saaten-union

A Saaten-Union napjainkban a világ 20 legjelentősebb növénynemesítő vállalata közé tartozik. A nemesítési programban - mely több mint 40 faj fejlesztését célozza meg - döntő jelentőséggel rendelkeznek a gabonafélék, a repce és a kukorica.

Kapcsolódó címkék: kukorica, kukorica termésverseny, nemesítés, repce, szemenkénti vetőgép, vetőgép, vetőmag,

Hozzászólások

  • Tritikálé » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Bán Zsolt

    Válasz #735 hozzászólásra Isterrától Qatrevents triti 4ha és saaten-uniontól Laverda árpa 3.5ha naprával ne is idegesíts mert csütörtökön szóltam hogy szedjék nem érdekel a vize csak ha 15 fölé megy akkor álljanak le. kicsit hülyének néztek de azt mondták jönnek na azóta nem értek ide mert mindenki más rájött jobb a szárítást kifizetni mint a kicsírázottat fűtőanyagnak eladni. na meg hétvégén már benézett 9re is víz ami már jó én meg a 7.5 hekivel meg új ügyfél a sor végén várok és most nyakamon az eső {:hammer:} szomszéddal már beszéltük a nyári xopások után venni kéne egy 514est {:cursing:}

  • Kukorica vetőmagok » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | John Deere Power Shift

    Hiánypszichózis a vetőmagpiacon. Úgy tűnik, előszezon nélkül kezdődik el a jövő évi vetőmag-árusítás. A forgalmazók még csak soraikat rendezik, amikor a gazdák már a rajtkövön állnak. Mindeközben találgatások szítják a pánikot. Láttam én, milyenek ezek a táblák, júliusban már lehetett volna őket csőtörőzni! Kisebb lesz az idei frakcióméret, kisebb a hektolitersúly, de muszáj lesz elvetni, csak nagyobb csíraszámmal. Én a magam részéről 80–100 ezres normára készülök” – mondja egy gyulai gazdálkodó, aki máris vadássza a jövő évi vetőmagot. Noha bölcsen „bespájzolt” a tavalyi kínálatból is. Nincs ezzel egyedül, Bács-Kiskun megyében ugyanezt halljuk. Akik rutinosak a pályán, nem bízzák a véletlenre a vetőmagbeszerzést. Július óta megszállottan járják a fajtabemutatókat, értékelik saját fajtasoruk eredményeit, aztán – ha jónak ítélik a hibridet – két évre előre is elraknak belőle. „No, az idei magból nem érdemes félretenni!” – legyint egy Békés megyei termelő, aki egyébként „bigott monsantós”-ként aposztrofálja magát. Tény, hogy idén a magyar kukoricatermés rendkívül rossz volt. A vetőmag-előállítás 34 ezer hektáros területe ugyan öntözött, de a légköri aszály miatt rosszul termékenyültek a csövek. A megmaradt magok minősége sem olyan, mint egy jobb évjáratban. A termelők máris tudni vélik, hogy éppen emiatt 55 ezer helyett 80 ezres csíraszámmal szerelik majd ki a zsákokat – igazodva a kisebb szemhez. Fortélyos félelem Az általános ijesztgetés megtette hatását: Békés megyében az a hír járja, hogy a gazdák ötöde jövőre „hoppon marad”. Egyikőjük egyenesen így fogalmaz: jegyrendszer lesz a kukoricamagra. Ezzel azt akarja érzékeltetni, hogy a foglalások sorrendjének az idén különösen nagy jelentősége lesz. Lapunk azt tapasztalta, hogy a termelők nagy része már most vakon leköti a jövő évi magot, noha a listaárról sem hallott még senki. A legkésőbbi vásárlási időpontként a januárt nevezték meg. A nagy vetőmag-forgalmazók szempontjából Európa egységes előállító és felvevő piacnak számít, gyakorlatilag mindegy, hogy nálunk, vagy Franciaországban termett-e meg a mag. Márpedig a dél-francia régióban 66 ezer hektárnyi, kiváló adottságú, öntözött területen termesztik a vetőmagnak való tengerit. Az ottani termést gyakorlatilag nem érte kár, így Európa vetőmagellátása összességében nincs veszélyben – nyugtatja a kedélyeket Ruthner Szabolcs, a Vetőmag Szövetség első embere. Egységes piac Maguk a gazdák éppen ettől az egységes piactól félnek. Kiviszik a magot Ukrajnába, Oroszországba, még Amerikába is! – hangzik el. A vetőmag útja most nem a kukorica őshazájából vezet hozzánk, hanem fordítva – bizonygatják a megkérdezettek az amerikai aszályra hivatkozva. Ruthner Szabolcs nem ennyire borúlátó. Ezt azzal indokolja, hogy a három legnagyobb nemesítő cég egy átlagos évben megtermeli a hazai szükséglet 2-3-szorosát. Ezek a forgalmazók fontosnak tartják a magyar piacot, és a GMO-botrány óta alig hoznak be ide a tengeren túlról vetőmagot. A rosszabb hazai szaporítás miatt a hiányzó készletet Nyugat-Európából pótolják, kivinni pedig nem lesz mit. A maga részéről kizártnak tartja, hogy a magyar gazdálkodó kukorica-vetőmag nélkül marad. A termelők mégis féltik a hazai piacot. „Én azt tapasztaltam, hogy tavaszra a kurrens fajták mindig elfogynak. Külföldön biztos drágábban tudják eladni” – vélekedik egy dunatetétleni gazda. Ő a Pioneer és a Syngenta legújabb hibridjeit szokta vetni, és máris lefoglalta jövő évi kiszemeltjeit. Maguk a fajtatulajdonosok egye­lő­re hallgatnak. Egyedül a RAGT juttatta el hozzánk üzenetét: ők már pontosan tudják, melyik hibridjük milyen mennyiségben kerül a magyar piacra. A cég jövőre növekedést tervez a hazai piacon, ezért a tavalyi mennyiségnél 40%-kal több vetőmag érkezik Magyarországra. Heves megyében egyéb szempontot is felhoznak az idei sietségre. „Régebben mindig márciusban vásároltuk a vetőmagot, de tavaly már egy decemberi előszezoni akcióban megvettük. Most is díjazzák, ha időben, nagy tételben rendelünk” – hangzik el Tarnaörsön, ahol eddig csak Pioneer-kukorica rúghatott labdába. Ám most a Saaten-Union képviselője hamarabb kopogtatott az ajtón – így a terület felén jövőre az ő kukoricájuk lesz. A RAGT szintén iparkodik, és decemberben már meg is kezdi a kiszállításokat a korán ébredőknek. Zsákbamacska Veszprém megyében egy apácatornai gazda a helyben jól ismert martonvásári hibridekben bízik. Ő tavaly még március elején vette meg a magot, most viszont januárra tervezi a vásárlást. Bízik benne, hogy ezzel még nem csúszik le a kedvenceiről. Ami az árakat illeti, biztosra veszi, hogy drágább lesz a vetőmag, mint tavaly. „A kifutó, kipróbált fajták mindig olcsóbbak” – magyaráz egy Bács-Kiskun megyei gazda, aki egyébként szereti az újdonságokat. Már előjegyezte a magot, és bár nem tudja, hogy mennyiért, ez nem zavarja: „Egyrészt mindenképpen megvenném ezeket a hibrideket, másrészt nincs nagy eltérés az árakban a különböző kereskedőknél. Az se számít, hol vagyok az országban. Ha kijönnek egy árral Záhonyban, akkor az Létavértesen is ugyannyi lesz.” Ruthner Szabolcs azzal biztatja a termelőket, hogy nincs miért aggódni, mi lesz abban a zsákban. Mivel a fajtatulajdonosok már most sejtik, melyik hibridből lehet hiány, elkezdték a felkészülést. Kereskedőik megpróbálnak FAO-számban, egyéb tulajdonságaikban és árfekvésükben a népszerű kukoricákhoz hasonló alternatívákat kínálni. Valami tehát kerül abba a zsákba, még ha nem is tudni, mennyiért. Sok helyütt azonban máris más irányba terelődött a gazdák figyelme: inkább a napraforgó területét növelnék a kukorica rovására. *A tápiószelei génbankban elérhető. A legendás lila Borsod és Szabolcs megyében igen nehéz megoldani a kukorica vagyonvédelmét. A sötét színű, már-már fekete szemeket azonban a tolvajok ehetetlennek vélik, és messze elkerülik – állítja egy olvasónk. Utánajártunk a lila kukorica legendájának. Hazai forgalmazót nem találtunk a neten, ám számos kistermelőt igen, akik Erdélyből hozták a szabadelvirágzású fajta magját. Tudjuk azt is, hogy a tápiószelei génbankban rendelkeznek ilyen kukoricával (Japonica), továbbá az osztrákok, németek is foglalkoznak vele. A debreceni agráregyetem kutatói arra jöttek rá, hogy a lila, fekete és kék szemszínű változatok jelentős mennyiségű antocianidot tartalmaznak. Ez pedig hatékony antioxidáns. A színes kukorica tehát elsősorban élelmezési célra, kukoricalisztnek ajánlható. Maga a vörös színű kukoricacsutka is hasznosítható: a belőle készített tea köhögéscsillapító. A gyógyszeripar kukoricatablettát készít a csutkaőrleményből. Egy szolnoki termelő (Daru István, mobil: 06-20/317-0810) azt tapasztalta, hogy lila kukoricája háromméteresre nő, emiatt silónak is kiváló. Szárszilárdsága jó, nem dől meg. Normál évjáratban 25–30 centis fekete csöveket hoz. Március végétől vethető, októberben érik. Vízleadása vontatottabb, mint a normál hibrideké. Kártevői ugyanazok, tápanyagból jóval kevesebbet igényel. Magja újra és újra elvethető. Idén 25 ezer forintért kínálja mázsáját. Haszon Agrár magazin

  • Búza termény felvásárlási árak » 2014. október 15., csütörtök 11:40 | Paradicsommag

    Válasz #3454 hozzászólásra Igen, 10,1, de már mondtak 10,5-t is ebből a fajtából azóta. Tavaly egy rt-nél 8,6-ot adott, idén volt olyan akinél csak 7,7-et. Van még egy környékbeli cég aki vetett 60-80 ha-t, majd köv héten megkérdem mennyi lett náluk. Hibrid fajta, Saaten-Union a fajta birtokos. Van náluk egy-két újabb fajta is, azokra azt mondják 10-15 %-al többre képesek mint Hystar. Idén már lehet olyat is vetni. 60-70.000 Ft/ha a vetőmagköltsége, plusz intenzív termesztéstechnológiát igényel, azaz tárcsával és műtrágyaszóróval nem érdemes vetni. Nem is értem, hogyan lehet még 201x-ben így gabonát vetni, pedig egy fórumozó így vetett állítása szerint.... Amúgy simán lehetne 30-40 %-al több búzát termelni Maon, ha minden gazda betartaná a búzatermesztés alapvető szabályait, jó minőségű fajtákat vetne és megfelelő minőségben, mennyiségben műtrágyázna. Németeknél 7,5 t/ha, franciáknál 7 t/ha, briteknél 8 t/ha és dánoknál 7,3 t/ha a termésátlag, magyaroknál meg 4-5 közötti. Nem lehetne helyes gazdálkodással 6-7 közé feljutni? Nem a lófaszt nem! Ma vettem egy tárcsát MTZ-m után, faszitól kérdem, miért van csomó nehezék a tárcsa tetején? Mert ha nagyon kiszárad a talaj nem bír elég mélyen belevágni a talajba. Mondom jól van, és mikor fogja a sajátját tárcsázni ha ezt eladja? Hát ő még vár, majd talán augusztusban, had fejlődjön a gaz! Kérdezem, akkor nagyon ki fog száradni a talaj nem? Válaszolja: Áhhh, dehogy, épp akkor szárad ki ha most rámegy és megtárcsázza, mert ha felforgatja a tetejét akkor az teljesen kiszárad! 30-40 ha-on gazdálkodik 5-10-15 éve... elképesztő.... Amúgy beszéltem egy másik nagy földművessel is a héten, mondom neki, milyen jó hogy májusban meg lettek az eső után kultivátorozva a kukoricák, mert így a hajszálcsövességet megszüntetve csökkentették a nedvességvesztést. Erre ő, dehogy, akkor éppen kiszárad a talaj, ha esik és jól kicserepesedik akkor úgy kell hagyni mert az zárja le a talajt, ha "felbörzöljük" a tetejét hamarabb kiszárad.... :)))))

  • Búza termény felvásárlási árak » 2014. október 15., csütörtök 11:40 | Cafi

    Saaten-Union képviselővel most beszéltem, tavalyi szakcsi Hystar termés 11,1 tonna. Elvileg nagy parcellában ez országos rekord. Tisza menti löszön tavaly volt 90-95 közötti termés Hystar-ból. Idei betakarítások eddig 95-103 q között voltak. A java még csak most jön, eső miatt késett hibridek aratása. Küldtek egy kis parcellás eredménykimutatást, Hystar-nál 5-6 %-al tudnak többet teremni az újabb fajták. Nak-on vetőmagnorma kísérletek vannak idén, hétvégén aratás. Kukoricaklub minősít. Ha lesz eredmény megírom. 1,2-1,5 millió maggal ajánlja vetőmagcég vetni. Kísérletbe vetettek 1,2-től 2 millió magig. Tavaly volt egy cégnél 1 millió magos vetés is, ott 95-98 q lett vágva. Ha lehetne 1 millió maggal is 90-100 q között termelni, akkor a vetőmagköltség nagyban csökkenne az 1,2-1,5 normához képest. kb 35-40.000 Ft/ha-ra jönne ki a mag nettó ára. Ami nagyon jó ár az 55-60-hoz képest. Franciák után Maon termelik EU-ban a legtöbb hibridet. Tavalyhoz képest szinte megduplázódott a vetésterülete itthon, ha jól emlékszem. Feco termel még Hystar-t vagy más hibridet, ő is be tud számolni a 9-11 közötti termésekről.

  • Őszi borsó » 2014. október 15., csütörtök 11:28 | Tobszi

    Őszi borsó vetőmagot keresek 1-1,5-ha-ra valót lehetőleg Békésben. A saaten-unionnál kérdeztem de csak 5 ha-os kiszerelésben kapható.

Hírek

  • Indul az őszi betakarítási szezon

    Indul az őszi betakarítási szezon

    Sokféle károsítóval kell számolni a kertekben; nincs megegyezés az alma felvásárlási áráról; messze elmaradnak a mezőgazdasági bérek az átlagtól; kukorica: jó árakra és erős versenytársakra számíthatunk. Az Agroinform.hu heti hírösszefoglalója.

További híreink

Videók

[bezárás x]