Január – ciroktermesztés, biogazdálkodás

Ezért éri meg cirkot termeszteni
A cirok még mindig kisebb jelentőségű szántóföldi növénynek számít, pedig érdemes lenne rá odafigyelni.

Ezért érdemes belevágni a biogazdálkodásba
A hazai ökológiai mezőgazdasági kutatás nemzetközileg elismert, és a támogatási rendszer stabil.

szántóföld

A közvetlenül ökoélelmiszer-előállításra használt területek aránya csökkent az ágazaton belül – fotó: Pixabay

Február – másodvetés, hígtrágyázás, új képzések

Feleannyi műtrágya is elég lenne, ha alkalmaznánk ezeket a módszereket
A költségnövekedések, az aszály és a talajok kizsigerelése előtérbe helyezhetik a természetes műtrágya-helyettesítők használatát, amire már elérhető lehetőségeik vannak a hazai növénytermesztőknek.

Mi az igazság a másodvetésről?
másodvetés tartalékolja a vizet a következő fővetés számára, vagy elvonja attól?

facélia

Magyarországon másodvetésként gyakori a facélia – fotó: Pixabay

Hogyan válik be a gyakorlatban a hígtrágyázás?
A hígtrágya-technológia az állatnál kezdődik, és a növénynél ér véget. A két pont között dől el, hogy mennyi energiát és a növények számára hasznos tápanyagot tudunk kinyerni.

Ne feledd! Tavasszal is kell foszfort adni a zöldségféléknek!
Kell-e starterként foszfort adni és mennyit, ha az őszi szántás alkalmával, szerves trágyával együtt kapott a talaj? – kérdezik a zöldségtermesztők. Itt a válasz.

palánta

A kiültetést gyorsan követő lombtrágyázás foszforsúlyos komplexekkel ajánlott addig, amíg megindul a gyökéren keresztüli tápanyagfelvétel – fotó: Shutterstock

Drónokkal és szuperszámítógéppel felturbózott képzés indul a Debreceni Egyetemen
A precíziós mezőgazdasági mérnök BSc képzés 2023 őszén indul, mutatjuk, milyen tudásra tehetsz szert! Interjú Prof. Dr. Harsányi Endrével.

Megjelent Magyarországon az a képzés, amit már nagyon vártak a gazdák
Elhárult az utolsó akadály is a drónos permetezés elől: indulnak az első tanfolyamok.

Március – változtassunk a megszokott talajművelési módozatainkon

Miért válassz csávázott vetőmagot a kertbe is?
Azért csávázunk, hogy a fiatal csíranövény védve legyen ebben a nagyon kényes fejlődési stádiumában, amikor a nedves, néha még hűvös földben kell megvédenie saját magát a gombáktól, baktériumoktól, esetleg az állati kártevőktől, vagyis a rovaroktól, férgektől. Ezért is hasznos eljárás.

zöldségfélék

Mindenki erős, gyorsan fejlődő növényeket szeretne – fotó: unsplash.com

Ne hagyd, hogy az értékes termőtalajt elfújja a szél! Mutatjuk, mit tehetsz
A változó klíma még inkább rávilágított arra, hogy változtatnunk kell a megszokott talajművelési módozatainkon annak érdekében is, hogy a földünk talaját helyben tartsuk, s a kellő gondoskodás eredőjeként szerkezetessé tett talajainkban megtartsuk helyben a vizet, mely az aszályos, vízhiányos periódusok megrövidítését is elősegítheti gazdaságunkban.

Április – sárgarépa- és paradicsomtermesztés, párhuzamos növénytermesztés

Jó minőségű sárgarépa és petrezselyem termesztése: már a vetéskor elrontjuk!
Igazán szép sárgarépát vagy petrezselyemgyökeret kevesen tudnak termeszteni. Igaz, ez nem mindig a kertészkedőn múlik, megfelelő feltételek is szükségesek hozzá, mindenekelőtt alkalmas szerkezetű talaj.

répa

Sűrű vetés következtében a répák összecsavarodnak – fotó: Dr. Terbe István

Mik a párhuzamos növénytermesztés feltételei a biogazdálkodásban?
Párhuzamos gazdálkodásról beszélünk, ha egy gazdaságon belül ökológiai és konvencionális egységet is működtet a termelő. De mikor lehetséges a párhuzamos növénytermesztés?

Így lesz szebb, nagyobb és fényesebb a paradicsomtermés
Amit a hajtatott paradicsom klímaszabályozásáról mindenképpen tudnod kell.

Mi a takarmány-adalékanyagok jelentősége a fenntartható állattenyésztésben?
Elengedhetetlenek az állatok funkcionális és táplálkozási igényeinek kielégítéséhez.

Május – AÖP, zöldségeskertek biotanúsítványa, új magyar óriásbank

Miért fontos a gyümölcskezdemények szabályozása?
A kereskedelem elsőszámú minőségi értékmérője a gyümölcs nagysága, ez határozza meg a gyümölcs piacosságát, értékét, a fedőszín-borítottság, maga az íz csak ezután számít. Ehhez azonban ritkítani kell, megfelelő időben és mértékben.

barack

Őszibarack – fotó: pixabay.com

Zöldségeskertek biotanúsítványa: mit kell tudni róla?
A bioellenőrzési rendszer nehézségei a nagyüzemeket és a kisebb termelőket sem kímélik, ami olykor fejfájást okoz minden szereplőnek. Első lépésként a jogszabályok elsajátítása, de ezzel párhuzamosan az adminisztratív kötelezettségek megismerése és gyakorlása is szerves része a vállalt feladatoknak. Praktikus tanácsok, melyek megkönnyítik a piacra készülő biozöldségesek életét.

45 kérdés és válasz az AÖP-ről!
Az április 18-ai Agroinform AÖP webináriumon beérkezett kérdések és az azokra adott válaszok összefoglalója.

gyümölcsfa

fotó: Pixabay

Cink- és mangánhiány a zöldségtermesztésben: mik a tünetei, és hogyan pótoljuk?
A cink és a mangán nélkülözhetetlen tápelemei a termesztett zöldségféléknek. Mi történik hiányuk esetén?

Létrejött az új magyar óriásbank – mit jelent ez a gazdálkodóknak?
Személyre szabott megoldásokat kínál 30 ezer agrár- és élelmiszeripari ügyfelének az MBH Bank. Interjú Hollósi Dáviddal, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatójával.

Június – szennyvíziszap, no-till, a lombtrágyázás hibaleltára

Rovarirtó kisokos: minden, amit a piretrinről és a piretroidokról tudni érdemes
A piretrin és a piretroidok „születésének" rövid története és azok hatáskifejtése a rovarokra.

alma

A különböző kártevők elleni földi permetezéssel történő kezelés 2023. április 25-től 2023. augusztus 22-ig engedélyezett – fotó: Pixabay

Magyar áttörés a burgonya baktériumos hervadással szembeni harcban
A Ralstonia solanacearum okozta burgonyahervadás elleni rezisztencia mechanizmusait fedezték fel az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézete (ATK MGI) kutatóinak irányításával.

Kézenfekvő lenne, mégis alig használjuk tápanyag-utánpótlásra
szennyvíziszap javíthatja a termőtalaj állapotát, 5 ütős érvet mutatunk a használata mellett.

Gazdálkodói tapasztalatok a no-till technológiáról – videó!
Tudj meg többet direkvetésről és a forgatás nélküli talajművelés gyakorlati megvalósításáról! A No-till Agroinform webinárium videós összefoglalója.

Mit rontottam el? A lombtrágyázás hibaleltára cink- és mangánhiány esetén
Stratégiának a talaj feltöltését, a cink és mangán felvételét akadályozó talajtényezők megszüntetését kell tekinteni.

paprika

A zöldségtermesztő üzemekben a talajok cink- és mangántartalma elegendő a növény egészséges fejlődéséhez – fotó: Shutterstock

Július – toxin mérése, vis maior, génszerkesztés

Erre nagyon kell figyelni nyáron: milyen páratartalmat igényelnek a fóliás zöldségek?
A páratartalom a fény és a hőmérséklet mellett a hajtatásban az a klimatikus tényező, amely minden növényfiziológiai folyamatra hatással van.

uborka

Az uborka a termésfejlesztési időszakban a többinél valamivel párásabb környezetet igényel – fotó: Shutterstock

Égető kérdések a forgatás nélküli talajművelésről és a no-tillről
Valós gazdálkodói tapasztalatok, tévhitek és megoldások. Mutatjuk, mit kell tudnod minimálisan, ha el szeretnél indulni a no-till irányába.

Tisztázzuk! Mi számít vis maior eseménynek?
Vis maior alapján lehet mentesülni a támogatási feltételek, kötelezettségek teljesítése alól, de be kell tartani a szabályokat.

Milyen lehetőségek vannak a toxin mérésére vagy kezelésére?
Hogyan tudom megmérni a terményem toxintartalmát?

Lenne piaca, szép bevételt is tud hozni – miért nem termesztik többen?
Van egy zöldségféle, amire óriási kereslet lenne, csak nincs, aki termelje.

Az EU nyitna a génszerkesztés felé, Magyarország viszont nem tágít
Megkezdődtek a tárgyalások az új génkezelési technikák szabályozásáról Brüsszelben.

kukorica

Hazánk továbbra is kiáll az Alaptörvényben meghatározottakért, azaz a magyar mezőgazdaság GMO-mentességéért – fotó: flickr.com

Augusztus – silózási technológia, gabona- és terménytárolási megoldások

Másodvetés és zöldtrágyázás: nagyon fontos a megfelelő faj és fajta kiválasztása
A másodvetés és zöldtrágyázás mint növénytermesztési technológiák az elmúlt években egyre inkább elterjedtek a hazai gazdaságok földművelési gyakorlatában. Ez természetesen köszönhető annak is, hogy egyes támogatásoknál feltételként is teljesítendők és/vagy elfogadhatók.

A szántóföldön elkövetett hibák így hatnak a silótérben bekövetkező erjedési és romlási veszteségekre
Jön a következő szezon, itt a lehetőség, hogy figyeljünk a silózási technológiára, mert valaki biztosan kifizeti a révészt!

Megdöbbentő adatok: ennyi a taposási hiba által okozott gazdasági kár éves szinten
Elgondolkodtak már azon, hogy a silózás egy hete alatt mekkora gazdasági kárt lehet okozni a telepen éves viszonylatban, láthatatlanul?

Karfioltermesztési kisokos
A karfiol és a brokkoli számos betegsége és kártevője megnehezíti a termesztésüket, ami nagy szakértelmet kíván. Talajjal és a tápanyagellátással kapcsolatos hibákra is oda kell figyelnünk.

Gyorsan telepíthető gabona- és terménytárolási megoldások
Hová tudom majd betárolni az új gabonát? Összefoglaltuk a lehetőségeket.

Sok millió forint a tét! Így előzzük meg a silófalban bekövetkező veszteséget!
A kukorica silózása a fő silózási szezon Magyarországon, ami hosszú távú hatással van a tehenészet teljesítményére.

silófal

A silófal magassága hazánkban a silómaró maximális munkamagasságához igazodik, ami helyes üzemi gyakorlat – A szerző felvétele

Szeptember – vita a szántás körül, kis agrokémia zöldségtermesztőknek, szójatermesztés

Hogyan előzhetők meg a silótető okozta veszteségek?
A legnagyobb mértékű veszteséget általában a silótetőn, az oldalfalakon és a nyitott silófalon bekövetkező romlás okozza.

Államilag be kellene tiltani a szántást a talajra gyakorolt káros hatásai miatt
A MATE rektora szerint Magyarországon a talajt szervezetten, hagyományosan, rendszerszintűen tesszük tönkre. Szavai óriási hullámokat vetettek a magyar agráriumban dolgozó szakemberek, gazdálkodók körében.

Kis agrokémia zöldségtermesztőknek: A KÉN
Hogyan, mikor és mennyi ként kell adni a zöldségféléknek, szántóföldi növényeknek?

A kalciumhiány súlyos terméskiesést okozhat a zöldségtermesztésben. Hogy előzzük meg?
Tápelemek közül a kalcium, mint esszenciális elem, rendszerint elegendő mennyiségben fordul elő a termőtalajokban, hiánya mégis gyakori, súlyos terméskiesést és minőségromlást okoz a zöldségtermesztésben.

talaj

A talajt alkotó ásványok kalcium-összetétele változó – fotó: Shutterstock

A szójatermesztés megéri? Elég a puszta tényekre hagyatkozni
A szójával több marad a zsebben, hiszen több bizonytalansági tényező is tompítható, és a költségek leszorítása sem ördöngösség.

Ezzel az egyszerű módszerrel csökkenthető a növényvédőszer-használat a gyümölcsösökben
A Bécsi Agrártudományi Egyetem (BOKU) és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) munkatársai a környezetbarát termelési stratégiáknak a kártevő rovarokra, azok természetes ellenségeire, valamint a biológiai védekezésre és a gyümölcsminőségre gyakorolt hatásait vizsgálták.

alma

Virágzó almaültetvény sorköztakarással – fotó: Korányi Dávid

Hogyan védheted meg a szőlőt biológiai növényvédelemmel?
Már a fajtaválasztással és a telepítéssel elkezdődik a folyamat.

Hogyan juttassunk szenet a talajba?
A klímaváltozás kapcsán egyre többet lehet olvasni és hallani a szénmegkötés fontosságáról, így többek között a „Carbon farming" jelentőségéről is.

A magnézium és a kálium tápanyagok viszonya – barátok vagy ellenségek?
Kis agrokémia zöldségtermesztőknek: mivel magyarázható a kertészeti kultúrákban gyakran, de a szántóföldi növényeknél is olykor tapasztalható magnéziumhiány?

dinnye

Magnéziumhiány tünete görögdinnyén – fotó: K+S KALI

Hogyan takarmányozzuk a ridegtartásban lévő lovakat a téli hónapokban?
Bár még majdnem nyári időnk van így ősz elején, nem árt már most végiggondolni, hogy állatainknak mire lehet szüksége az időjárás megváltozásával.

lovak

A lótulajdonosoknak ébernek kell lenniük, és folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a kint tartott lovak állapotát és súlyát – fotó: pixabay.com

Október – a vashiány okai, vitatott tápelemek, a szén jelentősége

A szénről mint növényi tápelemről ritkán beszélünk, pedig kellene
A növényi makrotápelemek között is a legelső, hiszen a legnagyobb mennyiségben beépülő tápelem a szén. Kis agrokémia zöldségtermesztőknek.

Vitatott tápelemek a zöldségtermesztésben
Kis agrokémia zöldségtermesztőknek című sorozatunk legújabb részét olvashatjátok.

Újabb szempontok a döntésekhez: szántsak vagy ne? Kell nekem a precíziós gazdálkodás?
Interjú Prof. Dr. Nagy Jánossal, aki 40 évvel ezelőtt tette le voksát az agráradatok gyűjtése, elemzése és gyakorlatban való alkalmazása mellett.

Idén gyakran lehetett a vashiány tüneteivel találkozni a zöldségféléken. Mi a megoldás?
Kis agrokémia zöldségtermesztőknek: cikksorozatunk új részében a vashiány okairól olvashatsz.

saláta

A levélzöldségek, például a fejes saláta különösen gazdagok vasban – fotó: Shutterstock

Van, amit mindig érdemes lesz termelni
A zöldségtermesztők időben felismerték, hogy az üvegházi palántanevelés egyet jelent a termésbiztonsággal.

Nagy lehetőségek rejlenek ebben a növényben, betörhetnénk vele az EU piacára!
A jövő egyik sikernövénye lehet az édesburgonya (batáta), melynek termesztése ma már teljes mértékben gépesíthető.

édesburgonya

Szép, piacos gumókat hoz a saját nemesítésű Ásotthalmi 12-es fajta – fotó: Bivalyos Tanya

Van élet a búzán és a kukoricán túl: alternatív lehetőségeket mutatunk
A két főnövény termesztésének létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen, de egészen meglepő, hogy mire van kereslet ezeken kívül.

Egy új rendszer előre jelzi az állatok számára kellemetlen körülményeket
Hozzájárulhat ahhoz, hogy az állattartás gazdasági és környezeti szempontból hatékonyabbá és fenntarthatóbbá váljon.

Nagy Istvánt kérdeztük a szántásról és hogy milyen jövő vár a kis- és közepes gazdaságokra
A miniszteri interjúban az is szóba került, hogy milyen változásokra lenne szükség a vetésszerkezetben.

szántás

"A szántás anélkül is visszaszorulóban van, hogy azt külön tiltanánk vagy korlátoznánk" – fotó: Shutterstock

November – bórhiány, madárinfluenza elleni oltás, a glifozát jövője

Ha ezt látod a zöldségféléken, az bórhiányra utal
Kis agrokémia zöldségtermesztőknek című sorozatunk 7. részében a zöldségfélék bórhiányra visszavezethető betegségeiről, fejlődési zavarairól olvashattok.

Mi okozza a levelek sárgulását, és mit tegyünk ellene?
A tápanyaghiány leggyakoribb tünete a levelek sárgulása, aminek számos változata ismert.

Itt a bejelentés! Az Európai Bizottság meghosszabbítja a glifozát engedélyét
Mutatjuk, hány évre és milyen feltételekkel kapta meg az engedélyt a glifozát.

gép

Az Európai Bizottság tíz évvel meghosszabbítja a glifozát engedélyét – fotó: Pixabay

Kis agrokémia zöldségtermesztőknek: a gyakran elfelejtett tápelem – A FOSZFOR
A három fő növényi tápanyagként számontartott nitrogén, foszfor és kálium közül a foszfor az, amelynek hiánytünete a legtöbb zöldségfajon – eltérően a másik kettőtől – csak lassan fejlődik ki, fokozatosan válik felismerhetővé, más tápelemekétől biztosan megkülönböztethetővé.

Óriási a beruházás költsége, de 100 százalék, hogy megtérül
A gombatermesztésben nagy lehetőség van: kiszámítható piac, folyamatos kereslet. Egy modern gombaház 30 évig alkalmas lehet minőségi termék előállítására.
Jóval kevesebben foglalkoznak gombatermesztéssel, mint ahány termelőre szükség lenne a piaci igények kielégítéséhez. Pedig a gomba több szempontból is előnyös.

Érvek és ellenérvek – fókuszban a szántás
Vajon tényleg fekete-fehér a kép? Mutatjuk, milyen érvek szólnak a szántás és a szántás mellőzése mellett.

Már elérhető a madárinfluenza elleni oltás – de akkor miért nem alkalmazza mindenki?
A francia állam Európában elsőként alkalmazza a madárinfluenza elleni vakcinát. Mit jelentene a magyar gazdaságra és a termelőkre nézve, ha itt is elkezdődne a vakcinázás? Nem olyan egyszerű a válasz.

baromfi

A madárinfluenza igen agresszív betegség, mely képes a megfertőzött egyedek 80%-ával végezni néhány napon belül – fotó: Shutterstock

December – aktuális pályázatok, elektronikus gazdálkodási napló, mobilGAZDA

Ha jót akarsz a növényeidnek: tápoldatkészítés menete, tápoldatozás módja, gyakran elkövetett hibák
A tápoldat-adagolás helyességéről a növények alapos szemrevételezésével, habitusvizsgálatával, a hajtások, a lombozat levélszintenkénti megfigyelésével fontos információkat nyerhetünk.

paprika

A tápoldat összetételével, mennyiségével, töménységével, adagolásának módjával jobban kézben tudja tartani a termesztő az élettani és termesztési folyamatokat – fotó: Shutterstock

Kérdések és válaszok az elektronikus gazdálkodási napló vezetésével kapcsolatban +VIDEÓK
A Földügyek Agroinform webináriumon Várszegi Gábor válaszolt a feltett kérdésekre.

Ha méhészkedsz, ezekkel a változásokkal tisztában kell lenned
Szigorította a szaktárca a méhészkedés jogi kereteit, az intézkedés a méhészetek és a méztermelés hosszú távú érdekeit szolgálja.

Minden egy helyen a mobilGAZDA használatáról
Kérdések és válaszok, videók, hasznos útmutatók, részletkérdések és gyakorlati tippek a mobilGAZDA használatához.

Több mint 20 földügyi kérdés és válasz: osztatlan közös tulajdon, földszerzés, termőföldár, ranghelyek
Dr. Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára válaszolt a felmerült földügyi kérdésekre. Jogszabályi hivatkozások, magyarázatok.

Számos változásra érdemes figyelniük januárban a gazdáknak + VIDEÓ
Ahhoz, hogy a gazdálkodók jó döntéseket tudjanak hozni, tisztában kell lenniük azzal, milyen szabályozói keretek között működnek, és ezek a közeljövőben hogyan fognak változni.

Új pályázatok, fontos határidők – 2024 a pályázatok éve
Az Agroinform pályázati összefoglalója.