A talaj szervesanyag-készletének gyarapítására kézenfekvő lehetőség a tarlómaradványok felhasználása. A cellulózbontók ennek a folyamatnak a gyorsítói, a készítmények hatásairól szakértők tájékoztatnak.
Kattintson a névre!
|
.jpg "logósávok portrék")
Daoda Zoltán szakmai igazgató
AGRO.bio Hungary Kft.
A szárbontó hatású mikrobiológiai készítmények alkalmazása még nem számít általános gyakorlatnak a gazdálkodók körében, mivel sokan csak korlátozott ismeretekkel rendelkeznek ezek működéséről. Az ilyen típusú technológiák iránt leginkább azok a termelők nyitottak, akik komplex szemlélettel közelítenek a növénytermesztéshez, értik a talajban zajló biológiai folyamatokat, és fontos számukra a fenntarthatóság, valamint a talajélet aktív támogatása.
A szárbontó mikroorganizmusok élő szervezetek, fejlődésük és szaporodásuk a talaj aktuális fizikai és biológiai állapotától függ. A mikrobális talajélet szempontjából különösen előnyösnek számítanak a forgatás nélküli művelési rendszerek, mivel ezek jobban megőrzik a talaj szerkezetét és nedvességtartalmát. Ugyanakkor gyakorlati tapasztalataink és kísérleteink azt mutatják, hogy ezek a baktériumkultúrák még a hagyományos, forgatással járó talajművelés esetén is hatékonyan működnek.
Miért fontos a szármaradványok irányított bontása és talajba forgatása? Mi történik tarlókezeléskor és talajoltáskor a növényi maradványokkal a talajban?
A tarlóbontó kezeléssel a betakarítás után visszamaradt növényi maradványok irányított mikrobiológiai bontását, a bennük szerves kötésben lévő makro-, mezo-, mikroelemek feltárását végezzük és a talaj szervesanyag-tartalmát növeljük. Az erre a célra izolált és szelektált törzseket közvetlenül a tarlóra permetezzük, majd egyenletesen a talaj felső – mikrobiológiailag legaktívabb – rétegébe keverjük. Az oltóanyag mikrobái képesek az intenzív bontási folyamatot megindítani, amibe később az őshonos mikrobák is bekapcsolódnak.
A szervesanyag-gazdálkodás szempontjából kiemelt fontosságú, hogy ne csak szervetlen tápanyagokkal lássuk el a talajt. A tarlómaradványok tápanyagtartalma jelentős, de a növények számára felvehetetlen szerves kötésben van. A tarlóbontásra kifejlesztett, 2008 óta elérhető és bizonyítottan kiválóan működő BactoFil® CELL egyedülálló mikrobiológiai gyökér- és szármaradványbontó készítmény jelentősen meggyorsítja a szár- és gyökérmaradványok elbomlását – a természetben 2-4 év alatt lejátszódó folyamat 4-7 hónapot vesz igénybe. Mikroorganizmusai elbontják a növénymaradványok cellulóz- és hemicellulózrostjait, így a bennük lévő tápanyagok jelentős része a következő kultúra számára felvehetővé válik, továbbá megkötik a légköri nitrogént is (műtrágya-megtakarítás). A készítmény csökkenti a növénymaradványokból a talajba került kórokozók életterét, visszaszorítja a szaporodásukat, ezáltal a következő kultúráknak kisebb fertőzési nyomással kell megküzdeniük (hatékonyabb növényvédelem). Az elbomlott rostok megkönnyítik a talajművelést, hiszen a talajközeli szármaradvány morzsalékos állagúra bomlik, a talajmunkák üzemanyagköltsége lényegesen csökken.
Az AGRO.bio BactoFil® CELL termékét egyedülálló módon ellenőrzött gyógyszergyártási technológiával, a Kárpát-medencében őshonos baktériumtörzsek használatával, az ISO 9001:2015 minőségirányítási rendszer és az ISO 14001:2015 környezettudatos irányítási rendszer előírásai szerint állítjuk elő.
Az AÖP-ben 2 pontot ér a BactoFil® CELL gyökér- és szármaradványbontó használata. Ökológiai gazdálkodásban is felhasználható készítmény.
Felhasználási javaslat:
A BactoFil® CELL gyökér- és szármaradványbontót 1 l/ha dózisban, 200–400 l/ha vízmennyiséggel kijuttatva közvetlenül az egyenletesen felaprított szármaradványokra kell permetezni, majd azonnal a talajba kell dolgozni. Ha BactoFil T-Jettel végezzük a munkát, akkor minimum 60 liter/ha lémennyiséggel dolgozzunk. A talajmunkára legalkalmasabb eszközök a tárcsa, a kultivátor és a grubber, amelyek a hatékony lebontást elősegítve egyenletesen keverik be a növényi maradványokat a talajba.
Bővebb információkért kattintson rövid tájékoztató videóinkra:
CELL-ezés, a szemléletváltás! – forrás: AGRO.bio Hungary Kft.
Búza után – forrás: AGRO.bio Hungary Kft.
Vagy keresse területi szaktanácsadó kollégáinkat, akik készséggel állnak rendelkezésre, akár szakmai segítségre, akár gyors szállításra van szüksége, vagy az aktuális akcióink, csomagajánlataink iránt érdeklődik: https://agrobio.hu/hu/kapcsolat
Szabóné Gábris Nóra laborvezető
Geosan Kft. – Attend SA Kft.
Ilyenkor, nyár elején a kalászosok aratásával kezdetét veszi a betakarítás várva-várt időszaka.
A munka sikerét jelentő termés és a hasznosítható melléktermékek mellett a látszólag haszontalannak tűnő tarlómaradványok jelentős potenciált hordoznak magukban: számottevő tápanyag lehetőségét a következő kultúra számára. Ezek hektáronként akár 80-100 kg N, 30-50 kg P és 50-100 kg K hatóanyaggal egyenértékű hasznosítható tápanyagforrást is biztosíthatnak.
Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a tarló jelentette agrotechnikai és növényvédelmi problémákról sem.
Magyarországon a Geosan Kft. volt az első, aki kifejlesztett és engedélyeztetett cellulózbontó célkészítményt. A GeoCell az elmúlt 20 évben már bizonyított: a szármaradványok bontása mellett a termék baktériumai nemcsak a kultúrnövényre gyakorolnak kedvező hatást, de a gyökérzónában koncentrálódó talajéletet is serkentik.
Fotó: Attend SA
Ennek magyarázata, hogy a GeoCell talajbaktérium törzseit (Cellvibrio vulgaris, és Pseudomonas fluorescens) az akkor még működő fűzfői papírgyár papíriszap lerakójából spontán konzorciumként izolálták, Mivel a rideg természet alakította ezt az együttműködést, ahol a papíripari iszaphulladék szolgáltatta a kizárólagos tápközeget, nagy hatékonysággal és széles hőmérsékleti tartományban (5-30°C) bontják a cellulóz-, hemicellulóz- és lignin tartalmú maradványokat. Aktivitásukat a hideg, de fagymentes időszakokban, savasabb jellegű talajok esetén is megőrzik.
Fotó: Attend SA
A termék gyártása során ezt a tudást megőrzendő, a baktériumokat garantáltan „ridegtartáson” szaporítják, az általános gyakorlattal ellentétben nem kényeztetik őket könnyen bontható, mesterséges tápanyagokkal. Ennél fogva a talaj kedvezőtlenebb körülményeit, az időjárási stressz-hatásokat is sokkal jobban tűrik.
A két törzs egyben serkenti a talaj mikrobiális életét, fokozza a gyökérnövekedést, ezáltal növekszik a tápanyagfelvétel.
A GeoCell használatával a növényi kórokozók élettere leszűkül, a termelt szideroforok segítségével a gombás fertőzöttség veszélye is csökken.
A GeoCell-1 baktériumok növénypatogén gombára gyakorolt hatása – fotó: Attend SA Kft.
A GeoCell-1 baktériumok növénypatogén gombára gyakorolt hatása – fotó: Attend SA Kft.
A melegebb, szárazabb időszakokban való alkalmazásra, illetve magasabb lignocellulóz tartalmú növényi maradványok bontására fejlesztették ki a GeoLignoCell nevű szárbontó készítményt. Az új termék az elődje baktérium törzseit, és így kiváló tulajdonságait megtartva, de a nehezebben bontható maradványok irányába továbbfejlesztve, 2022-ben kapott engedélyt.
Az 1-2 /ha dózisban (engedélyokirat szerint 1-3 l/ha) is hatékony GeoLignoCell tarlóbontó készítmény, termékösszetételének köszönhetően a nehezebben lebontható repce, napraforgó és kukorica szármaradványok esetében is hatékony, hiszen nem csupán a cellulóz és hemicellulóz, hanem a lignin bontásában is aktivitást mutat. Mivel a tarlómaradványok magas C:N aránya miatt rövid időn belül a nitrogén válik limitáló tényezővé a táblán, így a gyakran fellépő pentozán hatás csökkentéséért a termékben található Azotobacter beijerinckii felel, hiszen ez faj a levegőből köti meg a nitrogént. A szárbontásban domináns Cellvibrio fulvus munkáját a Pseudomonas fluorescens és Bacillus amyliloquefaciens is segíti, melyek a foszfor gyors hozzáférhetőségét is biztosítják a bontást végző mikrobák, majd később a kultúrnövények számára.
Fotó: Attend SA
A hasznos talajbaktériumok segítségével felgyorsított szárbontás előnyei szinte azonnal érvényesülnek, de a rövid távú előnyökön messze túlmutatva, a humuszképződés útján, azaz a talaj termőerejének fenntartása révén hosszú távon unokáink érdekeit is szolgálja. A humuszképződés a természet egyik legfontosabb anyagáramának, a szén-körforgásának kiemelt állomása.
Ennek során ezek a parányi élőlények – a talajélet más szereplőivel együttműködve - lebontják, azaz mintegy „megeszik” a növények gyökereit, szármaradványait és a gyökérizzadmányokat, közben ragadós-géles váladékokat termelnek, amelyek befoglalják az elhalt baktériumsejtek anyagát és azok átalakulási termékeit, a növényi vázroncsok töredékeivel együtt. Mára bebizonyosodott, hogy a talaj termékenységét adó humuszanyagok képződésében további mikrobiológiai és kolloid érési folyamatok útján ennek a sajátos szerves anyagkeveréknek van vezető szerepe.
|
|
|
|
|
|
Kiindulási anyag |
3 nap után |
7 nap után |
14 nap után |
Cellulóz bomlásának folyamata Geocell-1 / GeoLignoCell baktériumokkal – fotók: Attend SA Kft.
Balázs Tímea kutatás-fejlesztési munkatárs
Natur Agro Hungária Kft.
A talaj egészsége és termékenysége minden gazdálkodó számára prioritást élvez – különösen napjaink változó éghajlati viszonyai között. Az aratás után visszamaradó szár- és gyökérmaradványok jelentős mennyiségben tartalmaznak kötött állapotban lévő nitrogént, foszfort és káliumot. Ezek a tápanyagok azonban felvehetetlen szerves kötésben vannak – ezt a kincset elérhetővé kell tennünk a következő növénynemzedék számára.
A kulcs a szármaradványok megfelelő lebontása, mely folyamat segíti a humuszképződést és könnyen felvehető tápanyagforrást biztosít: a fejlődő növények számára hozzáférhetővé válik a kálium, a foszfor, illetve számos mezo- és mikroelem. A szakszerű szárbontással a következő növény NPK-igényének akár 30-50%-át is biztosíthatjuk, jelentősen csökkentve ezzel a műtrágyaigény mennyiségét!
Az aratás után visszamaradó szár- és gyökérmaradványok jelentős mennyiségben tartalmaznak kötött állapotban lévő nitrogént, foszfort és káliumot – fotó: Natur Agro Hungária Kft.
Több mint tápanyag-utánpótlás
A szárbontás jelentősége túlmutat a tápanyagok visszajuttatásán:
- Javítja a talaj szerkezetét: A morzsalékosabb, jobb szerkezetű talaj könnyebben megmunkálható, ami üzemanyag-megtakarítást eredményez.
- Növeli a vízmegtartó képességet: A talaj szervesanyag-tartalmának növelésével javul a vízgazdálkodása, ami különösen fontos az egyre gyakoribb aszályos időszakokban.
- Harcol a kórokozók ellen: A növényi maradványokon áttelelő patogének “életterét elbontva”, jelentősen csökkenthetjük a fuzárium vagy a szklerotínia fertőzési forrásait.
- Fokozza a talajéletet: Az elmúlt évtizedek intenzív gazdálkodása során drasztikusan csökkent a talajban élő mikroorganizmusok száma – a talajoltó készítmények újra életet visznek a talajba.
A Natur Agro szárbontó megoldásai
A Natur Agro mikrobiológiai készítményei (Natur Micro T, Natur Forte, Natur Nova) többkomponensű talajoltók – fotó: Natur Agro Hungária Kft.
A Natur Agro mikrobiológiai készítményei (Natur Micro T, Natur Forte, Natur Nova) többkomponensű talajoltók, amelyek nemcsak a cellulózbontást végzik, hanem komplex módon segítik a talajéletet:
- Magas csíraszámú talajoltóink több baktérium- és gombafajt tartalmaznak, melyek cellulóz- és ligninbontó képességüknél fogva hatékonyan bontják le a szármaradványokat.
- A különböző mikrobafajok kiegészítik egymást, így gyakran hatékonyabbak az egyféle baktériumot tartalmazó készítményeknél.
- Készítményeinkhez Trichoderma törzseket magas csíraszámban tartalmazó gombaadalék is jár, amely számos kórokozó gombával hatékonyan konkurál a tápanyagokért, akár kiszorítja őket az élettérből (pl. Sclerotinia, Fusarium).
- A Phanerochaete chrysosporium gomba jelenléte különleges érték: nemcsak a lignin lebontásában vesz részt, speciális enzimkészlete bizonyos peszticid maradványok bontására is alkalmas.
Palettánk az elmúlt hetekben újabb termékkel bővült: a három gombát tartalmazó Natur ConiTrio egyaránt alkalmazható lombra és talajba kijuttatva is. A készítményben található Trichoderma asperellum és Trichoderma harzianum gombatörzsek jól ismertek szárbontó hatásukról, a Coniothyrium minitans pedig kifejezetten a számos kultúrnövényt megfertőzni képes Sclerotinia sclerotiorum szkleróciumait pusztítja el.
A befektetés megtérül: kísérleteink bizonyítják, hogy a szakszerű szárbontás már az első évben jelentős terméstöbbletet eredményez.
Termékeink 2 pontot érnek az AÖP-ben!
Ha technológiánk felkeltette érdeklődését, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Varga Sándor szakmai vezető
Phylazonit Kft.
Az elmúlt évek talajvizsgálatai egyértelműen rámutattak arra, hogy a művelt talajrétegben a szervesanyag-tartalom rohamosan csökken, a szerkezet erőteljesen leromlott vagy megsemmisült, ezzel együtt a talajélet is sérült.
A talaj szervesanyag-készletének gyarapítására kézenfekvő lehetőség a tarlómaradványok felhasználása szervesanyag-forrásként.
.jpeg "szárbontás")
A talaj szervesanyag-készletének gyarapítására kiváló lehetőség a tarlómaradványok felhasználása szervesanyag-forrásként – fotó: Phylazonit Kft.
A szármaradványok, melléktermékek táblán történő felhasználásának fontosságát mind több termelő belátja, érzékeli.
A szármaradványok lebomlása – függően annak lignin, hemicellulóz-tartalmától, talajadottságoktól, csapadéktól, hőmérséklettől stb. – viszonylag lassú folyamat. Megtörténik a talaj felszínén is – nagyon lassan – szárbontó mikrobiológiai készítmények használatával és anélkül is. Hogy milyen áron, hatékonysággal és idő alatt, ez itt a legfontosabb kérdés.
A mikrobiológiai készítmények döntő többségében olyan mikroszervezeteket találunk, amelyek rendelkeznek a cellulóz bontásához szükséges 3 enzimmel, illetve a sokféle hemicellulóz bontásához szükséges néhány enzimmel. Mivel a lignin bontására elsődlegesen egyes gombák képesek, azokban a készítmények, amelyekben nem találhatók ilyen gombák, nem képesek lignint bontani.
A szármaradványok lebomlása – függően annak lignin, hemicellulóz-tartalmától, talajadottságoktól, csapadéktól, hőmérséklettől stb. – viszonylag lassú folyamat – fotó: Phylazonit Kft.
A szárbontó készítmények kijuttatása abban az esetben válik időszerűvé, amikor a tarlómaradványok nagy része leforgatásra is kerül. Az élő mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények törzsei valóban azonnal munkához látnak, a spórákat tartalmazó törzsek értelemszerűen kicsit később.
A száraz körülmények között történő kijuttatásuk hatékonysága gyakran visszatérő kérdés.
Ahogy már többször is utaltunk rá, a teljesen száraznak tűnő talaj is tartalmaz még jelentős mennyiségben vizet. Egy jócskán száraz nyári talaj esetében, melynek mondjuk 20 %-os nedvességtartalma van (térfogatszázalékban mérve), a pórusok 40 %-a telített vízzel. Nem sok, ha a növény igényeit nézzük, de ha a baktériumokét, akkor már elég lehet.
Ha a hőmérsékleti értékeket tekintjük, a 10 cm mélyen uralkodó talajhőmérséklet – a legextrémebb esetektől eltekintve – nem éri el a baktériumok tevékenységét jelentősen befolyásoló értékeket.
A tarlóbontó készítmények kijuttatásának időpontját tekintve tehát legkevésbé korlátozó tényező a kijuttatandó baktériumok igénye, sokkal fontosabb a talaj nedvességtartalmának megőrzése a következő növénykultúra számára, megfelelő agrotechnológiát és gépi megoldásokat használva.
A tarlóbontó készítmények használata javasolt abban az esetben, amennyiben:
- olyan mennyiségű szármaradvánnyal kell dolgoznunk, ami a rendelkezésre álló technológia mellett lehetetlenné teszi a megfelelő minőségű vetést,
- olyan mértékű fertőzött szármaradvánnyal van dolgunk, ami növényvédelmi szempontból indokolttá teszi a bedolgozásukat és a hatékony lebontásukat,
- szükségünk van belátható időn belül a maradványokban lekötött tápanyagokra (pl. a káliumra, mely nagyon gyorsan feltáródhat így),
- csökkenteni szeretnénk egyes növénykultúrák depressziót okozó allelopátiás hatását a következő kultúra esetében.
További információkért keresse tanácsadóinkat:
.png "logósávok portrék")
Dr. Pénzes Éva ügyvezető
Magyar Talajvédelmi Szövetség
Miért van szükség a növényi maradványok lebontására?
A szántóföldi munkák és a túlzott talajforgatás rombolják a talaj életközösségét, így a növényi maradványok természetes lebontása sérül. A monokultúrák és a nem okszerű műtrágyázás csökkentik a talaj mikrobiális diverzitását, lassítva a lebontó folyamatokat. A cellulózt például a fuzárium bontja le a leghatékonyabban, ám felszaporodása növény-egészségügyi problémákhoz vezethet.
Hogyan működnek a bontó mikrobák?
A bontó mikrobák – például celluláz, xilanáz és béta-glükozidáz enzimeket termelő baktériumok – segítik a szármaradványok lebontását, elindítva a folyamatot. Ha tarlóbontó készítménnyel kezeljük az aprított növényi maradványokat, majd beforgatjuk a talajba, gyorsabb és hatékonyabb lebontás érhető el. E termékek gyakran tartalmaznak nitrogénkötő baktériumokat is, így elkerülhető a pentozán hatás.
A gabonatarló mikrobiológiai bontó készítménnyel való kezelése ajánlott, különösen hűvösebb, csapadékos időben. A tarlóbontás főként kukorica és napraforgó esetén elterjedt, de repcén és szóján is hasznos lehet. – Fotó: Magyar Talajvédelmi Szövetség
Mi az eredmény?
A bontás eredményeként a tápanyagok gyorsabban feltáródnak, elősegítve a következő növénykultúra fejlődését. A talajszerkezet javul, növekszik a vízmegtartó képesség, és stabilizálódik a hőháztartás.
A gyorsabb lebomlás csökkenti a kártevők, például csócsárlók és pockok áttelelési esélyét. A fuzárium terjedése is gátolható, ezáltal mérsékelhető a növényvédelmi költség.
Kontroll, kezeletlen tarló – szármaradványok láthatók – Fotó: Magyar Talajvédelmi Szövetség
Tarlóbontó baktérium-készítménnyel kezelt – elbomlottak a szármaradványok – Fotó: Magyar Talajvédelmi Szövetség
Tapasztalatok és ajánlások
A nyáron vagy ősszel alkalmazott tarlóbontó készítmények hatása már tavasszal látványos. Eltűnnek a növényi maradványok, még a kukoricacsutkók is teljesen elbomlanak. A következő növénykultúra egészségesebben fejlődik, csökken a kórokozók jelenléte.
A hatékonyság fokozása érdekében érdemes a vetés előtt talajoltó baktériumkészítményeket is alkalmazni, hogy a feltárt tápanyagok optimálisan hasznosuljanak. Ezzel biztosítható, hogy a lebontó folyamat nemcsak gyorsabb, hanem fenntartható módon is támogassa a talaj egészségét és a következő kultúra fejlődését.
KÖRKÉRDÉS programunkkal hétről hétre jelentkezünk. Olyan témákat helyezünk fókuszba, amelyek a gazdálkodók számára támpontot adnak az inputanyag-beszerzés terén, továbbá választ adnak az agrotechnológiai kérdésekre.
_fill_100x75_0.jpg)
