A Pannon Egyetemen írt tanulmányt Kucserka Tamás, Weier Zsuzsanna, Pálfi Ivett, Kiss Zsolt, Lukács Tamás és Galambos Ildikó a témában. Mint kifejtik: a víz az élet alapvető feltétele, egyben az élelmiszeripar működésének egyik nélkülözhetetlen erőforrása. Bár a Föld felszínének 71%-át víz borítja, ennek csupán töredéke alkalmas közvetlen emberi felhasználásra.

A felszíni és légköri vizek mindössze 0,003%-ot tesznek ki a teljes vízkészletből, így különösen fontos a meglévő vízkészleteink megőrzése, különösen egy olyan országban, mint Magyarország, ahol a folyók vízhozama nagyban függ a környező országok vízgazdálkodásától.



Az élelmiszeripar az egyik legnagyobb vízfelhasználó ágazat, hazánkban az ipari vízhasználat mintegy 40%-áért felelős. A különböző technológiai folyamatok – például mosás, hűtés, főzés, palackozás – mind nagy mennyiségű vizet igényelnek. A különböző szegmensek (zöldség- és gyümölcsfeldolgozás, tej- és húsipar, italgyártás stb.) vízminőségi elvárásai eltérnek, de az ivóvízminőség minden esetben alapkövetelmény.

A dokumentum részletesen bemutatja, hogy mely élelmiszeripari ágazatok hol és hogyan használnak vizet. Például:

  • A húsiparban az állatok feldolgozása, takarítás és hűtés során óriási mennyiségű víz szükséges.
  • A tejiparban a pasztőrözéshez, hűtéshez és berendezések tisztításához használnak vizet.
  • Az italgyártás során a víz maga is alapanyag, így annak minősége közvetlenül befolyásolja a termék minőségét.


konzerv

illusztráció – Fotó: Shutterstock

A növekvő környezetvédelmi elvárások miatt elengedhetetlen a víz újrahasznosítása és visszaforgatása a technológiai folyamatokba.

A tanulmány bemutatja a különböző vízkezelési eljárásokat:

  • Biológiai tisztítás, amely mikroorganizmusok segítségével bontja le a szerves szennyezőanyagokat.
  • Vegyi tisztítás, például oxidáció, ioncsere, csapadékképzés, mely hatékony, de nem minden esetben elegendő.
  • Membránszűrés, amellyel akár vírusokat, makromolekulákat is el lehet távolítani, és újrahasznosíthatóvá válik a víz.
  • Hőenergia-visszanyerés, különösen a hőkezelési folyamatok során keletkező vízből.

A dokumentum példákat is hoz:

  • A sörgyártás során a víz keménysége befolyásolja a késztermék minőségét.
  • A tejiparban a savó membránszűrése után a víz visszanyerhető technológiai célokra.
  • A húsipari szennyvíz különösen érzékeny a patogének jelenléte miatt, így visszaforgatásuk csak többlépcsős kezelés után lehetséges.

A körforgásos gazdaság modellje a fenntarthatóság egyik alappillére, melynek középpontjában az újrahasznosítás és a környezeti terhelés csökkentése áll. A körforgásos megközelítés fő elemei: erőforrás-megőrzés, hulladékcsökkentés, energiahatékonyság.


Összefoglalásként elmondható, hogy az élelmiszeripari vízgazdálkodás jövője a fenntarthatóságra, a víz újrafelhasználására és az innovatív technológiák alkalmazására épül. Ez nemcsak a környezetvédelmi célokat szolgálja, hanem jelentős költségmegtakarítást is eredményezhet a vállalatok számára.

Forrás: NAK

Indexkép: illusztráció/Shutterstock