Évadzáró faiskolai tapasztalatok a Tahi Faiskola Kft. kertészetében

Molnár József vagyok, kertészmérnök, a Tahi Faiskola Kft. kiskereskedelmi részlegének az árudavezetője. Ez a kft. még 1963-ban alakult a Dunakanyar gyümölcs és dísznövény igényeinek kielégítésére.



Mekkora területet ölel fel a vállalkozásuk?
Jelenleg 55 hektáron gazdálkodunk, de a 90-es években még 110 hektáron dolgoztunk.

És értékesítési szempontból?
Abból a szempontból jó helyzetben vagyunk, hogy talán az ország fizetőképes keresletének 60–70%-a ezen a környéken található. Budapest vonzáskörzete, a környező dunakanyari települések, illetve Vác és környéke teszi ki a vásárlói körünket.

Milyen változást észlelt a fajta választék keresletében az eltelt két évtizedben?
A dísznövény, illetve a gyümölcsfák, valamint a bogyósok iránt való igény természetesen az itt eltöltött 17 év alatt is nagyon sokat változott. Megjelentek azok a multi cégek, amelyek áruválasztékukat ilyen irányba is bővítették, tehát a rózsatőtől kezdve, a bogyós konténeres növényektől, a gyümölcsfa-oltványokig és különböző örökzöldeket, tuját,ciprusokat is árulnak. Ez a abból a szempontból viszont problémás, hogy ezen a környéken gyakorlatilag nagyon heterogén a talaj. Nagyon különbözőek a környezeti feltételek is, hegyes-dombos oldalak, kötöttebb és homokos talajok váltogatják egymást. Ezek ismerete gyümölcsfa esetében, az alany szempontjából nagyon fontos tudnivalók. Nem sikeres dolog itt például kajszibarackot, vagy őszibarackot, esetleg mandulát termeszteni, inkább a meggy, cseresznye, szilva, illetve az alma- és körtefélék elterjedtebbek. Természetesen a vevő mindent akar, az őszibaracktól kezdve a citromon keresztül a cédrusig. Személy szerint megpróbálom rájuk beszélni azokat a fajtákat, illetve azokat a fajokat, amelyek erre a környékre valók és biztonságosan termeszthetők is.



A dolog másik része, hogy a Dunakanyar viszonylag párás és vannak hűvösebb, illetve melegebb részei. Természetesen ez is meghatározza, hogy milyen fajtát ajánlunk. Az itt eltöltött idő során valamilyen szinten változott természetesen az emberek igénye, a pénztárcában lévő egyre szűkül. Vannak olyan kormányzati intézkedések, mint például a pálinkafőzés liberalizálása, ami egy kicsit eltolja a szilva, és barack felé az igényeket. Aztán általában a migráció Dunakanyar–Pest viszonylatában nagyon sok érdekességet hoz magával, ugyanis amikor a városi emberek kiköltöznek a Dunakanyarba, gyakorlatilag kertművelő tapasztalat nélküliek. Valamikor mezőgazdasági profilú ország volt ez, de az unokák, vagy gyerekek ezeket a dolgokat már elfelejtették. Gyümölcsfát az ember, egyrészt azért ültet, hogy gyönyörködjön benne, másrészt pedig a gyümölcséért. Minden egyes gyümölcsfát a méhek poroznak be. Amikor hozzám bejön egy vásárló, akkor mindig arra próbálom inspirálni, illetve irányítani, hogy a fának lehetőleg méhek járta helyet keressen, azaz olyan helyre ültesse, ami kedvez a méheknek. Ne legyen az a hely túl szeles, árnyékos vagy hűvös. Ezek a növények gyakorlatilag permetezést igényelnek, tehát a mai világban azt el lehet felejteni, hogy növényvédő szerek nélkül teremjenek. Ezek már túlnemesített fajták. Az ősi magyar fajták, amelyek többé-kevésbé rezisztensek voltak a betegségekkel szemben, csak a legutóbbi időkben kezdtek tért hódítani. A másik ok a vegyszeres védekezésre a szomszédos gyümölcsös kertekből terjedő fertőzés.

Elég egy nemtörődöm szomszéd már is nagyon nehéz egészségesen tartani ezeket a gyümölcsöket.
Természetesen vannak olyan fajták is ma már a termesztésben, amelyek többé-kevésbé rezisztensek. A régi almákra gondolok, például a Húsvéti rozmaring, a Batul, vagy a különböző nyári almák, a Nyári fontos alma, vagy rétesalma, vagy a Pónyik, a Klára alma és a Simonkai piros. Meggy esetében nagyon divatos lenne a Pándi meggy. Sajnos ez a meggy fajta porzót igényel és méreténél fogva sem kiskertbe való, mert cseresznye vagy diófa méretűre nő meg, viszont monília ellen rezisztens. Vannak olyan fajták, amelyek ellenállók a betegségeknek és mint a szállóige, szájról szájra, terjednek. A szomszéd mondja, ezt vegyél, mert nagyanyám is ezt termesztette és én emlékszem, hogy milyen jó volt - néha ez is működik. Azonban mindig utána kellene nézni az elmondottaknak. Nekem azért van annyi tapasztalatom már, amivel megpróbálom az arany középutat megtalálni és a vevőt arra rábeszélni, hogy minimum környezetbarát szerekkel az őszi és a tavaszi lemosó permetezést végezze el. Ezzel majdnem ki lehet küszöbölni az összes további növény-egészségügyi gondokat.

A gyümölcsfák mellett az utóbbi években személy szerint favorizálom a bogyósoknak a termesztését, tisztán abból az okból, hogy egy gyümölcsfa fajtól függően két-három év alatt fordul termőre, illetve akkor mutatja az első szem gyümölcsöket. A termés zömét az öt–hat éves beállt gyümölcsöstől várhatjuk. A bogyósok esetében ez jóval rövidebb idő, a relatív beszerzési áruk olcsóbb, sokkal könnyebb kezelni őket, kevésbé növényvédelmi igényesek, és ha megunják, akkor nem annyira fáj a gazda szíve, ha kicseréli. Gondolok itt a ribizlire, málnára, az egresre. Ez a három legismertebb, de vannak új fajták, például a mézbogyó, goji bogyó, josta. Mindent ki kell próbálni, gyakorlatilag ezek a fajták ma már Magyarországon termeszthetők, magas tápanyag-értékük van valóban, de a termesztéstechnológiák még azért nem annyira elterjedtek.

Ezen az 55 hektáron osztoznak a dísznövények is
Igen, mert a 1992-es privatizáció idején a magánterületeket vissza kellett adni. Ez egy faiskolaként alakult 1963-ban, jelenleg magán- illetve a Fővárosi Kertészeti zrt. tulajdonában van. Magyarországon kategóriájában körülbelül harmadik–negyedik legnagyobb faiskola. A két legnagyobbnak számító faiskola teljes magántulajdonban van.

Visszatérve még a gyümölcsökre ötéves távlatra visszatekintve, a gyümölcs fajtáknál, illetve fajoknál is észre lehet venni a felmelegedést. Nem a napi hőmérséklet melegszik, ahogy ez a köztudatban elterjedt, hanem nagyon szélsőséges a nyári, meleg időjárásunk. Tehát az utóbbi öt évben minden egyes nyáron egy hónap 35–40°C-os meleggel és csapadékszegénységgel jött, ráadásul a telek is melegek voltak. A kártevők szempontjából ez ideális nem pusztulnak el, áttelelnek azok a kártevők, amelyek azelőtt elpusztultak. Ez érvényes mind gyümölcsökre, mind a dísznövényekre.

A klímaváltozás tehát úgy vehető észre, mint említettem, hogy a nyári hőséggel párosul a szárazság, illetve csapadékszegény ősz és viszonylag meleg tél követi. Dísznövény esetében még tragikusabb a helyzet, ugyanis a gyümölcsfákat lehet öntözni, metszéssel is kordában lehet tartani. A dísznövényeknél viszont eléggé tragikus a helyzet alakult ki. A szakirodalom is írja folyamatosan, hogy Magyarországon a legelterjedtebb örökzöld növény a tuja, ami a légköri aszályt, a 35–40°C-os meleget hosszú távon nem fogja elviselni. Megjelennek a gyengeségi kártevők. Ezt igazolja az is, amikor sok hazai turista a mediterrán országokban, Horvátországban, Olaszországban szétnéz, és sehol sem lát tuját. A tuja ugyanis kifejezetten mérsékletövi növény és elsősorban nálunk terjedt el. A ciprusok, a különböző borókafélék jóval szárazságtűrőbbek ezért inkább errefelé kell a dísznövénytermesztésnek menni. Ha itt a Dunakanyarban az üdülőterületen szétnézünk, szinte mindenütt tuja van. Ez a növény sajnos bizonyos méret után, amikor eléri azt a két–három méteres magasságot már nem tudja sem tápanyaggal, sem vízzel ellátni magát. Fiatal korában a gyökérrendszere képes biztosítani a növény számára a tápanyagot is és a vizet is, de később már nem, mivel a gyökérzete nem nő olyan arányban. Ezeknek bojtos gyökérzete van amivel nem tudja megkeresni a mélyebb rétegekben a vizet, sajnos ez pusztulását okozza.



Akkor ezt a kiszáradás nem is kártevő okozza?
A kártevő is megjelenik rajta, mint más gyengeségi kártevő. Az ilyen legyengült növényt elsősorban a borókaszú károsítja, amikor nagyon sokan azt hiszik, hogy kiszárad a tuja. Ha csomókban szárad a levele, akkor bizony az a borókaszú. Ilyenkor váltani kell egy másik növénykultúrára.  Most mi csak a tujákról beszéltünk, de bizonyos idő múlva nagyon sok növénynél meg fog ez mutatkozni, elsősorban azoknál a növényeknél, amelyek nálunk őshonosak, például a juharok.

Mi okozhatja még a fajtákban a kereslet változását?
Hosszú távon lehet érezni a változást. Az utóbbi öt–hat évben ez 99% -ban gazdasági ok. A kiköltözéssel párhuzamos, növekedett a kereslet a gyümölcsfák, illetve a bogyósok iránt. Ennek vannak olyan összetevői is, hogy meg kell tanulni az embereknek a gyümölcsfát kezelni. Meg kell tanulni normális, környezetbarát permetezési technológiát és tápanyag-utánpótlást alkalmazni és meg kell tanulni a metszést is. Hát van még azért egy generáció aki ezt tudja, és én is nagyon szívesen segítek. Hadd jegyezzek meg egy érdekes dolgot. A gyümölcsfák is bizonyos díszértékkel rendelkeznek. Ilyen például, ami nekem a kedvencem, a mandula. Ez a növény a korai virágzása miatt különösen szép, de ilyen a naspolya, a birsalma is. Ezeknek is nagyon szép viráguk van. És megjelennek a dísznövény oldalon is, hiszen a dísznövény palettánkon is szerepel, bár nem teremnek, viszont a virágzatukkal nagyon szépen díszítik a kertet. Ilyenek a díszcseresznye, a díszkörte és a különböző díszalmák.

Az öntözéssel kapcsolatban is van egy kardinális pont. Mindig azt mondjuk, hogy öntözzük a dísznövényeket, mert pusztulnak a tuják. Az igazság, hogy ha megnézzük a nagy gyümölcstermesztő országokat, például Franciaországban, vagy Olaszországban a gyümölcsöst is öntözni kell. A gyümölcsfák termésének 70%-a víz. Ha ilyen szárazság van, nem véletlen, hogy az olasz vagy francia almások öntözés nélkül nem teremnek.


Víztakarékos öntözés a csepegtetős rendszer
Így van. Lásd például Izraelben is csodálatos szép gyümölcstermesztés van, ahol szinte víz sincs. Hasonló nagyon víztakarékos rendszert kellene kidolgozni, mert lásd például a Duna-Tisza-közét, ahol a talajvízszint csökkenésével nagyon sok sárgabarackos ment tönkre.
Megköszönve a tájékoztatót még körülnéztünk a gyümölcsfa és bogyós kínálatban.