés nagy előnye, hogy eszközfüggetlen, lényegében bármilyen gyártmányú betakarítógépre felszerelhető, akár már meglévő Topcon kormányautomatika kiegészítéseként is. Illetve, egyes kombájnoknál (CLAAS) lehetőség van arra is, hogy annak gyári hozammérő szenzorjához kapcsolódjon, sőt, akár annak gyári, a kormányhidraulikába avatkozó robotpilóta előkészítését vezérelve alkosson kormányautomatikát.

A robotpilóta hasonló jelentőséggel bír a forgatás nélküli alapművelésben, illetve az alapművelés elmunkálásában és vetőágy készítésben, mint a betakarításban. Túl azon, hogy biztosítja a munkaszélesség maximális kihasználását, lehetővé teszi, hogy a táblavégeken megállás és tolatás nélkül, minden 2-3. nyomba fordulva, nagyobb területteljesítménnyel dolgozzunk. Így 10-15 százalék területteljesítmény növekedés könnyedén elérhető – ami nagy jelentőséggel bír, különös tekintettel a vízmegőrzés korábban említett fontosságára.

Kormányautomatika – javuló területteljesítmény

És természetesen, vetésnél is élvezhetjük a kormányautomatikák előnyét- elsősorban a kiemelkedő csatlakozási pontosság révén (RTK korrekciót használva). Másrészt, ha alkalmazzuk, ilyenkor kerülnek kialakításra a művelőutak. Ezek egyenessége, párhuzamossága és megfelelő távolsága alapvető kérdés, a további műveletek pontosságát is meghatározzuk ezzel.

Ma már nagyon sok erőgépben és munkagépben alapfelszerelésként vagy opcióként, gyári tartozékként is elérhetőek a GPS-eszközök. De beszerezhetők utólagos, univerzális eszközként is. Ez esetben lehetőség van ugyanazon eszközt akár több gépben, több célra (pl. hozammérés, robotpilóta, vetés, tápanyag-visszapótlás) is használni. Bármelyiket is választjuk, használatuk kézzelfogható előnyt jelent, mely – ahogy a fenti példák is mutatják – nagymértékben hozzájárulhat a repcetermesztés sikerességéhez.

További információ a www.axial.hu oldalon!