dr. Barb Petersen texasi állatorvos által a tejgazdaságokban észlelt tőgygyulladásos esetek után végzett vizsgálatok felfedezték a H5N1 influenzavírus jelenlétét a tehenekben. Ez globálisan közegészségügyi aggodalmakat és sürgős tudományos vizsgálatok elvégzésének a szükségességét váltotta ki arra vonatkozóan, hogy a vírus miként képes megfertőzni az emlősöket és potenciálisan egy új világjárványt okozni – tudósított a CNN.

szarvasmarha

Március vége óta az Egyesült Államok kilenc államában mintegy 42 fertőzött állományt azonosítottak – fotó: pixabay.com

Március elején dr. Barb Petersen, texasi állatorvos sok hívást kapott Panhandle-i tejgazdaságoktól. A gazdaságokban dolgozók több tehénnél is is észlelték a tőgygyulladást, amelynek tünetei között a tej besűrűsödése és elszíneződése szerepelt, és nem volt magyarázható a megszokott okokkal (mint például baktériumok okozta fertőzés vagy a szövetkárosodás) – írja a Pénzcentrum.

A probléma súlyosságát jól jelzi, hogy az egyik gazdaság tulajdonosa arról számolt be Petersennek, hogy egy ismeretlen fertőzés következtében az állatainak a fele elpusztult. Petersen mintákat küldött vizsgálatra a Texas A&M állami állatorvosi laboratóriumának és az Iowa Állami Egyetemnek.

A vizsgálatok során az állatokból vett mintákban nagy mennyiségben kimutatták a H5N1 influenzavírust.


Ez a felfedezés világszerte aggodalmat keltett, és kérdések sokaságát vetette fel tudományos szempontból. Az egyik legfontosabb feladat lenne kideríteni azt, hogy miként fertőzhette meg a vírus a teheneket.

Amerikai és dán kutatók szerint a tehenek azonos receptorokkal rendelkeznek, mint az emberek és madarak, így aggodalomra ad okot, hogy a tehenek potenciálisan megfelelő donoroknak számítanak arra, hogy a vírus emberi terjedése is elinduljon.

A H5N1 madárinfluenza-vírus korábban főként madarakat fertőzött meg, de napjainkra egyre több emlősre is átterjedt. Március vége óta az Egyesült Államok kilenc államában mintegy 42 fertőzött állományt azonosítottak, és egy esetben emberi fertőződést is regisztráltak. Dr. Lars Larsen szerint ezeknél az eseteknél a nagy mennyiségű vírust találtak a tehenek tejében. A H5N1 koncentrációja 1 000-szerese volt annak, mint amit fertőzött madaraknál tapasztaltak.

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal vizsgálatai szerint az élelmiszerboltok polcain lévő tejből vett mintáknál ötből egy mintában megtalálták a H5N1 vírus genetikai anyagának töredékeit. A későbbi vizsgálataik azonban megerősítették, hogy a pasztőrözött tej nem fertőző.

A vírus sejtbe való bejutásában bizonyos receptorok játszanak szerepet. Az influenzavírus esetében ez egy cukormolekula, a szialinsav. Kutatók a borjak és a tehenek különböző szerveiből vettek szövetmintát és meglepve tapasztalták, hogy a tőgy alveolusai tele voltak mind madár-, mind emberhez kapcsolódó szialinsav-receptorokkal.

Ez azért ad okot az aggodalomra, mivel lehetőséget biztosít arra, hogy két különböző vírustörzs genetikai anyagának cseréje révén egy új típusú influenzavírus jöhessen létre. Dr. Richard Webby szerint – bár ritka eseményről van szó,– de nem zárható ki annak a  lehetősége sem, hogy egy tehén egyszerre két különféle influenzavírussal – egy madár- és egy emberi influenzavírussal – fertőződjön meg. "Ha mindkét vírus ugyanabban a sejtben van egyszerre, akkor lényegében hibrid vírusok jönnek ki belőle" – tette hozzá a kutató.