Ezért hasznos az esőkert
Az időjárás nagyon nagy hatással van a mezőgazdaságra. Akár nagyban, akár kicsiben gazdálkodunk, mind a szárazság, mind a túl sok csapadék, óriási gondokat okozhat. Éppen ezért próbálunk minden lehetőséget megragadni, amelynek segítségével optimális körülményeket tudunk teremteni a növényeink számára.
Az esőnek minden gazda örül, hiszen így tudnak fejlődni a növényei, ráadásul ingyen van. Azonban sokszor aránytalanul sok esik, sokszor pedig hosszú heteken át tart a szárazság. Ahhoz, hogy az időjárás furcsaságait kompenzálni tudjuk, nagyon jó eszköz lehet egy esőkert kialakítása.
Az esőkert nem a kert egészére vonatkozik, hanem annak csak egy részére. A célja, hogy összegyűjtse az esővizet, és rövid ideig tárolja azt. Ez azt jelenti, hogy átlagosan két napig tárolhatjuk benne a vizet, a mélysége pedig maximum 30 cm lehet, máskülönben már nem esőkertről, hanem kerti tóról beszélünk, amely nem látja el azokat a feladatokat, amelyek miatt az esőkertet kitalálták. Az esőkertnek kinevezett terület nem üres, hiszen ide ugyanúgy növényeket tudunk ültetni, mint a kert többi részébe. Azonban erre a területre nagy vízigényű növények kerüljenek, többnyire évelő fűfélék formájában.
A vödrös módszernél sokkal jobb az esőkert. Fotó: 123rf.com
Az esőkert csökkenti az elszivárgó víz mennyiségét, és párolgás útján juttatja vissza azt a légkörbe, másrészt szűri és tisztítja a talajba jutó esővizet, amely kitűnő lehetőség a talaj minőségének javítására. Az esőkertben ráadásul olyan állatok is képesek megélni, amelyek a sima kertekben nem. Így sok bogár, béka és madár lelhet itt otthonra.
Az esőkert azonban nem kerti tó. A kerti tó folyamatosan vízzel van telítődve, így az ott élő állatok is életvitelszerűen élnek ott. Ezzel szemben az esőkertben csak pár napig áll a víz, és rendszertelenül telik meg vele.
Az esőkert ötlete mindössze harminc évvel ezelőtt fogalmazódott meg. 1990-ben jött létre az első lakossági felhasználásra szánt esőkert a marylandi Dick Brinkerben. Itt a hagyományosan alkalmazott szennyvíztároló tavat helyettesítették egy beültetett földterülettel. Egy közeli lakónegyedben minden ingatlan részére létrehoztak egy körülbelül 30 négyzetméteres esőkertet, mely nagyban csökkentette az esőzések után a csatornába kerülő vízmennyiséget.
Az esőkert azért csökkenti az elszivárgó víz mennyiségét, mert csupán addig gyűlik benne a víz, amíg a talaj telítetté nem válik. Ha eléri a vízmennyiség a talaj felszínét, az párologni kezd.
Az esőkert ezen kívül javítja a talaj minőségét, hiszen a talaj megszűri a vizet, és ahogy az egyre mélyebbre hatol a talaj rétegeiben, úgy tudnak a növények a gyökereiken keresztül minden számukra szükséges tápanyagot kivenni belőle.
Az esőkert segítségével az esővízben lévő szennyeződések nem kerülnek be a csatornába. Szétterülnek a kijelölt talajrészen, így könnyen el tudnak bomlani.
Az esőkert kialakítása
Esőkertet az év bármely szakaszában készíthetünk, ám a növények beültetése szempontjából a tavasz és az ősz a legalkalmasabb rá. Első lépésként át kell gondolni, hogy a kertünk alkalmas-e esőkert kialakítására. Az esőkertet ott érdemes kialakítani, ahová a kertbe általában lefolyik az esővíz. Ha van egy lejtős rész a kertben, ahol a nagyobb esőzések után megáll a víz, máris megtaláltuk az ideális helyet az esőkert részére. Fontos, hogy legalább 10 méterre legyen a házunktól, vagy bármilyen építménytől, hogy nehogy kárt tegyen bennük.
Ha megoldható, irányítsuk oda az ereszcsatornák egy részét is, hogy a tetőről is oda tudjon folyni a csapadék. Ehhez árkokat is építhetünk. Az esőkert szegélyeihez használhatunk térköveket, melyek nem csak praktikusak, de nagyon dekoratívvá tudják tenni azt. Érdemes egy túlfolyót is kialakítani, hogy ha túlságosan sok a csapadék, a felesleges vízmennyiség tovább tudjon folyni és ne mélyítse el túlságosan az esőkertet.
A tetőről közvetlenül is vezethetjük az esővizet az esőkertbe. Fotó: 123rf.com
Az esőkertek alakjának csak a képzeletünk szabhat határt. Azonban, ha gyermek van a családban, a biztonsága érdekében nagyon fontos, hogy be legyen kerítve és egyedül még véletlenül se tudjon oda bejutni.
Az ideális talajkeverék az esőkert számára 60%-ban homokot, 20%-ban komposztot és 20%-ban felső talajt tartalmaz. A nem áteresztő talajrészt el kell távolítani, és áteresztő talajra kell cserélni. Az esőkert talaja alá tett kavicsréteg tovább szűri a talajba beszivárgó vizet.
Mivel az esőkertben csak időszakosan van jelen a víz, olyan növényeket érdemes oda telepíteni, amelyek jól viselik a telített talajt, de a szárazságot is. A fák is kitűnőek az esőkertben, hiszen nagy mennyiségű vizet képesek felvenni, de a különféle páfrányok is nagyon jól fogják ott érezni magukat. Miután elültettük a növényeket, takarjuk le a talajt kavics mulccsal. A szerves mulcs nem alkalmas erre, hiszen azt könnyen elmosná az esővíz.
Az esőkert tehát egy természetes és dekoratív módja az esővíz megőrzésének és hasznosításának.
