Mint valamennyi kertészeti kultúrában, így a zöldségtermesztésben is a nagy meleg és az azzal együtt járó erős napsugárzás még azokon a zöldségfajokon is súlyos fejlődési rendellenességhez vezetett, amelyeket kifejezetten melegigényes növényeknek tartottunk, és amelyeken korábban szinte ismeretlen volt a napégés jelensége (kabakosok, gyökérzöldségek levelei, levélzöldségek).
Mindjárt vége a szeptembernek – ami rendszerint kedvező léghőmérséklettel jár, nappal meleg, éjjel kellemesen hűvös – aztán az október már a hidegről, a fagyvédelemről szól.
Őszi fagyvédelem: mi a siker titka?
Egyre többen vannak árutermelők és hobbikertészek is, akik élve a kisebb fóliák és a nagyobb légterű fóliaházak és blokkok adottságaival, a nyáron kikerülő paprika, paradicsom és uborka után újra vetnek vagy ültetnek, ősszel és tél elején újra hasznosítják a fóliákat. Tavasszal a fóliaborítás a koraiságot fokozza, ősszel megnyújtja a zöldségszezont, lehetővé téve ezzel a késő őszi lehűlések és fagyok ellenére is a zöldséghajtatást, esetleg a halottak napjára szánt virágok megnevelését.
Minden évben sokan vannak, akik csalódnak a fóliák fagyvédő szerepében, szomorúan tapasztalják, hogy a gondos takarás ellenére is alacsony fagy hatására tönkrementek a növények, elfagytak a krizantémok. Sőt, az is előfordulhat, hogy a takaratlanok túlélték, míg a fóliával védettek fagykárt szenvedtek. Felvetődik sokakban a kérdés: talán rossz a fólia minősége?
A kisgazdaságokban, saját ellátásra történő termesztés esetén fóliaborításra általában a 0,15 mm (150 mikron) vastag Agrofóliát (polietilén fóliát) használják, ritkábban a 0,2 mm-es (200 mikronos) PVC-fóliát. A műanyagok fénystabilitását – ami használhatóságukat meghatározza – különféle kiegészítő anyagokkal, fénystabilizátorokkal javítják, így akár 2-3 évig is használhatóak. (1 kg 0,15 mm vastag polietilén fólia 6 m2 és a termesztőberendezés alakjától függően megközelítőleg 3,5-4 m2 hasznos hajtatófelület, azaz sátor-alapterület takarására alkalmas.)
Fólia vagy üvegház?
Az üvegházak borítására használatos üvegek (általában 4 mm vastagok) fényáteresztő képessége eltér a fóliák transzmissziós (áteresztő) képességétől. Míg az üveg az úgynevezett látható fénytartományon kívüli UV (ultraibolya) sugarakat visszatartja, és hasonló módon nem engedi át az infravörös tartományba tartozókat, addig a polietilén műanyagok az UV-sugárzást átengedik, hasonlóan az infravörös tartományú sugárzáshoz.
Az nem is lenne a fóliák hátránya, hogy az UV-sugarakat átengedik, ugyanis az UV-sugár-tartomány bizonyos kórokozókat (gombás és baktériumos betegségeket) pusztítja, gyéríti, hatására zömökebb, magasabb szárazanyag-tartalmú növények fejlődnek. Ennek nagy jelentősége különösen a palántanevelésben van, mert a fóliák alól a szabadföldre kikerülő palánták esetében kisebb az égés, a napperzselés veszélye, egyszóval edzettebbek. Ugyanakkor kedvezőtlen, hogy a meleget jelentő hosszabb tartományú infravörös sugárzás is áthatol rajtuk, rontva ezzel a fóliák hőszigetelését, hőgazdálkodását.
De! A termesztés során rendszeresen pára képződik a fólia belső felületén, ami részben hőszigetelő képességgel rendelkezik, másrészt hasonlóan az üveghez nem engedi át az infravörös tartományhoz közeli hősugarakat. Minél vastagabb ez a páraréteg, annál kedvezőbb hatással van a termesztőberendezés hőgazdálkodására.
Az is megtörténhet, hogy a fólia alatt a növények elfagynak, míg a fóliasátor mellett megmaradnak – fotó: Pixabay
Októberben, a hűvösebb, fagyveszélyes időszakban, lényegesen kevesebb vizet párologtatnak a fólia alatt és a szabadban a növények, ebből adódóan kevesebbet vagy egyáltalán nem öntöznek. Így előfordul, hogy nincs páraképződés a fólián, ami lehetővé teszi a meleg egy részének távozását. Sőt, az is megtörténhet, hogy a fólia alatt a növények elfagynak, míg a fóliasátor mellett megmaradnak, mert a száraz, páraréteg nélküli fóliával egy „fagyzugot" képeztünk a növények körül, a hőt jelentő sugarak akadály nélkül eltávoznak, míg szabadban esetlegesen a szélmozgás hatására a fagyhatás nem érvényesül.
Milyen módon lehet a termesztőlétesítménynek a hőgazdálkodását, a fólia hőszigetelő képességét javítani?
Amennyiben öntözünk, alaposan átnedvesítjük a talajt, úgy a fólia belső falán a páraréteg vastagon kialakul. Ettől jobb lesz a fólia hőszigetelése, és kisebb lesz a hőkisugárzás. Amennyiben még a hajnali fagyot megelőző nap déli (napsütéses) óráiban öntözünk, a talaj hőkapacitását, hőtároló képességét is javítjuk, tovább mérsékelve a fagyveszélyt. (Általában hajnali fagyra a napos időt követő napon, nyitott, felhőtlen égbolt esetén lehet számítani.)
A fólia koraesti zárásával megindul az intenzív páraképződés, és a fólia belső falán vastag filmréteg alakul ki, ami az üveghez hasonló mértékben képes szigetelni.
A fóliás talajtakarás ilyen vonatkozásban kedvezőtlen hatású, a meleget kibocsátó talajt kisebb-nagyobb mértékben leszigeteli.
A használt, kevésbé átlátszó fóliák is, amelyek átlátszósága az évek során egyre rosszabb, jobban visszatartják a meleget, mint az új takarók. Sokat segít, ha ilyen használt, rosszabb fényáteresztő fóliával duplatakarást végzünk, azaz a sátor- vagy fóliaágyra kívülről ráterítjük.
Azt azért tudni kell, hogy a fólia fagyvédelme csupán néhány fokig hatásos, fűtés nélkül a nagyobb, -4, -5 0C vagy azt meghaladó hidegek ellen nem véd. Októberben, néha még szeptember végén is ezek a -1; -2 0C-os hideg hajnalok a gyakoriak, ebből adódóan nem többel mint kis odafigyeléssel a fólia alatti növények megvédhetők.
