Elterjedtsége

Eredeti hazája Brazília, Peru, Argentína, ahol ősidők óta termesztik. A nagy felfedezéseket követően indult el világhódító útjára.
A trópusokon nagyon elterjedt növény. Irodalmi adatok szerint, a 44o É-i és a 35oD-i szélességéig termeszthető. A termelt földimogyoró vetésterületének fele dél-kelet Ázsiában van, jelentős termelő India és Kína, Afrikában Szenegál, Nigéria, Szudán, Gambia. Az amerikai kontinensen Brazília és Argentína a fő termelők. Európában Spanyolország és Franciaország a fő termelők.
Hazánk déli vidékein terjedt el termesztése, főképpen Békés megyében. Ahol jövedelmező a földimogyoró termesztése.

Környezeti igénye

Éghajlat igénye: A földimogyoró melegkedvelő növény. Az optimális hőmérséklet, a normális vegetációs periódus számára 25-35 oC, 12 oC alatt nincs terméskötődés. A termesztés kritikus kérdése a vízhiány a virágzástól a terméskötésig terjedő időszakban. A fényt kedveli, ezért árnyékos helyre telepíteni nem kívánatos. A földimogyoró számára optimális a napi 10 órás napsütés.
Talajigénye: Termesztésére a könnyű, de tápdús homoktalajok, valamint a jó vízgazdálkodású, meszes vályogtalajok alkalmasak. Legjobban a homokos vályogon terem.

Leírása

Az Arachis nemzetség 10 fajjal rendelkezik, de csupán az A. hypogaeat termeljük két alfajra bontva. Afrikai fajta csoport, mely Brazíliából származik. Vertikális ágazatúak, a felálló oldalágak nem haladják meg a főágat. Gyorsan 90-110 nap alatt beérnek. A növények világos zöldek, a magvaknak nincs pihenőidejük, 2-6 magvúak.
Másik az ázsiai fajta csoport Peruból származik. Legismertebb tagja a „Virginia” fajta. Oldalágai igen fejlettek, amelyek sokszor elérik a főág hosszát, a főtengely kizárólag vegetatív, míg az oldalág felváltva vegetatív, vagy generatív. A magvaknak hosszú nyugalmi periódusa van. Fontos ismertetője két magot hoz csupán. A növény maga alacsony növésű, egyéves geokarp, vagyis a föld alatt fejleszti ki a terméseit.

Beltartalmi értékei

A fehérjéiben értékesebb aminosav-összetételt találunk, mint a sertés- és marhahúsban. Termése feldolgozás után igen értékes takarmány, amely 45% fehérjét és 8% zsírt tartalmaz. Zöldtömege szárítás után nem értéktelenebb, mint a lucerna vagy a lóhere széna.