A független okok közül elsősorban az időjárást kell megemlíteni, hiszen a tavalyi év nem kedvezett a repcének, nagyon sok helyen a repce ki sem kelt. Sajnos vagy szerencsére az időjárást nem tudjuk befolyásolni, a termesztés technológia körülményeket azonban igen. A repce termesztésének „Achilles sarka” továbbra is a tápanyag-ellátás, hiszen sokan nem fordítanak erre kellő gondot és figyelmet. Ezt azonban rosszul teszik, hiszen ez egy jelentős költségelem (1. táblázat), illetve a műtrágyázás jelentősen befolyásolja a repce terméseredményét. Megfelelő tápanyag-utánpótlás nélkül nem lehet megfelelő szintű termést elérni, így tulajdonképpen az egyéb ráfordításainak a megtérülését kockáztatja, aki nem fordít figyelmet a tápanyag-ellátásra.
Mire van szüksége a repcének?
Szakirodalmi adatok alapján, 1 tonna terméshez a repce a legfontosabb elemekből a következő mennyiségeket igényli:
N | P2O5 | K2O | CaO | MgO | S |
kg/t | |||||
50-60 | 25-35 | 45-55 | 30-50 | 8-10 | 12-16 |
B | Cu | Fe | Mn | Mo | Zn |
g/t | |||||
70-140 | 8-16 | 100-230 | 380-700 | 3-7 | 110-220 |
1. táblázat: A repcetermesztés tonnánkénti tápanyagigénye
Milyen arányban juttassuk ki a hatóanyagokat?
A termesztés biztonsága megköveteli, hogy a szükséges tápelemek rendelkezésre álljanak, de a termesztés jövedelmezősége nem engedi meg, hogy feleslegesen adjunk ki akár egyetlen kilogramm hatóanyagot is. A hatékonyság érdekében fel kell hagyni azzal a gyakorlattal, hogy a repcéket üzemen belül azonos módon műtrágyázzuk, figyelembe kellene venni a táblák közötti eltéréseket (Talajvizsgálat!) Célszerű továbbá megfontolni a fajtatulajdonosok ajánlásait is, jelentős eltérések vannak ugyanis az egyes fajták, hibridek igénye között.
Mennyi műtrágyát használjunk?
A talajvizsgálatra alapozott szaktanács figyelembe veszi a talaj természetes tápanyag szolgáltató képességét és a tervezett termésszintet, így ez alapján kerül a kijuttatandó műtrágya hatóanyag aránya és mennyisége meghatározásra. Ha a megállapított mennyiség meghaladja a pénzügyi lehetőségeinket, akkor a hatóanyag arányok megtartása mellett csökkentsük a mennyiséget. Abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre talajvizsgálati eredmény, akkor a repce igényéből kiindulva kálium túlsúlyos műtrágyát válasszunk. Fontos, hogy olyan műtrágyát válasszon, ami hatékony formában tartalmazza a tápelemeket, és kiváló a fizikai minősége is. Ne csak az árat figyelje, hanem számoljon a hatóanyag tartalommal is. A műtrágya bizalmi termék, csak olyan gyártó termékeit válassza, akik szigorú szabványok és minőségbiztosítás szerint dolgozik, hiszen ez a garancia, hogy a termék tényleg tartalmazza a specifikációkban deklarált hatóanyagokat.
Mire figyeljünk oda?
A repce nitrogénigénye jelentős, de ősszel a teljes igényének csak 10-15%-át veszi fel. Az egyik legnagyobb hiba, amit ősszel elkövethetünk, hogy túl sok nitrogént adunk ki a repce alá. Általában 20-25 kg/ha nitrogén hatóanyag javasolható ősszel. Ezzel hozzásegítjük a repcénket, hogy az ideális 8-11 leveles állapotban menjen a télbe. Nem szabad elfeledkezni a foszfor és a kálium kiadásáról sem. A repce kálium igényes növény, ezért általában a kálium túlsúlyos műtrágyákat javasoljuk rá. A kálium rendkívül fontos a megfelelő télállóság kialakításában, a foszfor pedig az erőteljes gyökérrendszer kialakulását garantálja. Ha nem rendelkezünk talajvizsgálati eredménnyel és már nincs mód ezt pótolni, akkor válasszuk a YaraMilaTM 7-20-28-as, vagy YaraMilaTM 7-12-25 összetételű műtrágyát.
Amennyiben területünk foszforból gyengén ellátott, akkor a legjobb megoldást a YaraMilaTM 8-24-24-es jelenti.
Ne feledkezzünk meg a lombtrágyázásról már ősszel sem! Érdemes az a technológiai elemet is beiktatni, hiszen így „feltölthetjük” mikroelemekkel a repcét, ami a segíti az áttelelést, hozzájárul a tavaszi, robbanásszerűen jelentkező tápanyag-igény fedezéséhez. Erre a YaraVitaTM Brassitrel új generációs lombtrágyát ajánljuk 3 l/ha adagban.
Dr. Czinege Erik
Yara szakmai vezető