Már megjelentek az első hazai spárgaárusok a németországi piacokon, közeleg az április közepén kezdődő “Spargelzeit” – írja a Fruitveb.
A piacokon a zöldspárgából fogy kevesebb – fotó: pixabay.com
Az őszi-téli időjárás kedvezett a növénynek
A ‘Spargelzeit’ hagyományosan április közepén indul, de néha egy-két héttel korábbra, néha pedig későbbre csúszik és június 24-én, Keresztelő Szent János napjával zárul. A Délnémet Spárga- és Szamócatermesztők Egyesületének (VSSE – Verband Süddeutscher Spargel- und Erdbeeranbauer e.V.) közlése szerint idén Németország melegebb régióiban a termesztők március végére várják az első nagyobb mennyiségeket a takarásos, mini fóliaalagutak alatt termelt spárgából.
A február végén megindult növekedést a március eleji hűvösebb, kevésbé napfényes időszak lelassította. A szezonkezdetre azonban ennek ellenére jó minőségű, vastag spárgasípokra lehet számítani, mert az őszi-téli időjárás kedvezett a növénynek.
A Fruchthandel online szerint a belföldi spárga vásárlása nem csak a németek önellátó képességének erősítése miatt fontos, hanem azért, mert fenntartható és méltányos (azaz fair) is egyben. Ez manapság nagyon fontos szemponttá vált. A rövid szállítási útvonalaknak köszönhetően pedig jelentős mennyiségű szén-dioxid kibocsátása is elkerülhető. A német szedőmunkások bére Luxemburg után Németországban a legmagasabb: törvényi kötelezettségnél fogva 12 euró/óra. A legkevesebbet, óránként 3,83 eurót Görögországban kapják a munkások.
_fill_540x300_0.jpg)
Forrás: fruitveb.hu
Idény közben állították le a betakarítást a gyenge kereslet miatt
Az adatok szerint 2022-ben a német piac önellátottsága spárgából csaknem 86% volt, míg 2021-ben ez az arány még csak a 83%-ot érte el, amit nem sok Németországban termelt zöldség-, vagy gyümölcsféle mondhat el magáról. A fehér spárga piaci aránya 84, a zöld spárgáé pedig 16% volt.
A Német Szövetségi Statisztikai Hivatal, a Destatis termésbecslése szerint a 2022. évi német spárgatermés volumene 113 ezer tonna volt, ami az utóbbi 10 év legkisebb mennyisége, és 5%-kal marad el a tavalyi eredménytől.
Az AMI elemzése szerint az idei kisebb termésnek elsősorban nem termesztéstechnológiai vagy időjárási, hanem piaci okai voltak: az előző évinél 4%-kal kisebb, 21400 hektáros termőterület számottevő részén idény közben állították le a betakarítást a gyenge kereslet miatt – tehát még azelőtt, mielőtt az összes spárgát leszedték volna. A német háztartások ugyanis kevesebb spárgát vásároltak az áruházakban, mint az utóbbi 6 évben bármikor. A vásárlók az emelkedő fogyasztói árakat és a 40 éves csúcsot elérő inflációt érzékelve egyszerűen visszafogták fogyasztásukat a nem létfontosságú termékek piacain.
Németországban hamarosan kezdődik a 'Spargelzeit', azaz a „spárgaidő" – fotó: pixabay.com
Magyarországon a XX. század elejéig a spárga csak a főúri kertek növénye volt
Nagyüzemi termesztése az 1900-as évek elején kezdődött. A spárga hazai termesztéséről először Lippay János 1664-ben megjelent Posoni Kert című könyvében írt, melyben összefoglalta, hogy jótékony hatással van a veseproblémákra, a megszárított és porrá őrölt spárga pedig a fogfájást csillapítja.
A spárga fiatal hajtása, a sípja zöld és halványított formában fogyasztható. Nagy mennyiségben tartalmaznak fenolos vegyületeket és antioxidánsokat, melyeknek fontos szerepük van az emberi szervezet védelmében. Emellett még szaponin, vas, réz, foszfor, cink, mangán, magnézium, szelén, valamint számos vitamin (B1, B2, B6, B9, C, E, stb.) is fellelhető bennük. A spárga vízhajtó és vesetisztító hatása közismert. Magas inulintartalma miatt jótékony hatással van a bélrendszerre, mivel az inulin elősegíti a probiotikumok és a prebiotikumok egészséges szinten tartását.
A spárga hazai termesztéséről: a növény termőterülete folyamatosan csökkent egészen 2003-ig. A legnagyobb mélypontnak a ’90-es évek tekinthetőek, amikor a 400 hektárt sem érte el az ültetvények nagysága. A termőterületek növekedését a 2000-es években segítette az ültetvénytelepítést elősegítő támogatások megjelenése. 2014-ben újabb termőterület-növekedés következett be, amelyhez jónak mondható, 5,12 t/ha-os termésátlag párosul.
Halványított spárgát Csengele, Ásotthalom, Szeged, Kiskunhalas és Kecskemét környékén, Hajdú- Bihar megyében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig zöldspárgát termelnek. Hazánk legnagyobb termesztőkörzetei közé Bács-Kiskun megye és Csongrád megye tartozik. 2014-ben ebben a két megyében volt megtalálható a termőterületek 87,1%-a.
Ami a termésátlagokat illeti: megyénként igen eltérő termésátlagok figyelhetők meg, az alsó határ 800 kg, a csúcs pedig közel 7000 kg. Utóbbihoz Bács-Kiskun megye jár nagyon közel. Növekvő fogyasztással lehetőség lenne a termőterület növelésére, mert a gyenge adottságú homokos területek Magyarországon kiválóan alkalmasak lennének a spárgatermesztéshez – és ilyenekből van jó pár, sőt, azt lehet mondani, hogy a klímaváltozás miatt egyre több.
Egy finom spárgakrémleves, frissen őrölt tarka borssal meghintve igazán ízletes lehet – fotó: pixabay.com
A konyhakertben is megterem
A spárga megtermelhető a háztájiban és a konyhakertben is, különösebb szakértelmet nem igényel. Ha a magról vetést választjuk, akkor a fekete, borsszemhez hasonló magokat tavasszal vessük el 5-6 centiméter mélyre, 50 centiméteres sortávolságra. A kikelő, majd gyorsan fejlődő magoncokat a legcélszerűbb ugyanazon év őszén elültetni, legalább 50 centiméter tő- és bő egy méter sortávolságra. (Ez a zöldspárga esetében mérvadó, a halványított spárgához még több, legalább másfél méternyi sortáv kell, hiszen a halványított sípokat bakhát alatt neveljük annak érdekében, hogy ne kapjanak fényt.)
Az első három évben nem szedhetünk még sípokat a növényekről, hagyjuk ezeket megerősödni. A harmadik évben indulhat az első spárgaszüret.
Talajok közül a laza szerkezetű, homokos, tápanyagban gazdag talajokat kedveli leginkább, amit nem árt telepítés előtt komposzttal, vagy istállótrágyával feljavítani. Nyári, száraz és forró időszakokban fontos az öntözés, a gyomlálás és a növényvédelem. Kártevői közül a spárgalégy és a spárgabogarak, míg betegségek közül a gombabetegségek – különösen a spárgarozsda- támadhatják meg időnként.
A spárgasípokat akkor érdemes szedni, amikor hosszúságuk eléri a 20-25 cm-t. A halványított spárga esetében bontsuk ki a bakhátat a sípok betakarításához. Majd ezt követően húzzuk vissza a bakhátakat.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
