A Kunsági borvidéken az előrejelzéseknek megfelelően a tavalyinál 20-30 százalékkal kevesebb borszőlő terem idén, miközben országosan az elmúlt évhez hasonló – amúgy gyengének számító – szint érhető el. Az idei szüret ugyanakkor áremelkedést hozott a szőlőpiacon, amit a borászok szerint a boráraknak is követniük kellene – ebben viszont akadályt jelenthet az USA által bevezetett vám, amely közvetett módon a magyar borászatokra is hatással lehet.
Az Alföldön, különösen a Kunsági borvidéken, jelentősen rontotta a termést az aszály. Az eddigi szüreti tapasztalatok szerint „akár közel harmadával is kevesebb szőlőből készülhet bor” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Frittmann János soltvadkerti borász, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) elnöke. Az idei szüret abból a szempontból is eltér a tavalyitól, hogy bár nem indult rendkívül korán, még így is egy héttel megelőzi a sokéves átlagot – tavaly ez három hét volt. Más borvidékeken több csapadék hullott, így országosan Frittmann szerint elérhető a tavalyi, bár gyenge bortermés.
Jó hír a termelőknek, hogy a szőlő felvásárlási ára átlagosan 15 százalékkal nőtt: a borvidéken most körülbelül 175 forintért vásárolják fel a szőlő kilóját, szemben a tavalyi 150 forint körüli átlagárral.
Frittmann szerint ez számottevő emelkedés, és bár „tudvalévő, hogy a gazdálkodók az árral soha nem elégedettek”, ez most kedvező árnak számít, különösen, hogy már a tavalyi árak sem voltak alacsonyak. Ugyanakkor a jelentősebb árnövekedés leginkább a fehér szőlőfajtáknál tapasztalható – a kék szőlők iránti kereslet globális csökkenése visszafogja az árnövekedést a vörösbor-alapanyag esetében.
A szőlő minősége idén kiemelkedően jó – fotó: Shutterstock
Az idei szüret nyerteseinek az illatos fajták számítanak – ezekre mindig nagyobb kereslet mutatkozik, különösen az Irsai Olivérre. A HNT elnöke hangsúlyozta: „A középkategóriás borok árát figyelembe véve biztosan emelkedniük kell a boráraknak is, ellenkező esetben nagy gondok lesznek az ágazatban.”
Az áremelkedést az is indokolja, hogy a szőlő minősége idén kiemelkedően jó. Az idősebb tőkék jól viselik a szárazságot, míg a fiatalabb, sekélyebb gyökérzetű ültetvények nehezebben alkalmazkodnak a csökkenő talajvízszinthez. A korábban már három év után jól termő szőlők idén sok esetben hat-hét éves korukban is alulteljesítenek. „Az öreg szőlők már csodálatosan viselik ezt az aszályt” – fogalmazott Frittmann.
A felvásárlási árak emelkedéséhez hozzájárult az is, hogy idén alacsony készletszinttel indultak neki a borászok a szüretnek. A tavalyi gyenge termés – amit a fagy és az aszály okozott – hatására év végére jelentősen apadtak a készletek: míg 2022 végén 3,79 millió hektoliter bor volt a pincékben, 2023 december 31-én már csak 3,68 millió, idén pedig 3,29 millió hektoliter szerepelt a statisztikákban.
Az árak és kereslet alakulása viszont számos bizonytalansági tényezőtől függ, hiszen a magyar borpiac nem független az európaitól, és globális szinten is érintett. Az idei európai szüret még csak most kezdődik, így a kilátások nehezen megjósolhatók.
További kihívást jelent az Egyesült Államok által kivetett 15 százalékos vám, amely bár közvetlenül csak kevés magyar borászatot érint, közvetett hatása jelentős lehet. Az amerikai piacról kiszoruló európai borok – például a prosecco – túlkínálatot idézhetnek elő az EU-n belül, akár a magyar piacon is, ami árversenyt generálhat, különösen a pezsgőszegmensben.
Forrás: vg.hu
Indexkép: shutterstock.com