A Michigani Egyetem friss tanulmánya szerint egyes ultrafeldolgozott élelmiszerek ugyanolyan függőségi reakciókat válthatnak ki az emberi szervezetből, mint a drogok. 

A friss kutatás szerint az olyan ultrafeldolgozott élelmiszerek, mint az előre csomagolt édességek, cukros italok és különféle rágcsálnivalók – komoly közegészségügyi kockázatot jelenthetnek. A Michigani Egyetem szakemberei a Nature Medicine folyóiratban megjelent tanulmányukban azt állítják, hogy

ezek a termékek az emberi szervezetben a drogokhoz hasonló függőségi mechanizmusokat válthatnak ki, amennyiben az orvosi diagnosztikai rendszerek nem veszik figyelembe ezt az összefüggést, annak súlyos globális következményei lehetnek.

A kutatás eredményei szerint ezek az élelmiszerek pszichológiai értelemben is függőséget okozhatnak. Ez túlmutat azon, hogy valaki egyszerűen szereti az ízüket – sok esetben a fogyasztásukról való leszokás annak ellenére sem sikerül, hogy az érintett tisztában van azok egészségkárosító hatásaival. A tanulmány kiemeli: a sóvárgás, a kontrollvesztés és a visszaesés mind olyan viselkedési mintázatok, amelyek a drogfüggőség tüneteihez hasonlítanak.

élelmiszer

Az orvosi kutatás arra figyelmeztet, hogy ezek az élelmiszerek jelentős közegészségügyi kockázatot hordozhatnak – fotó: pexels.com

A csokoládé vagy a chips utáni vágy nem csupán múló gyengeség, hanem akár valós addikció is lehet

A tanulmány nem csupán viselkedési hasonlóságot állapít meg a drogok és az ultrafeldolgozott ételek között, hanem kimutatta azokat a közös neurológiai mechanizmusokat is, amelyek révén ezek a termékek hatnak az agy jutalmazási központjára. A publikáció időzítése egybeesik más kutatások eredményeivel is, amelyek szerint ezek az ételek a nemdohányzók körében növelhetik a tüdőrák kockázatát, valamint hozzájárulhatnak a gyermekeknél egyre gyakoribb krónikus betegségek kialakulásához. Az Egyesült Államokban már per is indult, amelyben 11 élelmiszeripari vállalatot azzal vádolnak, hogy tudatosan gyerekeknek tervezték és reklámozták ezeket a termékeket.

Az amerikai FDA és NIH közös kezdeményezésében új irányelveket dolgoznak ki az élelmiszeripar szabályozására, a dohányzás elleni intézkedésekhez hasonlóan. A cél az, hogy a táplálkozási addikciók felismerése és kezelése bekerüljön a klinikai gyakorlatba is. „Az emberek nem az almától vagy a barna rizstől válnak függővé" – fogalmazott Ashley Gearhardt, a tanulmány vezető szerzője. A szakértő szerint a problémát azok a termékek jelentik, amelyeket úgy terveztek, hogy gyorsan és erőteljesen hassanak az agyra – hasonlóan a tudatmódosító szerekhez.

A kutatás alapján ezek az élelmiszerek képesek megzavarni az agy természetes jutalmazási rendszerét, ami tartós fogyasztáshoz és kontrollvesztéshez vezethet, még akkor is, ha az egyén tudja, hogy az adott termék káros az egészségre. Neurológiai mérések alapján az agyi aktivitás ezek fogyasztásakor hasonlóságot mutat az alkohol- és drogfüggőknél tapasztalt reakciókkal. Egyes, drogfüggőség kezelésére kifejlesztett gyógyszerek már sikeresen alkalmazhatók ételfüggőség esetén is.

A kutatók kritikával illették az orvostudomány képviselőit, amiért az ételfüggőség továbbra sem kap elég figyelmet. Míg például a koffeinfüggőség már hivatalos besorolást kapott, az ultrafeldolgozott élelmiszerek által kiváltott addikció még nem. „Más esetekben a függőség felismerésének léce sokkal alacsonyabb volt" – jegyezte meg Erica LaFata, a Drexel Egyetem kutatója. Szerinte itt lenne az ideje annak, hogy ezeket a hatásokat is komolyan vegyék a tudományos közösségek.

Bár a kritikusok gyakran azzal érvelnek, hogy ételre szükség van a túléléshez, a tanulmány szerzői szerint ez nem érv minden típusú táplálékra. „Nem azt mondjuk, hogy minden étel függőséget okoz" – mondta Gearhardt. „Azt mondjuk, hogy sok ultrafeldolgozott élelmiszer függőséget okozhat. Ezt pedig fel kell ismernünk az érintettek, különösen a gyerekek miatt" – tette hozzá.

A tanulmány végkövetkeztetése szerint társadalmi szinten is el kell ismerni az ultrafeldolgozott élelmiszerek addiktív természetét. A kutatók javasolják a reklámkorlátozásokat, az állami edukációs kampányokat és a termékek szabályozását.

Egyes országokban, mint az Egyesült Királyság, már elindultak ezek a változások – ott például tilos gyerekeknek egészségtelen ételeket reklámozni az online térben.

Forrás: Nature Medicine 

Indexkép: pexels.com