Amikor az impulzus kisugárzása megtörténik, a visszaverődések közötti eltelt időből lehet meghatározni a megfigyelt csapadék hullám távolságát. Amennyiben az antenna helyzetét ismerjük, abban az esetben a csapadék koordinátái is pontosan kiszámíthatók (lásd: csapadéktérkép). A különböző halmazállapotú és méretű vízrészecskék az impulzusokat eltérő mértékben verik vissza ezáltal nem csak a csapadék helye, de az intenzitása is kiszámolható.

A radarkép segítségével a meteorológusok előrejelzést tudnak készíteni a felhőkép alakulásáról és a várható időjárásról figyelmeztetni tudják Magyarország lakosságát. Az Országos Meteorológiai Szolgálat három helyen használ radarállomást, melyek megtalálhatóak Budapesten, Nyíregyházán, és Pogányváron. A radar térkép felületén a csapadék pillanatnyi intenzitását különböző színekkel jelölik. 1967-ben helyezték üzembe a radarállomásokat, és 15 percenként végzik a méréseket. Egy radar körülbelül 240 km-re lát el és segítségével a felhőrendszer mozgása, csapadékintenzitása is jól kivehető, de széltérkép is készíthető általa.