Kevés olyan csodálatos látvány van, mint a virágzó magnólia. Nem csoda, hogy a buddhista szerzetesek már a hetedik században sem tudtak betelni a magnólia szépségével, így a kínai templomkertjeikben kapott helyet, virágát pedig a tisztaság jelképeként tartották számon.

Európába a tizenhetedik században jutott el, angol misszionáriusok által, akik az első magnólia töveket Londonban ültették el. Később az egész világot meghódította, és manapság is nagyon kedvelt.

Azonban sajnos előfordulhat, hogy valamiért nem a legszebb formáját hozza a kertünkben, ilyenkor pedig jó minél hamarabb rájönni ennek az okára, hogy segíthessünk neki, és újra gyönyörködhessünk benne.

Ismerd meg a magnóliát

A magnólia a liliomfafélék családjába tartozik. A nemzetségbe közel kétszáz fajt sorolnak, melynek több, mint a fele trópusi növény. Magyarországon leginkább a kertekben kap helyet, vadon csak nagyon ritkán fordul elő. A magnóliát tulipánfának is szokták nevezni, amely azonban hibás elnevezés, mert bár virágai hasonlítanak a tulipánokra, a két faj teljesen különbözik egymástól.

virágzó magnólia

A magnólia csodás virágaival beragyogja a kertet. Fotó: Shutterstock

A magnólia két csoportba sorolható. Míg az egyik csoport a lombozat kifejlődése után hozza meg virágait, és fa nagyságúak, addig a másik csoport tagjai lombfakadás előtt hozzák feltűnő virágaikat. Ezek a fajok találhatók meg hazánkban is.

Így gondozd a magnóliát

A magnólia esetében hasonló a helyzet, mint egy jó házasságban. Ha tisztában vagyunk vele, mire vágyik, és igyekszünk azt megadni neki, mi is boldogan gyönyörködhetünk a szépségében. És hát igen, a dolog a magnólia esetében sem egyszerű, de megéri a fáradtságot.

1. A magnólia kedveli a meleget. Éppen emiatt a kertünk egy védett helyét keressük meg számára, és kerüljük a szeles területeket. Amit pedig szintén nem visel jól, az a szárazság, de a pangó víz sem a kedvence. Így a legjobb, ha az időjárásnak megfelelően, rendszeresen öntözzük és gondoskodunk a talajtakarásról is, háncs kiszórásával. A háncsrétegnek célszerű legalább 4-5 cm vastagnak lennie, így meg tudja védeni a magnólia gyökérzetét a hirtelen hőmérséklet változásoktól..

2. Ez a fa tekintélyes méretűre tud cseperedni, hiszen akár a 10 méteres magasságot is könnyedén elérheti, így ültetésénél ezt gondosan vegyük figyelembe, és olyan helyre ültessük, ahol nem zavar semmiféle vezetéket, nem árnyékolja be a nappalit, és a szomszéd kertjét sem árnyékolja le, ráadásul elég helye van rá, hogy kedvére gyarapodhasson.

3. A magnólia szeret a helyén maradni, így ha nem muszáj, ne próbálkozzunk nála átültetéssel. Ennek az az oka, hogy a gyökérzete nagyon húsos, így nem viseli jól az átültetést.

4. A növény a korral egyre erősebbé és szebbé válik, hiszen minden évvel egyre több virágot hoz, és egyre erősebb lesz. Ráadásul, minél több évet töltött el a kertünkben, annál jobban fog tudni alkalmazkodni a téli hidegekhez is.

5. A magnólia kedveli a savas, savanyú talajt.

6. Ezen kívül vízigényes is, ezért különösen a nagy, nyári melegekben, és a virágzás ideje alatt gondoskodjunk róla, hogy soha ne száradhasson ki.

7. Ha dézsában neveljük, akkor rendszeresen gondoskodnunk kell a tápanyag utánpótlásáról, és ebben az esetben a teleltetéséről is, hiszen csak a szabad földbe kiültetett példányok képesek áttelelni a szabadban.

Így szaporítható a magnólia

A magnólia nyári zölddugványozással és magvetéssel is szaporítható. A dugványozáshoz mindig egy fiatal, erős hajtáscsúcsot válasszunk, majd teleltessük dugványágyban, hogy gyökeret tudjon ereszteni. A hajtásokat tavasszal már nyugodtan ki tudjuk ültetni.

Mivel a lelógó ágai a földre érve meggyökeresednek, bujtással is szaporíthatjuk. Ahhoz, hogy magvetéssel szaporítsuk, ősszel kell begyűjtenünk a magjait, majd tavasszal kell elvetni azokat. Habár magról is szaporítható, ebben az esetben nagyon türelmesnek kell lennünk, hiszen évek fognak eltelni, mire virágba borul.

Így ültesd el a magnóliát

1. A magnólia helyét nagyon alapos megfontolások után kell kiválasztani, hiszen nem viseli el az átültetést. Azonban igényei vannak, így érdemes ezekkel tisztában lenni, és ez alapján elültetni, a számára legmegfelelőbb helyre. A szél és a hideg kizáró ok nála.

magnólia fa virágzik

Ha megadjuk a magnóliának, amire vágyik, csodás virágokkal hálálja meg. Fotó: Shutterstock

2. A magnólia ültetésekor akkora ültetőgödröt készítsünk, amely háromszorosa az elültetni kívánt növény gyökérméretének. A gödör alját alaposan ássuk fel, hogy a gyökerek könnyebben meg tudjanak kapaszkodni.

3. Ezután szórjunk istállótrágyát a gödör aljára, majd takarjuk be körülbelül 20 cm vastagon termőfölddel, hogy nehogy érintkezzenek a trágyával a növény gyökerei, mert az a kiégésüket okozhatja.

4. Miután behelyeztük a növény gyökerét a gödörbe, állítsuk függőlegesre a magnóliát, fedjük be a gödröt földdel talajszintig, majd tömörítsük a talajt, hogy ne maradjon levegő a gyökérzet körül. Ha nem érezzük elég erősnek a kiültetéskor, támasszuk meg egy karóval. Ezután nincs más dolgunk, mint alaposan megöntözni a növényt.

5. Érdemes fenyőkéreggel takarni a növény körül a talajt, mert így egyrészt bent tudja tartani a nedvességet, másrészt óvjuk a gyökereket a hideg, téli fagyokkal szemben is.

6. Metszésük csak késő ősszel lehetséges, és célja a formázás, illetve a téli atkásodás és gombásodás elkerülése. A magnólia törzse nem sokkal a föld felett elágazik, és eleinte bokrosan nő. A legtöbb magnólia áprilisban és májusban virágzik, de olyan magnóliák is vannak, amelyek nyáron másodvirágzással örvendeztetnek meg bennünket.

Ilyen például az örökzöld magnólia is. Mivel sokféle fajta van, amelyek méretben is eltérnek egymástól, nem muszáj a legnagyobbat választanunk. Ha kicsi a kertünk, akkor inkább az alacsonyabb, 2-3 méter magasságot elérő fajtákat válasszuk.

Nem a legszebb a magnóliád? Ez lehet az oka!

1. Ha a talajunk túlságosan meszes, és így nem megfelelő a magnólia számára, akkor levelei el fognak sárgulni, majd a növény rövid időn belül el fog pusztulni. Így, ha a kertünkben nem megfelelő számára a talaj, akkor ássunk egy nagy gödröt, majd cseréljük ki a benne található földet "A" típusú virágfölddel, és keverjünk hozzá némi tőzeget is. Érdemes minden tavasszal érett komposztot vagy istállótrágyát keverni a talajához.

2. Ha tetvek támadják meg, kezeljük az ellenük való permetszerrel, de a katicabogarakban is bízhatunk, akik előszeretettel eszik meg a levéltetveket. A lehullott leveleket minden esetben szedjük össze, és távolítsuk el a fa alól, azonban fertőzöttség esetén semmi estre se kerüljenek a komposztba.

3. Ha a magnólia levelei foltosodnak, majd bebarnulnak, vagy szürkés bevonat képződik rajtuk, az gombás megfertőződésre utal. Ennek oka a túlságosan meleg és párás környezet. Ezt könnyen meg tudjuk előzni, ha a magnólia lombját kissé megritkítjuk, hogy jobban átjárhassa a fény és a levegő.


4. Ha levelei elsárgulnak, akkor a meszes talaj az okozója, míg ha barnák lesznek, majd elszáradnak, valószínűleg túl szeles helyre ültettük. Ekkor valószínűleg a szél hatására a növény kiszárad, így ne az átültetéssel próbálkozzunk, mert azt valószínűleg nem éli túl, hanem takarjuk le a talajt mulccsal, 5 cm vastagságban, meggátolva ezzel a növény gyors kiszáradását.

5. A magnólia baktériumos hervadása esetén a teljes növény elpusztulhat. A betegség esetén először a friss hajtások nekrotizálódnak, majd elhalnak. Az idősebb leveleken nagy, szabálytalan foltok jelennek meg, amelyek később a virágokon is fel fognak tűnni. A foltok először vizenyősek lesznek, majd később megszáradnak, és sárga udvar alakul ki körülöttök. A baktérium sebzési felületeken keresztül jut be a növénybe.

A legjobb, ha megpróbáljuk megelőzni a bajt, így ha seb kerül a növényre, azt azonnal fertőtlenítjük, kezeljük. Fontos, hogy a metszés után is minden esetben tegyük ezt meg, és mindig tiszta, fertőtlenített eszközt használjunk. A tél végi, rezes lemosó permetezés is rengeteget segíthet, hogy ne tudja felütni fejét a betegség.

magnólia virág közlei

A magnólia betegségeit minél előbb fel kell ismerni, hogy segíthessünk neki. Fotó: Shutterstock

6. A magnóliát a lisztharmat is megtámadhatja. A levél felülete ekkor olyanná válik, mintha liszttel szórták volna be. A lehullott és fertőzött leveleket össze kell gyűjteni, és meg kell semmisíteni. A lisztharmat fertőzés ellen a kén tartalmú lemosó permetezés segíthet.

7. A magnólia levélfoltossága esetén a levélen kisebb, majd később nagyobb méretű foltok jelennek meg. A foltok a fertőzéstől függően más és más színűek. A szeptória esetén apró, 1-2 mm-es fekete foltokat látunk a levélen, a koniothirium és a kladosporium esetében sötétbarna foltok jelennek meg.

A levélfoltosságot az okozza, hogy a talajon maradnak a lehullott levelek, amelyekről a csapadék hatására tud felcsapódni a betegség a növényre. Éppen ezért fontos, hogy mindig gyűjtsük össze és semmisítsük meg a beteg leveleket és a metszés során szellős lombozatot alakítsunk ki. A rezes lemosó permetezés segít a levélfoltosság ellen.

8. A verticíliumos hervadást nem lehet kezelni, és sajnos a magnólia bele is pusztulhat. A fiatal hajtások elhervadnak, a levelek fakóvá válnak, majd elszáradnak. Az elhalás mértékétől függően pusztul el teljesen, vagy csak részlegesen a növény.

A kórokozó először a gyökéren keresztül jut el a törzsbe, majd az ágakba kerül. Mivel nem lehet kezelni, védekezni kell ellene. Ezért fontos, hogy megbízható helyről vásároljuk a magnóliát, és rendszeresen gondoskodjunk a gyomirtásról.

9. A hernyók sem jó barátai a magnóliának, hiszen a levelek rágásával nagy károkat tudnak okozni. Az olajos lemosó permetezéssel nem csak ellenük, de a tetvek és a tripszek ellen is védekezhetünk, hiszen az olaj miatt csúszóssá válik alattuk a levél felszíne, így rövid úton hagyják el a helyszínt.

Bár úgy tűnhet, hogy a magnóliának számtalan panasza lehet, és emiatt nehéz tartani, ez nem így van. Ha körültekintően ültetjük el, és gondosan metsszük és öntözzük, a legtöbb esetben hosszú éveken át ragyogja be a kertünket szépségével.