Új gazdasági kutatásra hívja fel a figyelmet az Agriland, mely szerint a növényi alapú húshelyettesítők széleskörű elterjedése 1,5 millió állást veszélyeztethet az agrárágazatban. A tanulmányt a Cornell és a Johns Hopkins Egyetemek készítették, és a The Lancet folyóiratban jelent meg.

Húsból vagy növényből legyen a hamburger?

A húshelyettesítők fogyasztásának elősegítésével 2.5–13.5% közötti mennyiséggel csökkenthetné karbonlábnyomát az amerikai mezőgazdaság. Ez nagyrészt az szarvasmarhaállomány 2–12 milliós csökkentésével érhető el.


A tanulmány arra juttott, hogy ezek a változások alapvetően befolyásolnák az agrárgazdaságot, hiszen a marhatenyésztő szektor 7–45%-os beszűkülése több, mint 1,5 millió ember megélhetését veszélyeztetné, akiket a marhahús-ágazat foglalkoztat. A marhahús helyett használható növényi alternatívák csökkenthetik a széndioxid-kibocsátást, azonban közvetlenül hatással lehet az emberek megélhetésére.

A klímában bekövetkezett szélsőséges változások kezelése, mérsékelése nagyon fontos, de egy ilyen léptékű változás pozitívan vagy negatívan, de mindenképpen jelentősen hatna a gazdaságra.

A csökkentett karbonlábnyom és az alternatív fehérjeforrásokkal diverzifikált ellátási lánc a fenntarthatóság felé a megfelelő irány, azonban a növényi alapú helyettesítő-termékek önmagukban nem váltják meg a világot, hiszen ugyanúgy hatással vannak környezeti tényezőkre (pl. vízfelhasználás).

Munkaerőpiaci változásokat jelentene

A tanulmányban ezek részarányát modellezték úgy, hogy helyettesítették a jelenleg egyre növekvő keresletű marhahúst 10%, 30% és 60%-os arányban a jelenlegi ellátási láncban. A végén kicsi, de vélhetően pozitív hatása lenne a GDP-re, de ez a gazdaság nem minden területén lenne érzékelhető – természetesen leginkább negatív hatása főleg a marhahúsiparban lenne.


Mario Herrero, a fenntartható élelmiszerrendszerek professzora, a tanulmány egyik szerzője szerint vannak indokok amellett, hogy szabályalkotók támogassák az új alternatív tehnológiákat. Hozzátette, hogy a politikusoknak viszont tisztában kell lennie a nem szándékosan okozott negatív következményekkel és etikai problémákkal is, különös tekintettel a hátrányos helyzetű munkavállalókra és a változásokat leginkább megszenvedő kistermelőkre, helyi közösségekre.

Indexkép: Pixabay