Fórum
Cikkajánló
300 hektár felett dől el a magyar bio sorsa? Meglepő számok az ÖMKi szakmai napjáról
Míg a kicsik a biodiverzitást, a nagyüzemek az árualapot adják:...
Minden jog fenntartva.
© 2026 Agroinform Média Kft.
530 hozzászólás
Az Alkotmánybíróság a napokban napirendre tűzött egy több éve beterjesztett kérelmet.
Abban kellet volna állást foglalnia, helyes-é az a Kúria jogértelmezés, hogy az Ákr. 120. § (1) bekezdésében foglalt 1 év ügyintézési határidő, mely esetében a döntés közlése nem foglaltatik bele. Vagyis jogszerű-é, ha egy hatóság az utolsó napon hoz döntést, azt postázza, de annak közlése már az 1 éves határidőn túl történik.
Megjegyzem, a Magyar Jogász Egylet szerint is, ez egy téves jogértelmezés.
A másik ennél fajsúlyosabb kérdés.
Sérti-é a tisztességes eljáráshoz fűződő alapjogot a felhívott jogszabályi hely? Vagyis összeegyeztethető-é az Alaptörvény rendelkezésével az, ha egy hatóság - amellyel szemben alkotmányos elvárás, hogy szakszerűen járjon el – 1 évig módosíthatja, vagy visszavonhatja a döntését. Mert a szakszerűség azt is jelenti, hogy a hatóság ismeri a hatályos jogszabályokat, és az ítélkezési gyakorlatot.
Az ÁB nem hozott döntést, és a kérdés is lekerült napirendről.
Ha valakinek ezek után jogállamisággal kapcsolatban kételyei támadnak, az nem a véletlen műve….
Hát nem érdekes.
A fideszcsicska alkotmánybíróság nem mert döntést hozni a korábbi kommentben leírt ügyben, ami már évek óta húzódik. Ez elő szokott fordulni, de akkor a következő ülésen ismét napirendre tűzi. Most azt sem.
Szóval e it egy lófasz, nem jogállam....
Az Ákr. 2-6 §-ai alkotmányos alapelvárásokat fogalmaznak meg a hatósági eljárásokhoz kapcsolódóan.
Az egyik ilyen elvárás a szakszerűség. Ez azt jelenti, hogy a hatóság naprakészen ismeri a hatályos jogszabályokat, és az ítélkezési gyakorlatot.
Ehhez az alkotmányos alapelváráshoz nem kapcsolható semmilyen formában a 120. § (1) bekezdése, mely lehetőséget ad a hatóságnak arra, hogy a jogszabálysértő döntéseit 1 éven belül viszavonja. Mert ez egyértelműen azt jelenti, hogy az adott hatóság megsértette a szakszerűség alkotmányos elvárásait. Ez azt jelenti, hogy egy adott hatósági döntés ügyfele(i) 1 évig nem lehetnek biztosak abban, hogy gyakorolhatják a hatósági döntés által biztosított jogaikat.
Ez totálisan szembe megy az Alaptörvény tisztességes eljáráshoz kapcsolódó rendelkezésével.
Úgy látom az Alkotmánybíróság végre megemberelte magát, és napirendre mert tűzni egy több éve húzódó jogértelmezési problémát.
A dolog lényege, hogy valaki elfogadó nyilatkozatot tett egy haszonbérleti szerződésre úgy, hogy azt az utolsó - 15. napon - postára adta. Mivel előhaszonbérleti joga volt, a szerződés vele lett jóváhagyva. Majd ezek után a földhivatallal szembe jött egy több évvel korábbi Kúria döntés, mely szerint a 15 nap anyagi jogi, jogvesztő határidő. Ez azt jelenti, hogy 15 napon belül az elfogadónak meg kell érkeznie a jegyzőhöz.
A földhivatal a döntést az Ákr. 120. § (1) bekezdése alapján visszavonta úgy, hogy a döntést az utolsó napon hozta meg, és adata postára, de annak közlése már az 1 éves határidőn túl történt.
Az felpersi keresetének a Debreceni Törvényszék helyt adott, mert szerinte is a közlésnek az 1 éves határidőn belül meg kell történnie. A felperes jóhiszeműen szerzett joghoz kapcsolódó kereseti kérelmét elutasította.
A kormányhivatal felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. Az indokolása szerint az 1 év ügyintézési határidő, amely szerinte nem vonatkozik a kézbesítés - közlés - megtörténtére. A Kúria ezt elfogadta. Szerinte is így kell értelmezni az Ákr. ezen rendelkezését.
Ebben az ügyben én is segítettem az érintett felperesnek. A véleményem egyértelmű. Az egyéves határidő ebben az esetben is anyagi jogi objektív határidő, melyen belül a közlésnek is meg kell történnie.
A Törvényszék jóhiszeműen szerzett jogal kapcsolatos jogértelmezése pedig nevettséges.
Meglátjuk, mit mond erre az AB.
Egy ügyvéd kommentje:
"Magam is megfásultam ügyvédként. A végén már odaadtam a keresetlevelet az ügyfélnek, tessék elolvasni mit nem lehet ezen érteni, mert a bíró még mindig "nem akarja érteni". A vicc, hogy sosem jártam azon a járásbíróságon, nem ismertem a bírót, semmi személyes elem nem volt. Maga a rendszer működött a "kitalálok bíróként valami baromságot, szerencsére nincs hiánypótlás, lehetőleg vesszen az illeték is, menjen az idő, az ügyfél haragudjon meg az ügyvédre, rúgja ki, hátha ügy se lesz, kávézhatok nyugodtan, meg reszelhetem a körmeimet" üzemmódban. Az ügyfél mindent értett, nem is haragudott rám. Aztán visszaadtam a megbízást, hogy vigye másik ügyvédhez, használja nyugodtan a megírt 8 oldalt. Egy Wopera Zsuzsa nevű ostoba liba fércelte össze ezt a szar polgári perrendtartást a lusta ostoba liba bírósági barátnői tanácsára. Egy agyrém született. Új polgári perrendtartás is kell. Ügyvédi kamarák csinálják, ne Varga Judit volt miskolci barátnői (Wopera és társai). Azóta emlegetem ezt mindig, ha bármifèle "női kvóta" delirálàst vagy a "világ jobb hely lenne sok női vezetővel" agyrémet meghallok. Tessék: Varga Judit igazságügyi miniszter, Wopera Zsuzsa miskolci tanszék vezető és miskolci barátnői, majd egy rakás, 80%-ban "lelkes" női jogalkalmazó a bíróságokon. Csodálatos lett ettől a rakás lusta, ostoba nőtől az élet ezzel a polgári perrendtartással."
"Kovács Krisztián Ügyvéd
·
Pereskedik-e még valaki?
Röviden: nem.
2017-ben, az új Polgári perrendtartás hatályba lépése előtt 335.989 peres ügy érkezett a bíróságokra.
2018-ban (ekkor lépett hatályba az új törvény, ami nagyon megnehezítette a pereskedést) 266.912 ügy.
2019-ben 251.418 ügy. Nem veszem végig az összes évet, plusz COVID is volt.
2024-ben 245.100 ügy.
2025-ben (januárban eltörölték az illetékmaximumot a perekben, ami korábban 1,5 millió Ft volt. Most ennek akár tízszeresét is ki lehet illetékben fizetni) az első félévben (még nincs meg az éves statisztika) 124.899 peres ügy érkezett.
Ez ugye azt jelenti, hogy a peres ügyek 1/3 része már nem kerül be az igazságszolgáltatásba (túl drága, túl lassú, stb.). Azt nem gondolom, hogy kevesebb lett a vitás ügy. De mindennapos tapasztalat nem-budapesti bíróságokon, hogy mikor megérkezik az ember, a portás úgy kérdezi, hogy "Ügyvéd úr, A tárgyalásra jött?" Tehát nem azt kérdezik, hogy melyikre, mert hát nincs túl sok. Van olyan bíró, ahol az egyetlen ügy a miénk, mondta, hogy akkorra tűz amikorra mi szeretnénk, neki mindegy. Az érem másik oldala, hogy sok bíróságon viszont extrém módon leterheltek a bírók, tehát nagyon egyenetlen az ügyek eloszlása.
Nem a bírók ekézéséről szól a poszt, ők csak részben tehetnek róla (teljesen felmenteni nem tudom őket, mert azt az ámokfutást, amivel az új Pp. hatálybalépésekor elüldözték az ügyvédeket és az ügyfeleket a pereskedéstől, önszorgalomból csinálták - nekem volt olyan visszautasított keresetlevelem, ahol az volt a visszautasítás oka, hogy 0630-ként írtam be a telefonszámom, nem +3630-ként), csak látszik hogy valamilyen okból a bírósági rendszer jelenleg nem ad megfelelő választ a jogkeresőknek. Pl. nekem is azzal kell kezdeni minden ügyfélnél, hogy 1 éven belül ne számítson ítéletre a lehető legegyszerűbb ügyben sem. Akkor meg már inkább hagyja a fenébe."
És akkor ehhez még tegyük hozzá, a közigazgatási jogorvoslati lehetőség bóhózattá silányítását. Ez egy egylépcsős eljárás. Ha valaki él egy hatósági döntéssel szemben jogorvoslattal, akkor az az illetékes törvényszék tárgyalja. A döntése jogerős, nincs tovább.
Van még ugyan egy lehetőség, a felülvizsgálati kérelem a Kúria felé. De ennek semi értelme. A Kúria ugyanis nem hajlandó dolgozni. Tíz ilyen kérelemből nyolcat mondvacsinált indokokkal visszadob. Igazi fideszcsicska szervezet.....
Válasz D. Csaba #523. hozzászólásáraNekem is volt ilyen. Ügyvéd lekérte a térképet, gondolom elektronikusan, biztos fizetni is kellett érte, külön nem szamlazta nekem, nem is érdekelt. Bejeloltuk, alairtuk, tanuk, minden. Foldhivatalba viszem, az ügyintézo kinyögte hogy eredeti terkepmasolat kell, 3000 Ft. Oké, nem számít. Csak az a hölgy aki intézi, nincs bent, jöjjek vissza később. Az ügy többi részletét bezzeg nekem kellett elmagyaraznom az ügyintézonek. Azt mondja, használati rendet kell készíteni. Mondom neki, szerintem nem kell, mert ugyanaz a tulaj, csak egy részén már lejárt a bérlet, ezt fogom én művelni szivessegivel. Azt se tudta megmondani, hogy a térképet alá kell-e írni tanuknak. Végül nem írtuk ala, de jó lett minden.
Amúgy a konkrét felvetésedre reagálva tényleg agyrém, minden máshol az folyik a csapból is hogy digitalizáció így meg úgy, digitális állampolgárság, ügyfélkapu, már egy iskolai igazolast elektronikusan tölti fel az orvos. És akkor fel nem tudom fogni, hogy a hivatalos elektronikus rendszerből letöltött térképet miért nem lehet elfogadni.
A használati rend térképi ábrázolásához a netről nem lehet lekérni térképmásolatot, mert azt nem fogadják el. Eredeti, a földhivatal által kiadott papír alapű térképmásolat kell.
Eddig ezzel nem volt gond, mert az ország bármely földrészletéről lehetett a helyi földhivatalban ilyet kérni. Edddig. Most már nem lehet, csak az illetékes földhivatalban. Vagyis a megbízóm Pesten lakik, most le kell utaznia Szegedre ezért.
Ez az új E-ING, ami szart sem ér, mert nem működik, miköhzben 16 milliárdba került, aminek szerintem a felét ellopták ezek a fideszes tolvajok.
Takarítsa már el valaki ezt a söpredék, maffiózó, börtöntöltelék bandát....
Volt egy számomra nem egyértelmű kérdés. Ha egy önkormányzati rendelet lehetővé teszi a zártkertek művelés alóli kivonását, abban az esetben ehhez a földhivatal részére benyújtott adatváltozási kérelem mellé, változási vázrajzott kell-é mellékelni.
A régi Inytv. szerint, ha pl a művelési ág változás a teljes földrészletet érinti, nem kellet. Az új Inytv. már nem tartalmazza ezeket a kivételket. Miután több földmérő is egyöntetűen azon a véleményen van, hogy a helyes jogszabályi értelmezés megköveteli a változási vázrajz csatolását, mert az térképi adatváltozást is jelenet, meghajlok az érveik előtt.
Értelmét ezek után sem látom, mert ez szembe megy a józan ésszel, de miután Magyarországon élünk, ahol nem jogalkotás, hanem jogbarmolás folyik, így ezen nem csodálkozom.
Ha az önkormányzat rendelettel lehetővé teszi a zártkertek művelésből kivonását, egyre gyakrabban fel fog merülni a kérdés.
Hogyan történik ennek rendezése az ingatlan-nyilvántartásban? Kellenek-é ehhez dokumentumok, okiratok, de főleg, kell-é ehhez telekalakítás, változási vázrajz?
A válasz még várat magára. Illetve az általános reakció erre az, hogy telekalakításra nincs szükség, de változási vázrajzra igen.
Nos, szerintem ez nem igaz. Van olyan verzió, mikor telekalakításra szükség van, bár ez is kiküszöbölhető, ha a közös tulajdont a Foktftv. szerinti megosztással meg lehet szüntetni. Ha viszont nincs megosztás, nem változik a földrészlet határa, akkor változási vázrajzra sincs szükség, szerintem.
Moderálási elveink miatt törölve: 2026-02-02 10:50:06
Moderálási elveink miatt törölve: 2026-02-02 10:50:11
Ha két szomszédos földrészletnek ugyan az a tulajdonosa – én ide értem az osztatlan közös tulajdonban meglévő tulajdoni hányadot is -, akkor egyoldalú jognyilatkozattal telki szolgalmat alapíthat. Ez lehet átjárási-, vagy útszolgalom, de lehet valamely közmű átvezetését érintő szolgalom is.
Vagyis ha van egy „a” és egy „b” jelű földrészlet, és ezeknek a tulajdonosa – akár részben – ugyan az, akkor ezekre a tulajdonos alapíthat szolgalmi jogot- oda-vissza, egyoldalú, ügyvéd által ellenjegyzett jognyilatkozattal.
Üdv emberek.
Van itt olyan kolléga, aki túl van sikeres gazdaságátadási szerződésen vagy ismeretségében van olyan ember.
Tehát van jóváhagyott szerződése. Akár pályázathoz, akár "csak" anélkül.
Érdekelne néhány részlet.
Előre is köszönöm, ha valaki jelentkezik.
Moderálási elveink miatt törölve: 2026-01-05 13:00:12
Moderálási elveink miatt törölve: 2026-01-05 13:00:46
A Kúria valamennyire rendbe tette a "helyben lakó" fogalomkörét.
Gyakorlatilag minden polgárnak lehet bejelentett lakóhelye, illetve tarttózkodási helye. A helyben lakás egyben életvitelszerű lakáshasználatot is megkövetel.
Amennyiben valakinek csak bejelentet lakóhelye van, akkor az minősül életvitelszerű lakáshasználatnak.
Amennyiben azonban van bejelentett tartózkodási helye is, akkor az. Vagyis, ha van tartózkodási hely is bejelentve, akkor az elővásárlási-, előhaszonbérleti joggyakorlás során az a helyet kell figyelembe venni a "helyben lakó" meghatározásakor, nem a lakóhelyet.
Van arra lehetőség, hogyha bár van bejelentett tartózkodási hely, de az "életvitelszerű lakáshasználat" mégis a bejelentett lakjóhelyen van, akkor azt bizonyítani lehet.
Az erdők esetében a használati rend kialakításánál azon tulajdonostársakat, kiknek a tulajdoni hányada nem éri el az 1 ha, egy „tömbbe” kell rakni. Ők nem osztanak, nem szoroznak a használati rend kialakítása esetében, a tiltakozásuk sem jelent semmit elméletileg. Bár szerintem, ha többen úgy nyilatkoznak, hogy közösen akarnak gazdálkodni, vagy egyöntetűen egy harmadik személynek használatba adni, akkor azt figyelembe kell venni, feltéve, hogy így 1 ha fölé tudnak menni.
Egy másik kérdés a használatba adás. Ez még mindig nem egyértelmű, bár vannak erdészeti hatóságok, akik már kezdik érteni.
Nos, az én véleményem, miután a törvény azt mondja, hogy azok tulajdoni hányada jelölhető ki egyben, akik a használatot egyetlen személy számára akarják átengedni, itt a Ptk. szerinti szótöbbség dönt, azzal, hogy a „szótöbbséget” a Fétv. szerinti hozzájárulás alapján kell értelmezni. Vagyis, ha a használatba adás során a tulajdonostársak kevesbb mint 50 %-a tiltakozik, akkor ebben az esetben nincs akadálya a többlethasználati megállapodásnak, vagy más földhasználati szerződésnek.
"A hatósági ellenőrzés vége és a hatósági eljárás megindítása között eltelt idő tekintetében sem az Ákr. 101. § (1) bekezdése, sem az Ákr. hatósági ellenőrzésre vonatkozó VI. fejezete sem tartalmaz előírást. Erre figyelemmel pedig az Ákr. 98. §-a alapján az eljárt bíróság helyesen hivatkozott az Ákr. 50. § (6) bekezdésére, amely szerint, ha törvény vagy kormányrendelet valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, a hatóság, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse vagy a végzést meghozza."
Még mindig nagyon sok az ismerethiány, a bizonytalanság az osztatlan közös tulajdonok felszámolásával kapcsolatban. Ha lesz időm, megint leírom lépésről lépésre, érthetően.
Ami ismét felmerült kérdésként.
Nem kell földművesnek lenni ahhoz, hogy valaki tulajdonostársként megindítsa a közös tulajdon felszámolását, ennek keretében bekebelezzen, vagy akár megvegye más tulajdonostársak tulajdoni hányadát. Ezen eljárás keretében nem kell figyelembe venni az 1 ha-os korlátot. Ez igaz a zártkertek esetáben is. Ugyan így, a 300 ha-os felső korlát sem akadály, ha valaki a Foktftv. eljárása szerint szerez tulajdont.
A másik. Ha valakinek még nincs meg a 3 éve, de pl. olyan közös tulajdont szeretne megszüntetni, ahol minden tulajdonostársnak megvan a területi minimuma, vagyis nincs bekebelezés, akkor nincs szükség a 3 éves tulajdonosi jogviszonyra. Akkor sem, ha van bekebelezési lehetőség, de azt egy másik tulajdonostárs átvállalja.
Válasz Lada2105 #505. hozzászólásáraOlyan földrészletekkel kell indítani, melyeknek nincs földhasználója, és sok tulajdonosa van. Ezekre nem nagyon mozdulnak rá, főleg az erdőkre.
Most is csinálok ilyen használati rendeket, többlethasználatikat, legelőknél, erdőknél. Azért nem mozdulnak ezekre, mert vagy nem ismerik a lehetőségeket, vagy mert maceránsnak tartják használat megszerzésének menetét.
Válasz Rabó001 #508. hozzászólásáraNem tudom honnét jött nekik az eligazítás de 100%- hogy nem Bács megyéből mert az tudom, hogy Kecskeméttel napi szinten egyeztettek.
Válasz termelo #507. hozzászólásáraÉs ez országos gyakorlat? Szerintem nem mindenhol csinálják így, de nyilván nincs az egész országról információm.
Válasz Rabó001 #506. hozzászólásáraVisszadobták a bérletet kb. 2015 től. Akkor jöttek rá, hogy törvényt sért ez esetben a jóváhagyott szerződés de valóban amit már 1x jóváhagytak azt nem törölték a hosszabbításig, Onnantól már nem lehetett.
Válasz VMisi #500. hozzászólásáraA nem lehet, az nem tilalmat jelent a gyakorlatban. Ha valaki bérbe adta a vételnél kötelezően megtett saját művelés vállalás ellenére, akkor maximum annyi történt, hogy ha ellenőrizték, és kiderült hogy mégse saját maga műveli belül, akkor a nav kivetette a dupla illetéket. De maradhatott bérbe adva. De nem ellenőriztek mindenkit. És valamiért akit ellenőriztek is, csak az 5 év leteltekor. Hogy miért azt nem tudom, hiszen nem 5 évre szól a vállalás.
Nemtudom volt-e olyan, hogy ilyen esetben a bérleti szerződést nem hagyták jóvá. Valaki asszem írt olyat, hogy volt ilyan hivatal.
Válasz Demény Csaba #499. hozzászólásáraSemmit sem tudsz tenni ha az első, egy tulajdoni hányadot is más viszi el helyetted pl. tulajdonostárs, szomszéd.
Válasz Demény Csaba #501. hozzászólásáraMindegy neked akartam, úgyis érted
Válasz termelo #502 hozzászólásáraVálasz Demény Csaba #501. hozzászólására
Válasz VMisi #500. hozzászólásáraJanuártól már lehet.......
Földvásárlás egyik feltétele, hogy nem lehet kiadni haszonbérbe a földet. Mi van akkor ha pl. egészségügyi okok miatt nem tud tovább dolgozni, vagy csak nyugdíjba megy a tulaj? Ilyenkor csak a műveltetés lehet?
13. § (1) * A tulajdonszerzési jogosultság feltétele – ide nem értve a 11. §-ban, a 17. §-ban, valamint a 36. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt eseteket –, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig – a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – más célra nem hasznosítja.
Ha valaki egy osztatlan közös tulajdonban lévő termőföldbe, erdőbe szeretné magát bevásárolni, és lehetőleg minél több tulajdoni hányadot megszerezni, illetve használni, akkor első lépésként csak egy tulajdoni hányadot vegyen meg. Ha ez megvan, akkor csinálni kell egy használati rendet, illetve minél több többlethasználati megállapodást. Ez utóbbit főleg azokkal, akikkel meg lehet egyezni az adásvételről.
Ha ez megvan, akkor kell lepapírozni a további vételeket. Gyakorlatilag így el lehet venni a kedvet az elfogadó jognyilatkozatoktól. Erdők esetében a használati rend tulajdonképpen be van betonozva.
Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése.
osztatlan58@gmail.com
foldjog@gmail.com
20-2528350
A tulajdonostárs adásvétellel szerzett tulajdoni hányadot egy osztatlan közös tulajdonban. A földrészlet megosztható, de vannak olyan tulajdonostársak, kiknek tulajdoni hányada bekebelezhető. A bekebelezéshez azonban 3 év tulajdonosi jogviszony kell, ami 2026. márciusában áll be. Megindíthatja-é a tulajdonostárs a Foktftv. 2. alcíme szerinti megosztást?
A válasz: igen.
Válasz termelo #495. hozzászólásáraNem gondolnám hogy nálad esett volna vissza jobban a jövedelmezőség,itt a 10-12 tonnás kukorica lement 0-2 re és már "jobb" években is 5 tonna.Én inkább azt látom hogy még mindig elég jövedelmező hogy óriási marakodás legyen a földért.
Ezért se tartom reálisnak hogy 200 hektár saját föld kevés lenne egy családnak meg ott van Poke barátod ha jól emlékszem azt mondta ő 80 hektáron gazdálkodik és rohadt jól elvan plusz még a testvéreinek is fizet.
Ki lenne a legkisebb helyi termelő? Akinek nincs semmi föld a nevén vagy az egész családját néznéd? Hogy döntenéd el?
Mert pl most is van olyan hogy 300 hektár és ne tovább de jön a fia lánya felesége és 300-300-300 hektár...
Persze tök jó amit mondasz csak a magyar leleményes tehát könnyen kijátsza..
Igazságot már nem lehet teremteni ahhoz már túl sok idő telt el.
Nem vagyok sértődős típus
Viszont azt vissza utasítom hogy nem érdekel a mezőgazdaság csak én mélyről jöttem ahhoz hogy ennek éljek.20-as évem elején 70 db marhának hordtam 20 literes vödrökkel a vizet napi kétszer mert nem volt pénz karámrendszerre és mellette még egyetemre is jártam ott azért megtanulja az ember hogyha van más lehetőség ahol jó pénzt lehet keresni akkor élni kell vele.
De hogy ne csak azt mondjam hogy másba kell fektetni, feleségem emlékeztetett rá hogy tavaly 9-10 misit raktam húsmarha férőhely bővítésbe mert az 25 éve mindig nyereséges és jelenleg elborult felvásárlási árak vannak így van benne potenciál. Bár már magyarázzák a felvásárlók hogy ez nem lesz sokáig de majd meglátjuk.
De tök jó hogy te csak a mezőgazdaságot nézed így kellene mindnekinek hogy a saját "részlegén" nézelődjön és akkor az ügyvéd bankár se lenne konkurencia.. viszont ha már így áll a helyzet akkor én is nézelődők más felé ..
A magán erdőgazdálkodás legnagyobb problémája az, hogy miközben a törvény erdészeti szakirányítót rendel kötelezően a gazdálkodó mellé, aközben ezen szakirányítók jelentős része nem rendelkezik a legalapvetőbb jogszabályismeretekkel sem. Márpedig a szakirányító alapvető feladata a szakmai jogi háttér biztosítása. Ennek nem felel meg az a gyakorlat, hogy "hívjuk fel az erdőfelügyelőt, majd ő megmondja".
Tudomásul kell venni, a magán erdőgazdálkodásban folytatott szakirányítói tevékenység messze nem ugyanaz, mint egy állami erdőgazdaságnál. Nem is lehet a kettőt egy napon említeni. Egy állami erdészet kerületvezető erdésze leélheti az életét úgy, hogy az évet sem tudja, amikor az erdőtörvény megjelent.
A magán erdőgazdálkodásban ez megengedhetetlen. Ezért kellene ezen a területen nagyon komoly hangsúlyt fektetni az ilyen irányú képzésre. Releváns jogszabályismereti képzést kell biztosítani, és ezeket az ismereteket feltételül kell meghatározni a szakirányítói tevékenység végzéséhez. Erre semmilyen akarat, szándék nem mutatkozik.
Márpedig e nélkül az erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók béna kacsák, akik ki vannak téve az erdészeti hatóságok kényének, kedvének.
Ugyan akkor fel kell hívni a figyelmet arra is. Hiába rendelkezik egy szakirányító megfelelő jogszabályismerettel, nem tudja képviselni az erdőgazdálkodóját a hatósággal szemben. Azért nem, mert a szakirányítói tevékenység szankció rendszere két lábbal tapossa az Alaptörvény rendelkezéseit, egyértelműen alkotmánysértő a teljes szankció rendszer. Arra lett kitalálva, hogy az erdészeti hatóságok sakkban tudják tartani, meg tudják félemlíteni a szakirányítókat.
Na így sem gazdálkodni, sem szakirányítani nem lehet.
Válasz Nagy Péter 40 #492. hozzászólásáraLehet azért látom borúlátóbban mert adott idő alatt nálunk sokkal nagyobb volt a jövedelmezőség visszaesése mint nálatok.
Engem ez a jelenlegi helyzet egyenlőre
(később nem tudom mi lesz ezért megértem a nem mezőgazdasági "bizniszeid" )
nem ver a földhöz de ha emlékszel pont én írtam az lenne az igazságos ha a legkisebb helyi termelőnek lenne a legmagasabb elővásárlási joga!
Véleményem szerint az Állam feladata lenne a torzult piac szabályozása de mivel ez jelenleg nem hatékony én a helyben tapasztalható eseményeket vázoltam és az ebből a fejemben kialakult képet.
Nem akartam a szavaid kiforgatni de van az a mondás, hogy
"más szemében meglátja a szálkát a magáéban a gerendát sem veszi észre"
Számomra a te "gerendád" az, hogy téged hozzám képest nem is érdekel a mezőgazdaság hisz te magad mondtad, hogy másba fektetsz ellenben én meg ENNEK ÉLEK
Remélem te nem sértődsz be mint az előző nyuszisimogatóba felnőtt valaki.
Na, ilyet még nem láttam.
Zalában vöröstölgyes, 630 m3/ha fakészlet, és törzskiválasztó gyérítés az előírás.
A Fftv. 20. § i) pontja szerinti 10 ha-os limitnél megfordul a dolog.
Eddig csak akkor volt erre lehetőség, ha a föld 1/1-es tulajdonban van. Ez most úgy fog változni, hogy lehet osztatlanban - feltéve továbbra is, hogy nincs bejegyzett földhasználó -, de eben az esetben a vétellel meg kell szüntetni a közös tulajdont, vagyis minde tulajdonostárstól meg kell venni a tulajdoni hányadát.
Válasz termelo #491. hozzászólásáraKiforgatod a szavaim
Nem azt mondtam hogy nincs gond hanem hogy nincs akkora mint amit te felvázoltál hogy 200 hektár saját föld kevés egy családnak.
Én nem buzdítok senkit hogy mibe fektessen,szimplán elmondtam hogy most van sokkal jobb lehetőség is mint például földet venni jobb esetben 10 év alatt kitermeli az árát..míg egy semmitérő kézbe se fogható részvény 2 év alatt már több mint 3 szorosát éri.. vagy egy tavaly vett ház már másfélszeresét éri és hol még a vége ennek a bohózatnak amit bekajáltak sokan...
Válasz Nagy Péter 40 #490. hozzászólásáraVicces hogy pont te nem látsz gondot a mezőgazdaságban miközben arra buzdítod a másikat hogy máshova fektesse a pénzét mint ahogy te is ezt teszed
Válasz termelo #489. hozzászólásáraMost is tud hozni 10 hektár 1 éves fizetésnek megfelelő összeget egyrészt ha "jó" növényt vetsz bele másrészt kérdés melyik fizetést nézed jelenleg... a szegénységi nettó -250-300-as fizut vagy jobb megélhetésű 400-500 as nettót..
Fejenként 60-70 hektárból többet kellene kihozni mint egy jobb fizetés..plusz azért általában mire osztódik 3 felé egy nagyobb családi gazdaság addigra minden megvan a gyerekeknek és még a géppark is fejlett.
Akkor nem tudom hogy él meg jelenleg itt felénk több 2-3 gyerekes család is 50-60 hektár földből..
A kockázat tény egyre nagyobb de én ekkora bajt nem látok mint te.
Azzal se értek eggyet hogy aki nem fejleszt annak elinflálódna a gazdasága.
Bekell látni mindenkinek hogy mire van szüksége. Elveti a jd 740-es a búzát vagy kell a 38 misis új? Új jd traktorra nincs már szükség mikor a másik 3-at se tudja kihasználni plusz nem gondolom hogy csak abban kell látni a megélhetést hogy mezőgazdaságba fektet az ember.Ahogy már többször mondtam azt a pénzt amit a mezőgazdaságba fektetne az ember azt az elmúlt években máshova rakta 1,5-2-3 szorosát tudja most kivenni belőle..Ahogy az ügyvéd bankár se csak földet vesz el előlünk nekünk se csak földben meg gépben kellene gondolkoznunk de ez magánvélemény.
Válasz Nagy Péter 40 #488. hozzászólásáraÉn amikor kezdtem itt nálunk 100 hektár nagyon komolynak számított.
romlik (mondhatni zuhan) a jövedelmezőség.
Hogyne lett volna az 10 hektár hozott 1 éves fizetésnek megfelelő összeget. A helyi nem mezőgazdasági vállalkozók jelentős része se érte el ezt a színvonalat.
Most ezt érte egy félelmetes anyagi és presztízs veszteség is.
Az említett 200 hektár ha megy három felé jelenleg egy jobb fizetést ha ér fejenként ráadásul évről évre
Lényegében az idő a legnagyobb ellensége a gazdáknak. Akár a gépek akár a pénz amortizációját nézzük.
Ha nem tudja valaki fejleszteni a gazdaságát az idővel elinflálódik
Válasz termelo #471. hozzászólásáraÉn nem mondtam konkrét céget. Csak azt hogy több 100 misis adósságot görgetnek maguk eltt meg ha bemegyek az irodájukba minimum 3 hölgy lesi hogy mit akarok.
De kérdezd meg Poke-ot hogy amiket ott körülötte mostanság megvett Lölö milyen gazdasági állapotban voltak.
Miért kellene hogy 1 gyerek örököljön mindent?Szét lehet osztani nyugodtan 3 felé.Persze valószínű nem jön ki hektárra pontosan mivel 1 helyrajzi számot csak egyember örökölhet de közel azonosra kilehet hozni és akkor gépekkel kipótolni ha valakinek kevesebb jutott.
Szerintem te értékeled alul a dolgokat mert te azt nézed hogy mennyit keres a kőműves én pl azt nézem hogy egy átlag ember meggebed egész évben és alig jön ki a megélhetése nemhogy házat nem bír venni a gyerekének még különösebben segíteni se bír rajta hogy fiatalként meginduljon.
De lehet hogy én látom nagyon másként és igazából rohadtul jól el van mindenki.
Válasz Demény Csaba #486. hozzászólásáraIdő kérdése és mind kiszárad, úgyhogy a többi erdőrészlet is megy majd a levesbe.
Válasz termelo #483. hozzászólásáraArról nem beszélve, hogyha több erdőrészlet is van a földrészleten, amiből csak egy áll felújítási kötelezettség alatt, akkor ez nem biztos, hogy buli....
Válasz termelo #483. hozzászólásáraLehet. De ha befizetted az erdőfelújítási biztosítékot, vagy behajtották, akkor azt nem kapod vissza, mert már nem te vagy a tulajdonos....
Válasz termelo #481. hozzászólásáraVannak erdészeti hatóságok, akik szemrebbenés nélkül szankcionálják a tulajdonosokat is, de ez még nem indult be igazán. De ha majd igen.....akkor lesz szörnyűlködés...
Osztalanban azért ezt valamennyire ki lehet védeni.
Válasz Demény Csaba #482. hozzászólásáraÉn értem de hiába újítod fel nem marad meg tehát parlag lesz.
Ha sok a bünti majd aprópénzért ráírják egy nincstelenre.
Válasz termelo #481. hozzászólásáraEgy adattári erdőnek nem változik a művelési ága. Az erdő marad akkor is, ha az ég a földel összeér. Amig a gazdálkodó, vagy a tulajdonosok fel nem újítják, addig évente megy a szankció, illetve ha van erdőfelújítási biztosíték - akár befizetve, akár behajtva -, akkor elrendelhóhető az erdőfelújítás kivitelezése. Ezt a NAV hajtatja végre, és ha a felújítási biztosíték nem fedezi a költségeket, akkor a különbözetet is meg kell fizetni, vagy azt is behajtják a gazdálkodón, vagy a tulajdonosokon.
Válasz Demény Csaba #479. hozzászólásáraEgyetértek sőt akik vásárolnak azok, hogy fogják fenntartani?
Esetleg maga a tulajdonos mit kezd a rászáradt erdővel? Kitermelés után így is úgy is megváltozik a művelési ág ha papíron nem is.