Az idei tavasz eddig bővelkedett csapadékban. Igen kedvező a talajban rendelkezésre álló vízkészlet. Amennyiben május hónap folyamán nem alakul ki nyárisan meleg időjárás, a növények fejlődése optimálisan alakulhat. A száraz időjárás és magas hőmérséklet az évnek ebben a szakaszában már gyors vízveszteséget okozhat, ezért célszerű folyamatosan nyomon követni a talaj vízkészletének alakulását és szükség esetén öntözéssel kell pótolni a vízhiányt. A májusi eső mindig nagy jelentőségű volt, hazánk klimatikus viszonyai mellett, hiszen mint a népi mondás is tartja ”a májusi eső aranyat ér”. Számos növényfaj keléséhez, a palánták megerősödéséhez, a további növekedéséhez alapvető fontosságú a talaj megfelelő nedvességkészletének biztosítása.
De, nemcsak a csapadék mennyiségi eloszlása kulcsfontosságú a hónap során, hanem a minimum hőmérsékletek alakulása is nagy jelentőségű. Éghajlatilag ugyanis az évnek ebben a szakában még előfordulhat fagy. Ennek katasztrofális hatása lehet mind a gyümölcs, mind pedig a zöldségtermesztésre. Május hónaphoz kapcsolható ugyanis egy népies időjárási szabály, miszerint a „fagyosszentek” idején, Pongrác, Szervác, Bonifác és Orbán napján, talaj menti fagyok várhatók. A „talaj menti” jelző arra utal, hogy májusban, legfeljebb olyan fagyokra számíthatunk, amely a talajfelszín feletti levegő, csupán néhány méteres rétegére korlátozódnak. E magasság fölött, általában már pozitív hőmérsékleti értékeket mérhetünk. Agrometeorológiában „radiációs” vagy kisugárzási fagyoknak nevezzük, ezeket a késő tavasszal vagy kora ősszel előforduló fagyokat, melyek olykor tetemes fagykárt okoznak a kertészeti kultúrákban, illetve a gyümölcsösökben. A kisugárzási fagy: szélcsendes időben, derült égbolt mellett alakulhat ki, ha a levegő egyéb fizikai állapotjelzői, hőmérsékleti és nedvességi viszonyai, azt lehetővé teszik.
A „fagyosszentek”-hez fűződő időjárási jelenséget Európa-szerte, régről ismerik. Az 1582-ben végrehajtott naptárreform (október 4-e után 15-ét írtak) eredményeként, a korábban megfigyelt időjárási szabálynak, - a fagyosszentek jelenlegi naptári dátumához képest - mintegy 10 nappal korábban kellene napjainkban megjelennie.
Nézzük meg, hogy mit mutat a statisztika. A régieknek volt igazuk, vagy az időjárás igazodik a naptárhoz?
Az elmúlt 50 év mérési adatsora alapján, azt állapíthatjuk meg, hogy május 3-án Tímea, Irma, valamint május 4-én Mónika, Flórián napján számíthatunk (15%-os valószínűséggel) talaj menti fagyok kialakulására a síkvidéki területeken. A valódi „fagyosszentek” napján kialakuló fagynak az éghajlati valószínűsége, a korábban említett két naphoz viszonyítva, lényegesen kisebb ( 3-9%). Helyesebb lenne tehát, a „fagyosszentek” neveit Zsigmondra, Tímeára, vagy Mónikára változtatni. Orbán a késői „fagyosszent” május 25-én, ezen a napon még szintén számíthatunk, igaz csupán 6%-os valószínűséggel, talaj menti fagyok kialakulására.
Valójában május hónapban, 3 kisebb-nagyobb fagyhullám bekövetkezésével lehet számolni, melyek megközelítőleg 10 napos késéssel követik egymást. Európa nagy részén, az áramlási rendszereket, melyek az időjárási események változásáért felelősek, 5-10 napos ismétlődési periódus jellemzi.
Az első, fő hullám, május 2-4-én várható, a második, mely rendszerint mérsékeltebb az előzőnél, május 12-15 között jelentkezik, és végül május 24-25-én fordul elő ismételten nagyobb valószínűséggel talaj menti fagy.
Mennél későbbi naptári időpontban következik be a fagy, kártétele annál nagyobb lehet, hiszen a növények kezdeti fejlődési fázisukban még jól tűrik, később egyre érzékenyebben reagálnak a fagyhatásra. Szerencsére a fagyok erőssége, a hónap vége felé haladva, általában csökken, s csak ritkán fordul elő az, hogy két hullámban is mérhetünk talaj menti fagyot, mint ahogy ez sajnos 1968-ban, 1976-ban, 1980-ban és 1982-ben előfordult.
Az utóbbi 50 év legmelegebb májusi hőmérsékletét 1968 május 12-én mérték. A maximum hőmérsékletek az ország számos pontján meghaladták a 33 °C-ot, míg a leghidegebb májusi hajnal 2007 május 2-án virradt ránk, amikor is az északi középhegység egyes területein –7 °C-ig süllyedt a hőmérséklet. A Nyírségben illetve a Mátra előterében is -3 -5 °C-os fagyok fordultak elő.
A napi átlaghőmérséklet a hónap eleji 14-15 °C-ról tovább emelkedik és a hónap végére eléri a 16-17 °C-ot. A hőmérséklet emelkedése nem mentes azonban kisebb nagyobb ingadozásoktól, gyakoriak a különböző hőmérsékletű, hűvösebb illetve melegebb légtömegek érkezése.
A sokéves átlag alapján kisebb mértékű hőmérséklet visszaesésre számíthatunk május 3-án, 7-én, 20-án illetve 28-án. A melegedési periódusok intenzívebbek és hosszabb ideig tartanak, mint a lehűlések. Május 3-6, 12-19, valamint 24-27 között szokott előfordulni határozottabb mértékű felmelegedés.
A maximum hőmérsékletek a hónap elején általában 20 °C körül fordulnak elő, míg a hónap végén nem ritkák a 25 °C-ot meghaladó értékek sem. A minimum hőmérsékletek 8 és 11 fok között alakulnak. A hónap folyamán a síkvidéki területeken általában nem kell fagyos napra számítani. De, 1965-ben, 1976-ban, 1978-ban és 1982-ben előfordult, hogy 2 m-es magasságban is fagyott május hónapban.
A nappalok hosszabbodása tovább folytatódik 14,5 óráról 15,5 órára nő a nappalhossz.
A napsütés havi mennyisége síkvidéki területeken 240-260 óra közötti. A napsütéses órák napi összege a hónap elején 7-9 óra közötti, nem változik számottevően a hónap folyamán. Legkevesebb napsütésre 7-9 között, 22-én, valamint 28-án számíthatunk. Ekkor a napi napfénytartam értéke általában 6-6,5 óra közötti.
A felhőzet előfordulási gyakorisága csökken az áprilisi értékhez képest, azaz átlagosan 50-55%-os borultsággal kell számolni. A csapadék mennyisége, az áprilisi értékhez képest, mintegy 30%-kal nő. Maximálisan 8 csapadékmentes napra számíthatunk a hónap folyamán, de 1971-ben, 1979-ben illetve1990-ben 16, míg 1978-ban, 1984-ben illetve 1991-ben csupán 4 egymást követő napig nem esett, azaz minden ötödik napon hullott valamennyi csapadék.
A hónap nagy részének időjárását az Atlanti-óceán felőli rendszeres gyakorisággal (általában 5 nap) érkező hűvös és nedves légtömegek alakítják.
Átlagosan 10 csapadékos napra számíthatunk a hónap során. De, 1974-ben, 1978-ban és 1984-ben 16 nap fordult elő csapadékhullás, míg 1990-ben csak 4 csapadékos nap volt.
A hónap folyamán a sokéves átlag alapján 4 hullámban számíthatunk jelentősebb mennyiségű csapadékra. Május 1-2, 8-10, 20-22, illetve 28-29 közötti időszakokban. Május 13-án, és 25-én csekély a csapadék hullásának esélye a sokéves mérések statisztikája alapján.
A havi csapadékösszegek síkvidéki területeken 50-60 mm közöttiek. A havi párolgás azonban rendszerint meghaladja ezt a mennyiséget, azaz átlagos években 80-90 mm-es havi párolgással számolhatunk.
A hótakaró előfordulására síkvidéki területeken nem kell számítanunk, de havazás még előfordulhat. 1952-ben május 14-én az ország számos pontján észleltek havazást.
A levegő telítettsége, azaz a relatív nedvességtartalma, a hónap folyamán 50-60% között ingadozik. A hónap folyamán legnagyobb relatív nedvességi értékek 10-én 22-24 között illetve 28-án fordulnak elő a sokéves átlagok alapján.
A ködhajlam kissé fokozódik az áprilisi értékhez képest. Hideg levegő beáramlása után a hajnali órákban előfordulhat rövid ideig tartó köd. Ennek a havi összege elérheti a 20 órát. A reggeli köd a délelőtti órákban gyorsan feloszlik, azaz a ködös napok száma 1.
