A „haskap”-nak is nevezett kék mézbogyó (Lonicera caerulea) a loncfélék családjába tartozó, bogyós gyümölcs, amely Északkelet-Ázsiából származik, de az utóbbi években egyre terjed Európában is. A kamcsatkai mézbogyó (Lonicera kamtschatica) egyes rendszerezők szerint önálló faj, mások szerint a kék mézbogyó egyik változata.


Akárhogy is, a mézbogyó értékes gyümölcse miatt egyre népszerűbb. Bogyóiban kiugróan magas a C-vitamin és antocianin-tartalom, valamint számos antioxidánst is tartalmaz. Igazán értékes növény az egészségre gyakorolt jótékony hatásai miatt – írja Megyeri Szabolcs.

Sikerét a kertbarátok körében emellett a talaj iránti igénytelenségének, bő termőképességének és különleges hidegtűrésének köszönheti, hiszen Szibériában félig vadon is nő, és nagy területen termesztik.

Magas hozamú bogyós gyümölcs. A bogyósok közül a legkorábban érik, már május végén, június elején betakarítható. Ízletes, lédús bogyóit sokan az áfonyához hasonlítják, ám a mézbogyó termesztése sokkal egyszerűbb, mint az áfonyáé.

A mézbogyó felhasználható frissen fogyasztva, süteménybe, vagy dzsemként, lekvárként, a bogyókat mélyhűtőben is tárolhatjuk. Dísznövényként is megállja a helyét. Sötétkék, feltűnő bogyóival valódi ékszere lehet a kertnek.

mézbogyó

Magas vitamin- és antioxidáns-tartalmú és kevés gondozást igényel a mézbogyó – fotó: iStock

A mézbogyó gondozása

1. A mézbogyó hazánk egész területén termeszthető gyümölcs. A kertben ajánlott napos, ám nem túl kitett helyre, például a telek déli oldalába ültetni. Mézbogyó ültetvény esetében az egy hektáron elhelyezhető növények száma függ a térállástól. Mivel a mézbogyó egy 1,5- 2 m magasra növő cserje vagy kis fa, akár a korszerű, intenzív gyümölcstermesztés térállásával is számolhatsz ami: 6×4 m vagy 5× 3,5 m. Tehát 500-570 db növénnyel számolhatsz egy hektáron.

2. Az optimális öntözés minden esetben a csepegtető öntözőrendszer beszerelése. Ez a legkorszerűbb, legpontosabban szabályozható és takarékos eljárás.

3. A mézbogyó esetében 2,6 kg terméssel számolhatunk növényenként, ez 1,3- 1,5 tonna gyümölcs hektáronként.

4. Mivel Szibériában őshonos fajról van szó, nem valószínű, hogy hazánkban jelentős kártevői, kórokozói lennének. Leginkább levélkártevőktől kell tartani, mely bizonyos fertőzöttségi szint alatt nem feltétlenül befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét.

5. Metszésénél elég az általános irányelveket alkalmazni: a túl sűrű ágrendszer nem ajánlott, a szedés és terméshozás nehézségei miatt. Mivel korán virágzó és termő fajról van szó a metszést lehetőleg ne túl későn végezd, inkább télen, kora tavasszal. Ügyelj rá, hogy minél inkább érje a fény az ágakat, e célból a váza-korona kialakítását szokták ajánlani. Valamint a metszés által igyekezz a termőegyensúlyt beállítani a fán, ne hagyj túl sok termőrügyet, mert túlterhelheti a növényt, ami a termésminőség rovására mehet.

Talán a házi kerti termesztés mellett, a más növények számára kevésbé alkalmas területeken Magyarországon is érdemes lenne megpróbálkozni egy-két kisebb ültetvénnyel.